Nincs jobb- vagy baloldali tenorénekes

Egy lézerfizikus, egy piarista szerzetes, egy operaénekes, egy zongoraművész és egy agykutató is tagja mostantól a bölcsek tanácsának, amely Orbán Viktor szerint köteles jelentést adni arról, ha problémát lát a magyar kultúra érvényesülésében. A Corvin-lánc Testület Kocsis Zoltánnal, Vizi E. Szilveszterrel, Bor Zsolttal, Jelenits Istvánnal és Marton Évával 13 fősre nőtt, bár azt a díjazottak sem tudták megmondani, hogy jelenleg hányan is kellene, hogy legyenek. 

Május 30-án átadták a 2001 után ismét újraalapított Corvin-láncot, amelyet olyan magyar, illetve külföldi állampolgároknak ítélnek, akik a magyar tudomány és művészet, továbbá az oktatás és a művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szereztek.

A magyarságot szolgálja a bölcsek tanácsa

A díjak átadásával tehát az újralapítását követő tízéves szünet után megkezdte működését a Corvin-lánc Testület. Áder János az új Corvin-lánccal kitüntetettek köszöntésében Arisztotelész gondolataival figyelmeztetett arra, hogy aki felismerésre vágyik, annak helyénvaló kételyeket kell megfogalmaznia - akár önmagával szemben is. Áder biztos abban, hogy a Corvin-láncosokat a megértés utáni vágy és a kételyek segítették ahhoz, hogy kimagasló teljesítményt nyújtsanak szakterületükön. Tudásukra, munkájukra, hitükre pedig az országnak a jövőben is szüksége van.

Balról jobbra: Áder János, Orbán Viktor, Kövér László, illetve a díjazott Kocsis Zoltán

A Corvin-láncosok szerint Orbán Viktor a testület szerdai ülésén megfogalmazta, hogy a bölcsek kötelessége jelentést adni arról, ha problémát látnak a magyar kultúra terjesztésében, érvényesülésében, akár a Kárpát-medencében, akár bárhol a világon, ugyanakkor barátokat kell szerezniük Magyarország, a magyar kultúra számára.

Hogy ez mit is jelent, arról az [origo] megkérdezte Jelenits István piarista szerzetest, az egyik új díjazottat. Jelenits szerint a Corvin-lánccal járó pontos feladatok még nem tisztázottak, hiszen korábban nem is igen volt mód arra, hogy működhessen a Magyar Corvin-lánc Testület. A legfőbb feladatként az európai népek közösségébe való mélyebb belekapcsolódás segítését, az ország kulturális, tudományos értékeinek megismertetését fogalmazták meg. "A tanács eléggé sokszínű, a magyar kultúra sok területét képviseljük, így egymásra is jobban tudunk figyelni, ugyanakkor mindenki arra a területre fog igazán koncentrálni, amelyről érkezett. Számomra például az oktatás problémái, ügye jelenti a legfontosabb kérdést. De a testület közös felelősséggel fogalmaz meg ajánlásokat, dönt kérdésekben" - mondta el az [origo]-nak Jelenits.

A testület új tagjai

Bor Zsolt, lézerfizikus

Az 1949-ben született, Széchenyi-díjas lézerfizikus akadémikus legnagyobb újításai a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópia tárgykörébyen születtek. Ő dolgozta ki az ön-Q-kapcsolás elméletét és igazolta kísérletileg létezését.

Jelenits Istvánnak gratulál a kormányfő

Jelenits István, piarista szerzetes

Az 1932-ben született piarista szerzetes a bölcsészkar elvégézése után, 1955-ben lépett be a piarista rendbe. 1965-től a Kalazantinum hittudományi főiskolán, illetve 2000-től utódintézményében, a Sapientia Főiskolán tanított biblikus tárgyakat. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészetén esztétikát tanít. 1992-ben a köztársasági érdemrend középkeresztjével, 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Kocsis Zoltán, zongorista, karmester

Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész karmester, zongoraművész és zeneszerzőm, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója. Ötéves korában kezdett zongorázni, 18 éves korában lett nemzetközileg is ismert a Magyar Rádió Beethoven-versenyével megnyerésével. 25 éves korában már Kossuth-díjas, a legrangosabb zenei kitüntetést, a Liszt-díjat 21 évesen nyerte el. (Erre készítettünk vele interjút.)

Marton Éva, operaénekes

Az 1943-ban született drámai szoprán 1997-ben kapta meg a Kossuth-díjat. A Zeneakadémián tanult, 1968-ban szerződtette a Magar Állami Operaház. 1972-ben Christoph von Dohnányi meghívására a frankfurti operához szerződött, itt kezdődött nemzetközi karrierje. 1976-tól 93 alkalommal lépett fel a New York-i Metropolitan operaházban - a Met századik évforudlójára rendezett gálán ő énekelhette a nyitószámot.

Vizi E. Szilveszter a kitüntetéssel

Vizi Elek Szilveszter, orvos

Széchenyi-nagydíjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója. Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell, valamint több idegrendszeri betegség neurobiokémiai módszerének kidolgozása. Jelentős tevékenysége a tudományos ismeretterjesztés területén, így többek között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként egyik elindítója volt a Mindentudás Egyeteme programsorozatnak. A tudóst 1997-ben a köztársasági érdemrend középkeresztjével is kitüntették.

"Aki tagadja, nem ismeri a történelmet"

Vizi E. Szilveszter az [origo]-nak azt mondta, a Corvin-lánc viselői a magyarságot szolgálják nemzeti és nemzetközi szinten is: "Az egészséges magyar nemzeti öntudat kialakításához, fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar kultúrát mindenki számára ismertté tegyük, és elérjük, hogy megfelelő támogatást kapjon. Mert nincs jobb- vagy baloldali tenorénekes, hanem csak kiváló tenorénekes van. A tudományban is csak olyan kiváló tudós van, aki nemzetközi szinten is tud eredményeket elérni. Ezt kell támogatnunk."

A Corvin-lánc

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e amiatt, hogy a támogatás szükségessége ellenére a másodszor felújított Corvin-lánc viselője már nem adhat ösztöndíjat más tudósoknak, művészeknek, Vizi E. Szilveszter azt válaszolta, az ösztöndíj korábban sem volt lényegi eleme a Corvin-láncnak: "A medálon Mátyás király arcképe van, és az van belevésve, hogy Pro scientia - litteris - et artibus, vagyis a tudományokért, az irodalomért és a művészetekért. Nem az a lényeg tehát, hogy egy Corvin-lánc tulajdonosa anyagilag mit ad, hanem hogy szellemileg mit ad a Kárpát-medencének."

Hasonlóan a 2001-es újraalapításhoz, az ellenzék most is kritizálja az Orbán-kormányt azért, mert a Horthy-rendszer nagy presztízsű kitüntetését hozta vissza. "Minden tudományos és művészeti elismerésnek az ad rangot, hogy kik kapják, és a Corvin-láncot egészen kiváló emberek kapták. Ez a magyar történelem része, aki ezt tagadja, az a magyar történelmet nem ismeri" - reagált az ellenzéki hangok jogosságát firtató kérdésünkre Vizi E. Szilveszter.

A rendszerhez hű csúcsértelmiségiek klubja

A Corvin-lánc kitüntetést 1930-ban alapította Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára azzal a céllal, hogy létrehozzák a rendszerhez hű csúcsértelmiségiek klubját. Az első tizenkét kitüntetett között ott volt maga Klebelsberg is, illetve a későbbi miniszterelnök, Teleki Pál földrajztudós és Herczeg Ferenc író. A következő években a láncok felszabadulásával még tizenhárom kitüntetett vehette át a címet, többek között Hóman Bálint történész (1935), Reményik Sándor költő (1940), illetve utolsóként Schütz Antal hittudós (1942).

Elöl Horthy Miklós

Közel hatvan év szünet után, 2000 februárjában döntött a parlament a Corvin-lánc felelevenítéséről - az MSZP és az SZDSZ akkori heves tiltakozása ellenére. A korábbi gyakorlattól eltérően már nem az államfő, hanem a kormányfő adományozta, a kitüntettetek számát egyszerre tizenkettőben maximálták, illetve kialakítottak egy ösztöndíjrendszert. Bár a Corvin-lánc pénzjuttatással nem járt, a Magyar Corvin-lánc Testület minden tagja - vagyis a lánc viselője - háromévente egyszer, egytől három évig terjedő időtartamra kijelölhetett egy személyt, aki Corvin-ösztöndíjasként a kulturális tárcától havi nettó 500 ezer forintban részesült alkotótevékenységének támogatására.

Akik 2001 óta meghaltak

Balogh János, zoológus (1913-2002)

A nemzetközi zoológia és ökológia kiemelkedő személyisége, aaz állattársulástan és a trópusi ökológiai kutatások hazai elindítója, Széchenyi-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Európai viszonylatban elsők között foglalkoztak az erdőtalajok szervesanyag dekompozíciójának zoogén faktoraival.

Makovecz Imre, építész (1935-2011)

Kossuth-díjas magyar építész, az organikus építészeti stílus megteremtője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke. 1959 és 1977 között különböző állami tervezővállalatoknál dolgozott, karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett (az iroda neve jelenleg Makona Építész Tervező és Vállalkozó Kft.). Számos középületet (templomot, művelődési házat) tervezett, elsősorban vidéki városokban. (Munkásságáról ebben a cikkben írtunk bővebben.)

Szabó Magda

Szabó Magda, író (1917-2007)

Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító. 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott. 1958 után regény- és drámaíróként tért vissza, a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Teller Ede, fizikus (1908-2003)

Zsidó származású, magyar-amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint "a hidrogénbomba atyja" vált közismertté. 1925-ben, a "Mintagimnáziumban" (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában) érettségizett. 1926-ban hagyta el az országot, részben a Horthy-korszak numerus clausus törvénye miatt, először Németországban tanult, majd különböző ösztöndíjakkal kutatott Európában, 1935-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol 1942-ben meghívták az atomfegyver kifejlesztésére létrehozott Manhattan tervbe. 1994-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet.

A 2002-es kormányváltást követően, miután felmentették a testület működésével és az adományozással kapcsolatos adminisztrációt intéző iroda vezetőjét, Schmidt Máriát, nem ült össze többet a Corvin-lánc Testület, és a díjat nem adták ki, holott azóta többen is elhaláloztak (lásd második keretes írásunkat). Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter indoklása alapján azért nem adományozták a Corvin-láncot, mert a díj a Horthy-időszak utánérzését keltette az akkori baloldali értelmiség körében, de a díj megalapításának módját, a rendeleti szabályozást sem tartotta megfelelőnek - idézte a Népszabadság.

A Corvin-láncról a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetésekről szóló, tavaly elfogadott törvény rendelkezik, a most tavasszal elkészült kormányrendelet pedig a kitüntetettek jogosultságait, illetve a Magyar Corvin-lánc Testület és az iroda működését szabályozza.

Nőtt a létszám

Bár négyen haláloztak el 2001 óta a Corvin-lánc Testület tagjai közül, most mégis öt új kitüntetettel gyarapodott a tanács, így a bölcsek tanácsa jelenleg tizenhárom fős. A friss kormányrendelet alapján nem lehet megmondani, hogy pontosan hány főben maximálták a kitüntettek számát, megemelték-e esetleg az eredeti tervek szerint 15 főre - és ezt a friss díjazottaktól sem sikerült megtudni. Vizi E. Szilveszter például meg volt győződve arról, hogy most is tizenketten vannak.

Ha a díjazottak száma elérte a maximumot, további kitüntetés adományozására csak akkor volt lehetőség, ha a kitüntettek száma legalább egy fővel csökken - halálozás vagy lemondás miatt. Az új szabályozás szerint a Magyar Corvin-lánc Iroda miniszterelnök által kinevezett vezetője tehet javaslatot új díjazottakra. A böcsek tanácsát koordináló Magyar Corvin-lánc Iroda tavaly kezdhette meg újra a működését, 2011. április 1-jétől Granasztói György történész, az MTA doktora vezeti. A kitüntetés adományozásával, jogosultságokkal és kötelezettségekkel, a díj felélesztésével kapcsolatos feladatokért 2012-ben 7,2 millió forintot kap. (A Corvin-lánc iroda vezetőjéről ebben a cikkben olvashat bővebben.)

Teller Ede volt az újjáélesztett Corvin-lánc első birtokosa

A felújított Corvin-láncot elsőként Teller Ede atomfizikus kapta meg 2001 augusztusában. A kitüntetést az azóta elhunytakon kívül Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr viseli (lásd harmadik keretes írásunkat). A testület elnöki posztját továbbra is Nemeskürty István tölti be.

Az euró atyjától az Oscar-díjas operatőrig - a többi Corvin-láncos

Kallós Zoltán, néprajzkutató

Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja. 1958-ban rövid időre bebörtönözték a politikai nézetei miatt. A táncházmozgalom egyik megalapítója Kolozsváron. Mintegy 15 ezer mezőségi és csángó népdalt őrzött meg az utókornak.

Lámfalussy Sándor, közgazdász

Belgiumban élő magyar származású jegybankár, tőkepiaci szakértő, az euró "atyja".
1949-ben hagyta el Magyarországot. A Delors-bizottság tagjaként részt vett 1988-1989 között az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidolgozásában, majd az Európai Monetáris Intézet (az Európai Központi Bank elődje) elnökeként 1994 és 1997 között ő felelt az euró bevezetésének előkészítéséért. 2000-2001 között az Európai Értékpapírpiacokat Szabályozó Bölcsek Tanácsa elnöke.

Lovász László, matematikus

Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. Elsősorban kombinatorikával és számítógép-tudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, illetve a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása.

John Lukacs

John Lukacs, történész

Az Egyesült Államokban élő magyar származású történész. A Pázmány Péter Tudományegyetem történész szakára járt, amikor kitört a II. világháború. 1946-ban emigrált. 1947-től 1994-es nyugdíjazásáig a Pennsylvania-i Chestnut Hill College-ben történelemprofesszor. Legfontosabb kutatási területe a második világháború története, több cikkében felhívta a figyelmet a hidegháború értelmetlenségére és az ideológiai háborúk helyett a tárgyalások megkezdését javasolta Kelet-Közép-Európa nemzeteivel. Szorgalmazta Amerika kivonulását az ázsiai háborúkból.

Nemeskürty István, irodalomtörténész

Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár. A Ludovica növendéke volt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-olasz-művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1950-1956 között tanárként, 1956-1959 között a Magvető Könyvkiadóban szerkesztőként működött. 1959-1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a Mafilm vezetője volt. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1998-tól 2000-ig kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezője és irányítója volt.

Oláh György, kémikus

Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai kémikus, kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, ezért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Az 1956-os forradalom után családjával együtt elhagyta Magyarországot.

Szokolay Sándor, zeneszerző

Kossuth-díjas magyar zeneszerző, egyetemi tanár. Diplomája megszerzése után, 1957-től 1961-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt. A Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a Fészek Művészklub alelnöke (1980), a budapesti Operabarátok kuratóriumi elnöke (1985), a Magyar Zenei Kamara elnöke (1991-92), a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke (1991-92), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).

Zsigmond Vilmos

Zsigmond Vilmos, operatőr

Oscar-díjas operatőr. A középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként végzett operatőrként. Több főiskolai társával megörökítette az 1956-os forradalom eseményeit, majd 1956 novemberében Kovács László operatőrrel - táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel - elhagyta Magyarországot. Ezek a felvételek bejárták a világsajtót. 1978-ban Zsigmond Vilmost elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat a Harmadik típusú találkozások című filmért. Később még három alkalommaljelölték Oscarra: A szarvasvadász (1979), A folyó (1985), A fekete Dália (2007) című filmek operatőri munkájáért.