Megmutatják magukat a szabadkőművesek

Titkos jelekkel ismerik fel egymást, a tagok számát hatmillióra becsülik szerte a világban. A szabadkőművesek zártkörű, de nem titkos mozgalom, melynek hamburgi páholya most úgy döntött, hogy megalakulásuknak évfordulóján nyit a nagyvilág felé, és párbeszédet kezdeményez a lakossággal, és egy nagy szabadkőműves találkozót is rendez. A főleg férfiakból álló szövetségnek olyan tagjai voltak, mint Chaplin, Karinthy vagy Márai; a magyar páholyok tagjainak száma százas nagyságrendű.

Pontosan 275 évvel ezelőtt alapították Hamburgban a szabadkőművesek első német páholyát, aminek örömére a helyi szabadkőművesek úgy döntöttek, itt az ideje, hogy leépítsék az irányukba táplált társadalmi előítéleteket - írja a Welt című német lap online kiadása. Ezért az ősszel több olyan rendezvényt és kiállítást is terveznek Hamburgban, ami megismerteti a nagyközönséggel a hagyományokban gazdag mozgalmat.

Egyebek mellett azt szeretnék megmutatni, hogy a szabadkőműveseket bátran meg lehet szólítani, és hogy ők is tagjai a társadalomnak - mondta a Weltnek a német szabadkőművesek szóvivője, Oliver Barckhan. Kimondottan introvertált mozgalom az övék, a 18. század óta csak nagyon ritkán lépnek nyilvánosság elé. Pedig még most is öt számjegyű a tagságuk: a lap szerint jelenleg 400 szabadkőműves páholy működik Németországban, körülbelül 14 ezer taggal. Túlnyomórészt férfiszövetségekről van szó.

Forrás: AFP/Tim Sloan
George Washington leteszi a Capitolium alapkövét, nyakában szabadkőműves szimbólumok

A hamburgiak nem csak a külvilágot szeretnék megszólítani, hanem a világ többi szabadkőművesét is: szeptember 28. és 30. között egy nagy ünnepi programmal várnak közel 3000 szabadkőművest a világ minden pontjáról. Az eseményt Hamburg ex-polgármestere, a kereszténydemokrata Ole von Beust is támogatja.

163 éve Magyarországon

A szabadkőművesek hagyománya Angliából indult: 1717-ben alapították az első úgynevezett nagypáholyt. Alig húsz évvel később követte ezt Hamburgban Németország első páholya, míg Magyarországon 163 éve jelentek meg az első szabadkőművesek. Működésüket előbb 1920-ban, majd 1950-ben tiltották be a többi országos civil egylettel együtt. A tiltások hatására a mozgalom fejlődése megtorpant, bár 1945-ben öt évre feltámadt a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy.

"A tiltás ellenére a Rotary Klub 1928-as megalakulása után, annak keretében legálisan működtek. A Rotary szervezetet 1905-ben Chicagóban a szabadkőművesek hozták létre, akik így hidalták át azt a páholy regulát, miszerint tilos az üzleti ügyekről tárgyalni" - olvasható a Sansz című lap 2005-ös 9. számában. Innen az is kiderül, hogy a 90-es évek elején újjáalakult Rotary kluboknak már nincs közük a szabadkőművesekhez.

Forrás: AFP/Stefan Simonden
Világszerte vannak már női páholyok is, de csak kevesen

A rendszerváltással a szabadkőműves páholyok ismét szabad utat kaptak, 1992-ben Napraforgó néven az első női páholy is megalakult Magyarországon. A jelenlegi hazai szabadkőműves taglétszám százas nagyságrendű. A Galilei páholy oldala szerint a honi szabadkőművesség cégbíróságon bejegyzett, adószámmal rendelkező egyesületként működik; melynek alkotmánya, története, alapelvei és céljai nyilvánosan megismerhetők. A szabadkőművesek szerint ugyanis zártkörű, de nem titkos társaság az övék.

Humanista, emberbarát értékrend

Mindig rengeteg mendemonda keringett körülöttük. Egyik leggyakoribb, hogy voltaképp egy összeesküvőkből álló titkos szövetség. Ez a nézet nyilvánvalóan a rituálékra vezethető vissza. A Welt szerint ilyen alkalmakkor a férfiak ma is fekete szmokingot, cilindert, fehér kesztyűt, fehér kötényt és a páholy emblémáját viselik. Vannak olyan titkos jeleik is, amelyek segítségével felismerik egymást.

A szabadkőművesek külsőségeinél fontosabb a belső életük. Politikailag és vallásilag is függetlennek tartják  magukat. A szabadkőművesek a saját bevallásuk szerint minden korszakban elkötelezve érezték magukat a tolerancia, a szabadság, a szociális igazságosság és a testvériség iránt. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy Alkotmányának I. alaptörvénye így fogalmaz: "A szabadkőművesség filozofikus, filantropikus és progresszív intézmény. Célja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása."

Világszerte ténykednek szabadkőműves csoportok, jelenleg hatmillióra becsülik a szabadkőművesek számát. A mozgalom különösen Amerikában erős. 

Forrás: AFP/Tim Sloan

Goethétől Máraiig 

A szabadkőművesség eredete a szabadnak született kőfaragókhoz vezethető vissza, ők építették a középkori dómokat. A gyakran évtizedeken át tartó építkezések során a férfiak az úgynevezett páholyokban laktak együtt. Ott hozták létre a közös életre vonatkozó szabályokat és őrizték építészeti művészetük titkát. Az összetartozás szimbólumai a kezdetektől fogva - egyebek mellett - a szögmérő és a körző.

A szabadkőművesekhez olyan ismert emberek csatlakoztak, mint Mozart, Goethe, Voltaire, Mark Twain, George Washington, Henry Ford, Louis Armstrong, John Wayne és Charlie Chaplin. Híres magyar tagok voltak Benedek Elek mesemondó, Karinthy Frigyes író, Szabó Ervin könyvtárigazgató és társadalomtudós, Márai Sándor író és még sokan mások.

A náci, majd a kommunista rezsim üldözte a szabadkőműveseket. Előbbiek olyan propagandát terjesztettek, mely szerint a szabadkőművesek egy világméretű összeesküvésen dolgoznak, és 1934-ben be is tiltották a páholyokat. A volt szocialista országok sem nézték jó szemmel a szerveződést és szintén betiltották.

Forrás: AFP/Thomas Samson

Aki csatlakozni akar a mozgalomhoz, ma is "jó hírnevű szabad férfi" kell, hogy legyen, nem lehetnek tartozásai és büntetve sem lehet. Az alsó korhatár - Magyarországon legalábbis - 24 év. A csatlakozni szándékozónak saját magának kell kezdeményeznie felvételét, a szabadkőművesek ugyanis nem toboroznak fesztiválokon vagy másutt.