Mindenki látni akarja a Bundás Krisztust

2012.08.29. 10:18

Egy jó szándékú restaurátorasszony által eltorzított Krisztus turistalátványosság lett Spanyolországban, a Bundás Majomból internetes mém lett, és eddig 18 ezren írták alá azt a petíciót, amely Elias García Martínez Ecce Homo című freskójának visszaállítása ellen szól. Bemutatjuk, hogyan vált a szőrös majom művészettörténeti klasszikussá.

 

Forrás: AFP/CENTRO DE ESTUDIOS BORJANO

Több százan zarándokolnak az észak-kelet spanyolországi álmos kisvárosba, az ötezer lakosú Borjába, miután Cecilia Gimenez, a jó szándékú amatőr restaurátor majmot csinált Krisztusból, pontosabban Elias García Martínez "Ecce Homo" című 1910-ben festett freskójából. Az átfestés a Santuario de Misericordia templomban látható, ahol szombaton turisták százai voltak kíváncsiak erre az egy képre; igazi látványosságként fényképezték, illetve fényképezkedtek előtte, miközben az interneten eddig mintegy 18 ezren írták alá azt az online petíciót, amely a város azon terve ellen emel szót, miszerint visszaállítanák a képet a "restauráció" előtti eredeti állapotába.

A restaurálást hivatalos engedély nélkül végezte a nyolcvanéves hölgy, de saját elmondása szerint a templom plébánosa kérte fel a munkára, amit nem titokban végzett, hiszen a templom látogatói előtt végezte azt.

Forrás: AFP

A beavatkozást augusztus elején fedezték fel, amikor a festő unokája adományt adott a Centro de Estudios Borjanos (a Borjai Tudományos Központ) részére, amely többek között a környék vallásos festményeiről is nyilvántartást vezet rendszeresen frissített fényképadatbázissal. A központ munkatársai az adomány után megtekintették a Garcia Martinez-freskót a Santuario de Misericordiában, de töviskoronás Krisztus helyett egy szőrös vadállatra hasonlító valamit találtak.

Miután augusztus 22-én a világ számos vezető sajtóorgánuma felkapta a sztorit pillanatok alatt az utóbbi idők legnagyobb internetes mémje lett a szőrös Krisztus, ahogy újkeletű spanyol elnevezése után most már szerte a világon ismerik: Ecce mono, vagyis "Íme, a majom!"

Leginkább a művészettörténeti utalások a népszerűek, és úgy tűnik, a borjai szőrös majom maga is a művészettörténeti kánon részévé vált. Ezekből válogatunk az alábbiakban.


Gustav Klimt: A csók, 1908; Vincent Van Gogh: Napraforgók, 1888


Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora, 1495-1498


Shepard Fairey: Hope, 2008; jobbra a keresztre feszített Cecilia Gimenez


Paul Gaugen: Sárga Krisztus, 1889; Nickolas Muray: Frida fehér padon, 1939


Giotto: Az utolsó ítélet, 1306


El Greco: Expolio, 1577-1579; Albrecht Dürer: Salvator Mundi, 1505 után


Giovanni Bellini: Áldásosztó Krisztus, 1460; Leonardo da Vinci: Mona Lisa, 1503-1519

Az eredeti szerző: Eliás García Martínez
Elías García Martínez (1858-1934) spanyol festő. Valenciában és Barcelonában tanult festészetet, majd Zaragozába költözött, ahol megházasodott. 1894-től egészen 1929-ig, nyugdíjazásáig a Zaragozai Művészeti Iskola oktatója, majd tanára volt. Nyári szabadságát általában a Zaragozához közeli Borjában töltötte, ahol 1910 nyáron két munkaóra alatt festette az Ecce Homót.