Miért ne dönthetne maga az író saját könyvének sorsáról?

2014.08.18. 20:29

A digitális kornak köszönhetően a szerzők által kiadott könyvek ismét helyet követelnek maguknak a könyvpiacon. Milyen előnyei és hátrányai vannak a self-publishingnek, és mit érdemes tudni a szerzői kiadások itthoni helyzetéről?

Amire a kiadó nem kíváncsi, annak az asztalfiókban a helye

1827-ben Edgar Allan Poe Tamerlan and Other Poems címen saját költségén közzétett egy negyvenoldalas kiadványt, melyben a verseit gyűjtötte össze. Ma az egyik legritkább könyvként tartják számon az amerikai irodalomban, 2009-ben egy példányát 662 500 dollárért árverezték el.

1885-ben Mark Twain Charles L. Webster & Co. néven saját kiadót indított, amelynek első kiadványai között szerepelt a Huckleberry Finn kalandjai. A kiadó indulásakor Mark Twain már elismert szerző volt, több műve jelent meg más kiadóknál, a Charles L. Webster & Co.-t abban a reményben indította, hogy más szerzők műveit is publikálhatja. Az első könyvek sikere ellenére körülbelül 80 kötet után a kiadó 1894-ben megszűnt.

Forrás: Getty Images/age fotostock RM/Angela Cameron

1962-ben az akkor 15 éves középiskolás Stephen King egy barátjával, Chris Chesleyvel közösen publikált egy kötetet, amelyben korai munkáikat gyűjtötték össze. Egy évvel később pedig már saját amatőr kiadója, a Triad and Gaslight publikálta The Star Invaders című művét. Első regénye, a Carrie 1974-ben viszont már hagyományos úton, a Doubleday kiadónál jelent meg.

Látható tehát, hogy a self-publishing, vagyis a magánkiadás egyáltalán nem az utóbbi pár év vagy évtized találmánya, a Poets&Writes még részletes idővonalat is készített a saját kiadású művek történetének mérföldköveiről. Idővel azonban nemcsak hogy költségessé vált, de hozzátapadt az a tévképzet is, hogy amire egy kiadó nem kíváncsi, az sokkal jobb helyen van az asztalfiók mélyén. A digitális korban azonban a könnyű terjesztésnek és olcsó technológiáknak köszönhetően feléledt és új virágzásnak indult a saját kiadás műfaja.

A kiadók keveset dolgoznak, sokat profitálnak

Az okok, amiért a szerzők egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy könyvük születése fölött A-tól Z-ig rendelkezni szeretnének, bőven túlmutatnak azon, hogy a könyvük nem elég jó ahhoz, hogy egy rendes kiadónál megjelenhessen, vagy hibázott az ügynökük, és sehova nem tudta benyomni a kéziratot.  

A kis példányszámú kiadványokon, a saját kedvre való publikáláson, a költséghatékonyságon és az idő- és energiaspóroláson kívül nagy szerepet játszhatnak a döntésben a könyv publikálásához fűződő anyagiak is. Egyrészt az előállítás költségei is alacsonyabbak, illetve az eladott könyvek utáni haszon is lényegesen nagyobb, ha a szerző maga adja ki a könyvét.

A brit Society of Authors szerint a hagyományos kiadás mára egyenesen fenntarthatatlanná vált: míg a kiadók bevételei folyamatosan nőnek, a szerzőnek egyre kevesebb jut. "A szerzőknek méltányos díjazásra van szükségük, ha minőségi munkát várunk tőlük" ‒ nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Nicola Solomon, a Society of Authors feje, és hozzátette, hogy szerinte a kiadók lényegesen kevesebbet dolgoznak egy-egy könyvön, mégis ők teszik zsebre a profit nagy részét.

Bár a hagyományos feladatokat ‒ szerkesztés, dizájn, promóció ‒ a legtöbbször még ők végzik, egyre gyakoribb, hogy magát az írót kérik meg saját könyvének marketingelésére és promóciójára. Ezzel pedig Solomon kimondatlanul is állást foglal a self-publishing mellett: miért ne dönthetné el maga az író, hogy a könyvéből fakadó bevételből mennyi munka árán milyen mértékben részesedhessen?

Ma bárki a legkisebb erőfeszítés nélkül a saját kiadójává válhat. Az internet tele van használati utasításokkal, csak azt kell eldönteni, hogy pontosan hol, milyen formában és milyen anyagi keretek között szeretné valaki megjelentetni a művét. (Az egyik legrészletesebb leírás angol nyelven a mindig hasznos Lifehacker.com-on található, itt pedig a Forbes magazin leírása olvasható az Amazonon való publikálásról.)

Elmarad a szerzői felszabadulás

Számtalan előnye mellett a magánkiadás természetesen veszélyeket is rejt magában, még ha ezek el is törpülnek a jótékony hatások mögött. Egyrészt a termelő-fogyasztó viszonyában előbbi helyére az intézmény helyett egy személy kerül, akinek a megélhetése múlik azon, hogy mennyire tudja kiszolgálni a fogyasztó igényeit.

Forrás: publishingbones.com

Az írók felszabadulása helyett újabb függő helyzet jön létre, csak épp nem a kiadóhoz, hanem közvetlenül az olvasóhoz kell igazodniuk. A piacról érkező elvárások pedig gyakran felülírják a szerkesztő szükségességét, és míg a kiadott könyvek mennyisége folyamatosan nő, a minőségükről ez nem mondható el.

Ki lehet hozni már 35 000 forintból is

Az itthon megjelent self-published kötetek jelentős része a Publio Kiadó szolgáltatásait igénybe véve készül el. A 2011-ben alapított cég a hazai piac legnagyobb szereplője. A self-publishing itthoni jelenéről és jövőjéről Alcser Norbert alapító ügyvezetőt kérdeztük meg.

"Vannak itthon olyan kis nyomdák, amelyek betördelik a könyvet, de a self-publishinghoz szükséges szolgáltatások és a teljesen online-rendszer tekintetében egyedülállók vagyunk" ‒ helyezi el Alcser a Publiót a hazai könyvpiacon. Szerinte őket a szerzők csupán szolgáltatásként használják, mivel olyan kapcsolatokat és csatornákat építettek ki, amelyeknek köszönhetően a szerző válláról rengeteg teher lekerül azáltal, hogy egyszerűen rájuk bízhatja, hogy a könyve a nagy könyváruházláncok polcára kerüljön, vagy kereshető legyen a vezető online könyvesboltokban.

A másik mellettük szóló ok a költségek hatékony csökkentése: intézményként rengeteg szolgáltatáshoz tudnak kedvezményesen hozzájutni, így akár már 34 990 Ft-ból is kiadhatnak egy könyvet, de a maximum költség is megáll 300 000 Ft környékén. A szerző jutaléka pedig, míg a hagyományos kiadóknál 5-10 százalék körül mozog, itt a terjesztés felületeitől függően 30-70 százalék között alakulhat.

A Publio egyébként a hagyományos kiadókhoz hasonló csapattal dolgozik, azzal a különbséggel, hogy náluk nem minden könyv megy át valamennyi munkafolyamaton, hanem a megrendelő választja ki azt, amire szüksége van. "Mi csak segítséget nyújtunk a szerzőnek. Ha úgy gondolja, hogy a könyve helyesírását át tudja nézni maga, akkor azt ő intézi, még akkor is, ha az nem lesz olyan minőségű, mintha a mi lektorunk csinálta volna. De ez a self-publishing alapja: azt a szolgáltatást kapja a szerző, amit kér. Hosszú folyamat, mire a szerző megtanulja, hogyan kell könyvet kiadni."

Az Oravecz-siker

A kiadó legnagyobb sikereiről érdeklődő kérdésemre azonnal érkezik a válasz: Oravecz Nóra. Ő ugyanis a Publiónál adta ki első könyvét, a Tejszínhab nélkül-t, amely még mindig vezeti a kiadó TOP 10-es listáját. És ahogy Oravecz könyve, úgy Egri László verseskötete, a Közösségi kóter is felkerült a Bookline eladási listájának dobogójára. Ezeken kívül Havas Henrik könyveinek e-változatát is a Publio kezelte.

Az igazi siker azonban most nem is a könyvek eladása terén érte a Publiót. Az E-könyv Magyarország self-publishing oldalt indított Enkiadom.hu címmel. A szolgáltatások és a technikai háttér biztosítására pedig a Publio kiadót kérték fel. "Tőlünk nyugatabbra már felfedezték a kiadók és a könyvterjesztők, hogy a szerzőnek igenis van helye a könyvkiadásban, végre Magyarországon is léptek ebbe az irányba."

"Most tehát ott tart a magyar könyvpiac, hogy a szerzőnek már csak el kell hinnie, hogy saját maga is kiadhatja a könyvét. A self-publishing jó eszköz az elindulásra. Ezt mutatja Oravecz Nóra példája is. Az első könyve után olyan imázst épített maga köré a Facebook-oldalán, hogy aztán a Libri Kiadó karolta fel. Nem volt tökéletes a könyve, de meglátták benne a lehetőséget, el tudott indulni vele. És most elindultunk mi is, nem fogunk hátat fordítani a Nyugatnak."