A férfiak is lehetnek hisztérikusak

Hetvenöt éve, 1939. szeptember 23-án hunyt el Sigmund Freud osztrák orvos, a pszichoanalízis megteremtője. Életéről és munkásságáról számos könyv és film született, a bécsi Freud Múzeumban az évforduló alkalmából a tollát és a szemüvegét is kiállították.

Freud 1891-től egészen 1938-ig, Ausztria náci megszállásáig élt és dolgozott Bécsben. Neve olyannyira összefonódott az osztrák fővároséval, hogy az euró bevezetéséig az 50 schillinges bankjegyen is az ő portréja szerepelt. A Bécsbe látogatóknak a Freud Múzeum mellett Joseph Kosuth amerikai konceptualista művész kiállítását is érdemes felkeresniük. Installációival Freud emléke előtt tiszteleg.

Joseph Kosuth Freudnak ajánlja a kiállítását Forrás: AFP/Dieter Nagl

Sigmund Freud a morvaországi Freibergben született 1856. május 6-án. Zsidó kereskedőcsaládból származik, gyerekkorát Bécsben töltötte, később a magánpraxisát is itt indította el. Kezdetben a jogi pálya vonzotta, de 1873-ban a bécsi egyetem orvosi karára iratkozott be, 1881-ben avatták orvossá. Ezt követően a bécsi közkórházban az agy anatómiáját, később az idegrendszer szervi megbetegedéseit kutatta, 1884-ben a kokain élettani hatásait tanulmányozta.

A férfiak is lehetnek hisztérikusak

Látogatók a Freud Múzeumban Forrás: AFP/Dieter Nagl

1885 tavaszán egyetemi tanár lett, majd ösztöndíjjal a híres párizsi ideggyógyintézetben, a Salpetriere-ben helyezkedett el, ahol hisztérikus betegeket vizsgált. 1886 őszén tért haza és vette feleségül Martha Bernayst, akitől hat gyermeke született, köztük a később a nyomdokaiba lépő Anna Freud. Párizsi tapasztalatait bécsi orvoskollégáival is szerette volna megosztani, de elmélete, miszerint a hisztéria férfiaknál is előfordulhat, merev ellenállásba ütközött.

A neurózis mögött szexuális elfojtás

Sigmund Freud mellszobra Forrás: AFP/Dieter Nagl

Idegorvosként eleinte elektroterápiával kísérletezett, majd áttért a hipnózisra. Felvette a kapcsolatot Josef Breuerrel, Bécs egyik legtekintélyesebb háziorvosával, és saját betegeit is az ő módszerével kezelte. 1895-ben jelent meg a Tanulmányok a hisztériáról című közös könyvük – innentől számítják a pszichoanalízis kezdetét.

Freud hamarosan arra a meggyőződésre jutott, hogy a neurotikus jelenségek mögött rendszerint szexuális természetű indulatok működnek, és olyan szakkifejezéseket vezetett be, mint a libidó és az Ödipusz-komplexus. Ekkoriban hagyott fel a hipnózis alkalmazásával, és áttért az ún. szabad asszociáció módszerére: a kezelés során a pácienseinek arról kellett beszélniük, ami éppen eszükbe jutott.

A tudattalan befolyásolja a gondolkodást

Freud figyelmét ezt követően egyre inkább az álmok és azok megfejtése kötötte le. Már az 1900-ban megjelent Álomfejtésben azt állítja, hogy minden álmunk az elfojtott vágyaink kivetülése, négy évvel később, A mindennapi élet pszichopatológiája című munkájában pedig azt fejtegeti, hogy az egészséges emberek gondolkodását is befolyásolja a tudattalan.

Sigmund Freud szemüvege és tolla Forrás: AFP/Dieter Nagl

Elméleteit kezdetben hitetlenkedve és ellenérzéssel fogadták, de 1902-ben megtört a jég. Néhány fiatal bécsi orvos részvételével kis kör szerveződött a pszichoanalízis tanulmányozására, 1906 után Svájcban és Németországban is felébredt az érdeklődés a tudományág iránt, Carl Gustav Jung szerkesztésében folyóiratot adtak ki, végül 1910-ben Ferenczi Sándor javaslatára megalakították a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesületet.

1938-ban, Ausztria náci megszállása után családjával együtt veszélybe került: házkutatást tartottak nála, könyveit elégették, pénzét elkobozták. A nemzetközi tudós közösség, illetve Roosevelt amerikai elnök segítségével végül sikerült Angliába menekülnie. A szabadságot azonban már nem sokáig élvezhette. 1939. szeptember 23-án hunyt el Londonban.