Ezt nem írtam le a hatástanulmányban, mert nem a bírálás volt a feladatom

Liget Budapest Projekt, átalakul a Városliget, múzeumnegyed
Budapest, 2009. szeptember 22. Légi felvétel a részben víz nélküli Városligeti tóról, a Szépművészeti Múzeum északi oldaláról, valamint a Városliget részletéről. MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Vágólapra másolva!
A Liget Budapest projekttel 2018-ig átalakítják a Városligetet. Az előkészítés 2011-ben kezdődött, Baán László vezetésével, akit az év októberében neveztek ki kormányzati biztossá. A koncepció része a teljes zöldfelület és az itt működő intézmények rekonstrukciója, valamint új múzeumépületek tervezése, amihez nemzetközi tervpályázatot írtak ki. Ennek első fordulója már lezajlott. Az új Múzeumi Negyed városligeti kialakításáról dr. Nagy Bélával, a várostervezési hatástanulmány szerzőjével beszélgettünk.
Vágólapra másolva!

A tervek szerint a Ligetbe kerül:

  • az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum, egy épületben,
  • a Néprajzi Múzeum,
  • a Magyar Építészeti Múzeum,
  • a FotóMúzeum és
  • a Magyar Zene Háza.

A projekt honlapján azt írják, hogy a Városliget "Budapest egyik meghatározó, Európa-szerte ismert turisztikai és kulturális desztinációja, családi élményparkja lesz".

A beruházásról eddig két hatástanulmányt rendelt a Városliget Zrt. A KPMG üzleti tanácsadó cég készített egy turisztikai és idegenforgalmi szempontú tanulmányt, amely szerint a beruházás nemzetgazdasági szempontból előnyös. Ehhez persze meg kellett becsülnie a látogatószámokat, aminek a pontosságáról megoszlanak a vélemények, egy, az Építészfórumon megjelent vélemény szerint egyértelműen túlzóak.

A második hatástanulmányt dr. Nagy Béla írta, és októberben készült el. A Múzeum, város, Liget, Budapest – Városrendezési hatástanulmány a projekt pozitív és negatív hatásait veszi számba, és megállapítja, hogy:

"Környezetfejlesztési szempontból a múzeumok létesítése kedvező, mert nemzetközi tapasztalatok alapján pozitív hatást gyakorol a kulturális életre, a turizmusra, a település egészére, közvetlen környezetére egyaránt."

Ugyanakkor a projekt ellen tiltakoznak civilek, szakmabeliek és politikusok egyaránt. Eltér István építész vezetésével többen független szakértői munkacsoportot alkotva dolgoztak ki egy alternatív tervet Városliget+ néven. Szerintük a beépítettség nem nőhet, és a jelenlegi épületek újrahasznosítására van szükség.

Dr. Nagy Béla városépítészt, a hatástanulmány íróját kérdeztük az egész hercehurcáról és a Városliget jövőjéről.

A városépítészeti hatástanulmány szerzője, dr. Nagy Béla Fotó: Bielik István - Origo

A Városliget átalakítása döntően érinti Budapest életét és jövőjét. Miért nincs szó a 2030-ig tartó városfejlesztési tervben egy ilyen nagy léptékű, meghatározó átalakításról?

Mert az hosszú távú terv, amelynek a kidolgozása már 2010-ben elkezdődött, és épp akkor ért a végére, amikor aktuálissá vált a Liget ügye. Csak az utolsó pillanatban fogalmazhatták volna bele, nem biztos, hogy ez helyes lett volna.

Nem hiányzik egy kifejezetten kulturális szempontú elemzés?

Mire gondol?

Például egy olyan, művészettörténész által írt hatástanulmányra, amely azt elemzi, hogy a magyar múzeumkultúrára és intézményi szabályozására milyen hatással lesz ezeknek a múzeumoknak és gyűjteményeknek az áthelyezése.

A múzeumok áthelyezésének kérdése és indokoltsága fontos téma az én hatástanulmányomban is. A Kúria épülete például nem megfelelő a Néprajzi Múzeumnak, mert egy nyolcméteres indián kenut már nehéz benne kiállítani. A Magyar Nemzeti Galéria mostani épülete kiállítótérnek kevéssé alkalmas, nehéz elhelyezni a kiállításokat, iroda- és raktárhiány van, nincs jó közösségi tér, szükségmegoldásokkal és rengeteg kompromisszummal helyezhető el a gyűjtemény, ráadásul az üzemeltetési költsége is nagyon magas. Egyébként pedig minden épülő múzeumnak saját, szakemberekből álló munkacsoportja van, amelyeknek a felmerülő szakmai kérdések megválaszolása is a feladata.

Nem arról van szó, hogy az épületre másnak van szüksége?

A Magyar Nemzeti Galéria ügye összekapcsolódik a „Vár 25” tervvel, amely a várnegyed következő huszonöt évének urbanisztikai stratégáit tartalmazza. Ebben a munkában én is részt vettem. Azt javasoltuk – bár ez ügyben még nem született döntés –, hogy a köztársasági elnök hivatala legyen a Magyar Nemzeti Galéria épületében, amelynek kupolaterében lehetnének az állami kincstár államisággal kapcsolatos darabjai. Ezt indokolja, hogy a Szent György tér kultikus hely, ott viszik végig a Szent Jobbot, ott volt a koronázódomb, ott suhintott a király a 64 vármegyéből hordott föld felett. Terveink szerint a Szent György térre került volna az Alkotmánybíróság is a Donát utcai épületből.

Tehát azért kell a Magyar Nemzeti Galériának költöznie, mert a helyén lesz Áder János hivatala?

A várpalota jövőbeli funkciója kapcsán több terv is született, de a „Vár 25” fejlesztési koncepció ezzel számolt. Azt is tudni lehet, hogy a miniszterelnökség a karmelita kolostorba költözne. De ezt nem kéne feszegetni.

Miért?

Mert nem kapcsolódik a Liget átalakításának tervéhez. Persze lehet erről beszélgetni, de nem szeretnék belebonyolódni, mert erről a szakmában is hitvita folyik. Az a meggyőződésem, hogy a Szent György tér nem lehet profán tér, nem lenne jó például lakások számára értékesíteni, ahogy valaki javasolta.

A Magyar Nemzeti Galéria helyén Áder János hivatala lesz Fotó: Bielik István - Origo

Az is szerepel a tervben, hogy a Magyar Nemzeti Galéria összeolvadna a Szépművészeti Múzeummal.

A két gyűjteményt csak az 50-es években választották szét. Nem logikus, hogy a nemzeti és nemzetközi képtár – a Nyugat-Európában elfogadott koncepcióval ellentétben – külön van, így nem látható, hogy például Munkácsy idejében kik voltak a nemzetközi sztárfestők. Magyarán hiányzik a nemzetközi kontextus. Aztán ott van a Ludwig Múzeum esete. Úgy tudom, a Ludwig család nem lelkesedett azért, hogy a múzeum a Művészetek Palotája részét képezze. Ez kényes kérdés. A ház nagyon szép és funkcionálisan jól működik, de a helyszín nem előnyös. A szennyvízátemelő és egy lepukkantabb városrész közvetlen szomszédságában ez a terület nem tudta betölteni azt az elvárást, hogy azon a szakaszon a Duna-part élővé válik, nem lettek az irodák helyett a földszinten üzletek és kávézók. Hiába szép a Nemzeti Színház parkja, ott a közelben a HÉV, az egésznek ipari jellege van. Már régebben is vitattam, hogy helyes-e a Nemzeti Színházat ott felépíteni, én a Millenáris Park helyét javasoltam.

De ha most elviszik onnan a Ludwig Múzeumot, akkor nem fog tovább romolni a Müpa és a Nemzeti Színház környezete? Még inkább csökken a lehetőség a fejlődésre.

Nem hiszem, mert ott van a világszínvonalú hangversenyterem. Az a baj, hogy ma Magyarországon a várostervezés ideálmodelleket kerget. Pillanatnyi problémák keretei között marad, és nem egy módszeresen felépített városmodell alapján gondolkozik. Ez spontán megoldásokhoz vezet, ami miatt több helyen oszlik meg a fejlesztő tőke, és nem hoz igazi eredményt.

Ez a ötletszerűség és átgondolatlanság jellemzi a Liget projektet is?

Nem hiszem. A Liget projektnek az a lényege, hogy koncentrált fejlesztést hajt végre egy térségben úgy, hogy nagyon sokféle különböző igényt igyekszik kielégíteni. Nagyon fontos, hogy én a tervet és a terv lehetséges hatásait vizsgáltam. Ezt a tervet már elfogadták, és rendeletileg rögzítették.

Ha lenne rá lehetősége, mit változtatna rajta?

Ezt végig kéne gondolni. Lehet készíteni még húsz tervet, és lehet válogatni, kinek melyik tetszik, de attól még nem biztos, hogy a legjobb fog megvalósulni. Ebben a szakmában sok a szubjektivitás.

Tehát az ön hatástanulmánya is szükségszerűen szubjektív?

Persze. Nekem is megvan a magam értékrendje, és remélem, hogy nem léptem túl a keretein. De a szubjektivitás mellett a szakember megpróbál objektív tényeket felsorakoztatni, amelyekre támaszkodhat az értékelés során. Ugyanazt a jelenséget nevezhetem túl nagy háznak vagy hangsúlyos tömegnek, zsúfolt területnek vagy a fenntartás gazdaságosságát növelő elrendezésnek – az egyik negatív, a másik pozitív kijelentés, holott ugyanarról van szó. Ahhoz kell tapasztalat, hogy eldöntsük, melyik igaz.

Dr. Nagy Béla szerint ma Magyarországon a várostervezés ideálmodelleket kerget Fotó: Bielik István - Origo

Térjünk vissza azokra a múzeumokra, amelyek most a Ligetbe költöznek.

A magyar építészetnek jelenleg nincs múzeuma, holott megérdemelné a szakma. Ugyanez a helyzet a fotográfiával. Gyönyörű Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeum, de évi háromezer ember látogatja. Ennél többet érdemelne, ahogy a magyar zene is Bartókkal, Kodállyal, Ligetivel. Ha elfogadható, hogy ezeket a múzeumokat meg kell építeni, akkor szerintem indokolt egy füst alatt, egy infrastruktúrával, egymáshoz közel megtenni.

Ha el is kell mozdítani ezeket az intézményeket, ebből még nem következik, hogy egymáshoz közel kell felhúzni őket, és az sem, hogy pont a Ligetben. Egyesek szerint jobb lenne szétszórni a múzeumokat, és a rozsdaövezeteket hasznosítani.

Amikor engem megkerestek, akkor ez a kérdés már eldőlt. Akárki találta ki, hogy a Ligetben legyen a múzeumi negyed, spontán ráérzett arra, hogy a Liget a városmagtól még éppen nincs messze, ezért kellően látogatott, miközben olyan területekhez is közel esik, amelyeket fejleszteni kell. Így nem terheljük tovább a városmagot, mégis joggal számíthatunk a turizmus jelenlétére.

Készült olyan terv, a Liget projekt +, amely egyből bevonná a Rákosrendezőt a Liget fejlesztésébe.

Ez akkor lenne jó, ha a város garantálná, hogy a fejlesztés után a forrásokat erre a területre költi. Lásd a Ludwig esetét. Ha a rozsdamezőbe helyezünk egy kulturális létesítményt, annak van egyfajta pezsgése, és sok helyen használják ezt a rehabilitáció egyik eszközeként. De ehhez prioritást kell kapnia a környéknek a fejlesztések szétosztásában. Nálunk ilyen prioritást egyetlen terület sem kapott, sehol, soha. Küzdök érte, de egyedül vagyok vele. A közelmúltban sok beruházásnak azért nem volt kellő hatása a városra, mert nem párosult megfelelően koncentrált fejlesztésekkel. Az előző érának ez nagy hibája volt, sokszor felvállaltam ezt a véleményemet nyílt vitákban.

Tehát jó elgondolásnak tartja a rozsdamezők fejlesztését, csak nem lehet megszerezni hozzá a politikai akaratot és következetességet?

Ez így nem teljesen igaz. Az összes budapesti városrendezési terv alappillére a rozsdamezők fejlesztése. 3650 hektárnyi rozsdamezőnek tekinthető területről van szó, ez másfélszer akkora, mint az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik kerület együttvéve. Erre a hatalmas munkára nincs konkrét stratégia, az egésszel nem lehet foglalkozni egyszerre, mert iszonyatos összegekről van szó.

Vagyis senki nem mer belevágni.

Így van. Csak apránként lehetne, lépésről lépésre, megtalálva a lokális funkciókat.

Jó példa egy ilyen fejlesztésre a bilbaói Guggenheim Múzeum, amelyet rozsdamezőn építettek.

Az más, mert egy kilométerre van a városházától, folyóparton. A Rákosrendező a városházától jóval messzebb van, emiatt nem lehet olyan nagy a látogatottsága. Ha megkérdeznének, egyik kormánynak sem merném azt mondani, hogy jó ötlet a Rákosrendezőre vinni bármelyik múzeumot. Az lenne, mint a Müpa esetében, ahol még egy kávét sem lehet meginni a koncert után a környéken, pedig az kiemelt fejlesztés volt.

A bilbaói Guggenheim Múzeum Forrás: www.guggenheim.org

Előbb-utóbb mégis kezdeni kell valamit a hatalmas rozsdamezőkkel, nem lett volna jó alkalom erre a Liget projekt?

De, igen. Csakhogy ehhez városstratégiai elhatározás szükséges, és ez már politika. Más országokban sem nagyon tudják piaci alapon felfejleszteni a nagy rozsdamezőket, oda kell tennie magát az államnak. Ez a komoly háttér és elhatározás hiányzik a várospolitikánkból.

Visszatérve a Liget beépítésére…

Nincs olyan, hogy Liget-beépítés.

Van egy hatalmas, zöld parkunk, amelybe házakat fognak építeni.

Ez csak kommunikáció. Ha komolyra fordítjuk a szót: a ligetnek ma van egy kevéssel több mint 5 százalékos beépítettsége, ez gyakorlatilag csökken a bontásokkal.

De mégiscsak felhúznak épületeket.

A Pecsa a körülötte lévő burkolattal 14 ezer négyzetméter, a helyére tervezett épület körülbelül ugyanannyi. A Hungexpo helyére tervezett múzeum szintén. A ma zöld területen lévő épületek és az oda kerülők ugyanakkorák. Ami többletként jelentkezik, az mind a burkolt Dózsa György úti parkoló helyére kerül, tehát nem érinti a zöldfelületet. Igaz, hogy felmegy a beépítettség 7 százalékra, de a többlet a mostani betonon épül fel.

Állítólag nincs olyan, hogy Liget-beépítés Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Két nagy épület lesz, egymáshoz viszonylag közel, köztük egy nagy rét. Hogyan fog megmaradni ennek a rétnek a nyugalma?

Most is közel van hozzá a Pecsa szabadtéri része, még sincs ebből probléma. Ugyanakkor, és ezt nem írtam le a hatástanulmányban, mert nem a bírálás volt a feladatom, én biztosan feljebb toltam volna az északi múzeumépületet a Hermina útig, így nagyobb lett volna az összefüggő zöld rész.

A park felújításával kapcsolatosan felmerül az élménypark szó, egész pontosan a „szabadidő- és élményparkká fejlesztés”. Ezt ön tudja értelmezni?

Ezzel a kifejezéssel nem értek egyet. Az élménypark szórakoztató-bevásárló központokat, ötezer férőhelyes parkolót, hullámvasutat jelent, mint Disneylandben. A Ligetben nem lesz semmi ilyen. Az élménypark szerintem rossz szó, amit ezzel a projekttel kapcsolatban nem használnék.

Mégis szerepel a hatástanulmányában a mesepark, pannonpark, pannon ősvadon. Ez lenne az amerikai típusú élménypark magyar verziója?

Nem, ez más dolog. Olyan építmény, amely a Pannon-tenger kialakulásától fogva foglalkozik a táj történetével, az itt honos állatokkal.

Tehát a pannon ősvadon bemutatásával bővülne az állatkert?

Igen, a vidámpark helyén, ahol felhúznák a pannon dómot, egy 20 000 négyzetméter körüli kupolát.

Bardóczi Sándor tájépítész és egyetemi docens kérdésünkre elmondta, hogy nem ért egyet a Városliget átalakításának tervével. Szerinte nem indokolt, hogy a legnagyobb múzeum a Liget közepére kerüljön, ami így felülírná a történelmi park alapjellegét. "A Városliget így is leterhelt, inkább el kéne vinni onnan funkciókat a megőrzés érdekében. Ugyanakkor szükség van a park zöldfelületeinek rehabilitációjára, mert az elmúlt huszonöt évben jóformán semmi sem történt. Jobb lenne lepukkant városrészek fejlesztésére használni ezt a tőkét, ahogy például Londonban tették az East Enddel vagy Bilbaóban egy volt kikötőben a Guggenheim Múzeummal."

Ezekkel a pluszfunkciókkal mindenképpen nőni fog a Liget terheltsége, miközben szakértők szerint már így is ez Budapest legleterheltebb közparkja.

A terhelés növekedése 5 százaléknál kisebb. A 60-as években jóval magasabb volt a látogatottsága például. A parknak sokkal inkább az a problémája, hogy bizonyos részeken sűrűsödik a használat, ezen kellene segíteni. Ez komoly kihívás lesz a zöldfelületi koncepció kialakításakor. Minél kisebb a használat miatt a növényzet regenerálódási képessége, annál magasabb lesz az üzemeltetés költsége, ezzel számolni kell. Ez így van a Millenáris Parkban és a Gödör környékén, és nem lehet látni kitaposott foltokat. A tájtervezők szerint 40-50 fő/hektár egyidejű jelenléte még elfogadható, ennél sokkal kisebb a használat most a ligetben.

A hatástanulmány fő célja a projekt előnyeinek és hátrányainak végiggondolása. Az előnyökről már beszéltünk, de milyen hátrányokkal jár a terv?

Mindennek van negatív hatása. Ha megszűnik a P+R parkoló a Dózsa György úton, ahol közel kétezer ember parkol rendszeresen, akkor nekik ez negatív hatás. Az is kérdés, hogyan fogják szétosztani azt a forgalmat, amit kizárnak a Kós Károly sétányról. Lehet, hogy már a Hungária körúton kívül el kellene kezdeni a forgalom átirányítását. Meg kell szervezni, hogy ne az első mellékutca kapjon minden terhelést.

Ennek a lakók nyilván nem örülnek.

Persze. Ezt meg kell oldani, és meg is lesz oldva, erről már régóta folyik az egyeztetés a BKK-val. De komolyan gondolni kell a környékbeli rendszeres parkhasználók igényeire is, akik például a gyerekeiket a parkba hozzák.

A terv komolyan gondol rájuk?

Abszolút komolyan, a Városliget Zrt. hónapok óta a legkülönfélébb csatornákon méri fel a környéken lakó parkhasználók igényeit, a konkrét a részleteket pedig a jövőre kiírandó tájépítészeti pályázat keretében véglegesítik. Például azt is, hogy hol fognak futni vagy tornázni a környékbeli iskolákból idejáró gyerekek a tornaórán. A városligeti fejlesztés célja, hogy valamennyi ligethasználó számára tisztább, zöldebb és biztonságosabb Városliget jöjjön létre – ezen belül természetesen kiemelt célcsoport a gyermekeikkel idelátogatók köre.

Dr. Nagy Béla a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar városépítési tanszékén szerzett okleveles építészmérnök diplomát várostervező ágazaton. A Városépítési Tudományos és Tervező Vállalatnál (Váti) eltöltött 10 év után néhány évig a Materv munkatársa. 1989-ben alapító tagja és ügyvezetője a Mű-Hely Területi Elemző Tervező és Informatikai Kft.-nek, később a Mű-Hely Tervező és Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója. Több egyetemen vett részt az oktatásban (BMGE, ELTE, Ybl Miklós Főiskola), majd egyik részese a hazai egyetemi szintű településmérnök-képzés megindításának; jelenleg a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar egyetemi docense. Pályafutása során számos hazai és külföldi településtervezési munkában, kutatásban és sikeres tervpályázaton vett részt.