Kiskirályok döntenek Budapest arculatáról

2014.11.15. 10:07

Ráday Mihállyal az Ybl összes című album megjelenésének apropóján beszélgettünk a Várkertbazár felújítása körüli huzavonákról, a Lánchíd utca és a Duna közötti zöldövezet tervezett beépítéséről, a városvédő szerint elhibázott Liget Projektről és a közös gondolkodás hiányáról, aminek végül Budapest issza meg a levét.

Van abban valami ironikus, hogy éppen abban az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazárban mutatták be az Ybl összes című, az életmű egészét összefogó albumot, amit a sebtében elvégzett felújítást követően harmadjára sem sikerült makulátlanul átadni. Az Ybl összes alaposan átgondolt, igényesen megtervezett, színes-szagos kiadvány, legfőbb erénye mégis az, hogy ráirányítja a figyelmet a műemlékvédelemre és a várostervezésre. Az Ybl-bicentenárium jó alkalom arra, hogy körbenézzünk, és megkérdezzük magunktól: mihez kezdtünk Ybl Miklós építészeti örökségével?

Mihez kezdünk Ybl Miklós építészeti örökségével?Forrás: Origo

Várkert Bazár

Ráday Mihály már 1980-ban, városvédői ténykedése kezdetén sürgette a Várkert Bazár rekonstrukcióját. Közvetlenül a rendszerváltás után sikerült elérnie, hogy az akkori főpolgármester, az akkori építésügyért felelős miniszter és az akkori I. kerületi polgármester leüljön egymással tárgyalni a Várbazár rendbe hozásáról. 1990-ben ígéretet is kapott a felújításra, de függetlenül attól, hogy az évek során ki volt az illetékes, huszonöt éven keresztül semmi sem történt.

A női festőiskola nem használta ki, az Ifipark viszont tönkretette a VárkertbazártForrás: Látóhatár Kiadó/Timár Sára

A Várkert Bazár többszöri átadását politikai szempontból elhibázott lépésnek tartja, de „tudomásul kell vennünk, hogy politikusaink szeretnek nemzeti színű szalagokat átvágni, hiszen a kézzel fogható eredmény őket igazolja” – mondta Ráday Mihály, aki a felújítást ezzel együtt is személyes sikerként éli meg.

A háttérben a Várkert Bazár előtti Ybl-szoborForrás: Origo

A kivitelezés finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után. A Lánchíd utca még mindig befejezetlen, a szándékosan rozsdás vasból készült liftházakkal továbbra is nehéz megbarátkozni, ahogyan az Ybl által tervezett, alig néhány éve feltárt ciszternát is illett volna a Várkert Bazár részeként kezelni – bízzunk abban, hogy azért unokáink is látni fogják. Ez utóbbiról egyébként az Ybl összes is csak a Várkert kioszkról szóló szakasz részeként, fotó nélkül tesz említést, pedig a ciszterna egyszerűen mesés.

„Ha felkértek volna a könyv lektorálására, biztosan kiszúrtam volna a hiányát. A ciszterna annyira imponáló, hogy csodálkozom, miért nem ezen keresztül lehet bejutni a Várkert Bazárba, vagy miért nem alakítottak ki legalább egy szuvenírboltot ezen a területen” – mondta a városvédő.

A Várkert kioszkhoz tartozó ciszterna a négy évvel ezelőtti feltárásakorForrás: Ráday Mihály

Veszélyben a kulturális örökségünk

Ráday Mihály már néhány évvel ezelőtt is a magyar műemlékvédelem önkényes szabályozására figyelmeztetett, és a helyzet azóta sem javult. „Szerintem komoly baj van. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a műemlékvédelmi és építési jogszabályokat illetően teljes a káosz, de a felelősök a város értékeinek megóvása szempontjából legfontosabb területeket is minden további nélkül kiveszik a helyi – fővárosi és kerületi – hatósági ellenőrzés alól. Ilyen például a budai Vár környéke is.”

Ráday Mihály egyik kedvenc Ybl-épületét, az egykor szebb napokat látott dobozi magtárat az agrároktatás területén is hasznosítani lehetneForrás: Látóhatár Kiadó/Timár Sára

A jelenlegi tervezet szerint ugyanis a Lánchíd utca és a Duna közötti zöldövezetet is beépítenék. A háború előtt ugyan ezen a területen álltak házak, de egyrészt nem akkorák, amekkorákat ma építenének, másrészt „az egykori házak hűlt helyén ma parkok vannak, amikre egyébként is nagy szüksége van ennek a városnak, ezért én még akkor sem engedném beépíteni ezeket a területeket, ha egyesek üzleti érdeke ezt kívánja.” A budai Vár beépítésére is számos elképzelés született már, „de én nem hiszem, hogy restaurálások helyett gazdasági szempontokat előtérbe helyező beruházásokra volna szükség a történelmi levegőjű környezetben” – mondta Ráday Mihály.

Semmi sem szól a Liget Budapest mellett

Közben dübörög a Liget Budapest Projekt, a Magyar Nemzeti Galéria tervezéséért sztárépítészeket versenyeztetnek, dr. Nagy Béla, a várostervezési hatástanulmány – felkért – szerzője azonban nem tudott meggyőző érvekkel szolgálni. Ráday Mihály szerint már csak azért sem, mert a múzeumi negyed igénye sehogy sem indokolja a Városliget feldúlását. Vannak olyan országok, ahol találunk múzeumi negyedet, és vannak olyanok, ahol nem. Arról nem is beszélve, hogy a berlini múzeumi szigetet például száz évig építették, tehát hiába a császári utasítás, nem kapkodták el, nem bízták a véletlenre vagy igazították választási kampányokhoz.

Dévényi Tamás annyira beleszeretett a Rácfürdőbe, hogy még a zuhanyrózsákat is Ybl elképzelése szerint alakította kiForrás: Látóhatár Kiadó/Timár Sára

„Budapesten ráadásul nagyon sok olyan kihasználatlan épület és terület van, ami otthont adhatna egy-egy múzeumnak vagy egész múzeumi negyednek, ha erre van igény. Például a Millenáris területén, a néhai Ganz-gyár helyén üresen áll az az ingatlan, ami a Kohó- és Gépipari Minisztérium irodaházának lebontása után most már jól látszik a Margit körútról. Az épület tökéletesen alkalmas arra, hogy műszaki vagy építészeti múzeum kapjon helyet benne” – kezdte a felsorolást Ráday Mihály.

A pusztulásra ítélt Károlyi-palotába akár a FotóMúzeum is beköltözhetneFotó: Polyák Attila - Origo

Ott van a Kilián-laktanya is, amibe háromszor beférne a Néprajzi Múzeum, ott van a Népliget mellett az Északi Járműjavító az Eiffel-iroda tervezte, hasznosításra váró, üres, óriási csarnoképületekkel, és ott van a Rákosrendező pályaudvar, ami közel van a Városligethez, a kisföldalatti meghosszabbításával pedig még könnyebben meg lehetne közelíteni. „Ezek mind meggyőző érvek. A múzeumi negyed megépítését valahol, valamiért eldöntötték, és olyan emberek állnak a projekt mögé, mint az Origónak legutóbb nyilatkozó Nagy Béla. Ezek elhibázott döntések, de az elhibázott döntéseket felül lehet bírálni” – tette hozzá Ráday Mihály.

Előbb elfogadják, aztán bocsátják vitára

Ráday Mihály már idén februárban alaposan körüljárta a múzeumi negyed kérdését, de a múlt heti, a budapesti közgyűlés kapcsán írt cikkében is érintette. „Most, amikor rövidesen újra felállítják Andrássy Gyula (Zala György által megmintázott, elpusztult, és most fényképek alapján rekonstruált) lovas szobrát az Országház déli oldala előtt, újra és újra eszembe jut: vajon hogyan tudtak olyan kiválóan együttműködni az általa egyesített magyar főváros testületének tagjai abban a szervezetben, amely száznegyvenegy éve, 1873. november 17-én tartotta első közgyűlését Budapesten?”

Lónyai Menyhért miniszterelnök villája 16. századi, török kori bástya maradványaira épült. 1872-ben itt tartott a műemlékvédelemForrás: Látóhatár Kiadó/Timár Sára

A titkot, Andrássy Gyula, Podmaniczky Frigyes, Ybl Miklós és kortársaik titkát alighanem a hozzáállásukban kell keresnünk. „Ha bemegy az ember Hauszmann Alajos I. kerületi lakásába, akkor a dolgozószobája mennyezetén a konkurensek portréit fogja találni. Elég volt felnéznie ahhoz, hogy megpillantsa Feszl Frigyest, Ybl Miklóst és a korszak többi tervezőjét” – mesélte Ráday Mihály az Ybl összes kötetbemutatóján.

Jó lenne, ha Budapest olyan fejlődésre lenne képes, mint a városegyesítés utáni évtizedekbenFotó: Polyák Attila - Origo

A közös gondolkodás hiányát jelzi, hogy Budapest 2030-ig tartó közlekedési fejlesztési tervét a fővárosi közgyűlés már június 30-án elfogadta, de csak október 15-én bocsátották társadalmi vitára. Utólag. „A főváros arculatát befolyásoló kérdésekről nem lehet csak kerületi szinten, és nem szabad csak kormányzati akarattal dönteni. Ehhez gondos mérlegelésre, közös elhatározásra és alapos szakmai vitára volna szükség a kiskirályok önkénye helyett” – összegezte a városvédő. Érdemi párbeszéd híján viszont marad az ujjal mutogatás.

52 település, 113 épület

A közelmúltban megjelent, az építész bicentenáriumára elkészült Ybl összes című album igazi hiánypótló mű. Szerzői, Halász Csilla, Őrfi József és Viczián Zsófia arra vállalkoztak, hogy feltérképezik, mi az, ami napjainkban is áll a XIX. század egyik legismertebb és legnagyobbra becsült mesterének alkotásaiból. Munkájuk során 52 települést jártak végig Timár Sára fotóssal együtt, aki látványos és művészi ihletettségű fotográfiákon rögzítette a kivételes örökséget. Ybl ugyanis nemcsak Budapesten tette le a névjegyét, hanem számos más településen is épültek fel kastélyok, síremlékek vagy középületek a tervei nyomán. Az Ybl összes kötet 113 építményt mutat be, köztük olyanokat is, amelyek jelenleg már Magyarország határain túl állnak – elhelyezkedésüket a könyvben térképen is követhetjük, tehát az útikalauzként is megállja a helyét. A világos felépítésű, igényesen kivitelezett kiadvány olvasmányos fejezetnyitó tanulmányai segítenek a letűnt korok világában eligazodni, az egyes épületeket pedig a kortárs építész szakszerű leírásain keresztül egyenként is jobban megismerhetjük. Ilyen átfogó, még a vitatott alkotásokra is kiterjedő összefoglalás évtizedek óta nem készült Ybl munkásságáról, s így méltó zárása az ünnepi évnek.
Forrás:
http://latohatarkiado.hu/