Rühellték a Kincskeresőt, mégis rákattantak az olvasásra

2015.01.11. 12:42

Iskolakezdéskor hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a mai tizenéveseknek ugyanazokon a kötelező olvasmányokon kell(ene) átrágniuk magukat, mint egykor a szüleiknek. Nagy probléma, hogy ha a tanárok feladnák a nemzeti közműveltségi kánon minimumát diákjaiknak, akkor nem maradna idejük saját korosztályuknak szóló, izgalmas könyvekre. Az iskolai olvasmányok így válnak egyenlővé a kötelező unalommal, de szerencsére vannak diákok, akik a saját kezükbe veszik irodalmi nevelésüket, és olyan olvasmánylistát állítanak össze maguknak, ami valóban segít nekik a világ megértésében. 

Ezek az elhivatott tinédzser könyvrajongók, könyvmolyok vagy más néven booktuberek a saját útjukat járva kattantak rá az olvasásra. Nem a kötelező regényeket vagy a magyar irodalom klasszikusait falják, hanem főleg kortárs műfaji regénysorozatokat, young adult könyveket, fantasyt és love storyt. Vagyis mindent, ami leköti őket.

Nem meglepő, hogy számukra nem a jócskán idejétmúlt iskolarendszer vagy a Kincskereső kisködmön-t nekik eladni próbáló pedagógus az alapvető tájékozódási pont, hanem a közösségi média. Ezek a fiatalok olvasmányélményeik megosztására alternatív online hálózatokat hoznak létre. Bemutatunk két tizenéves magyar booktubert, akiktől a kötelezőket összeállító szakpedagógusok bizony tanulhatnának.

Nem az olvasás helyett lógnak a YouTube-on

Akkor éreztem meg saját bőrömön az egyre gyorsuló technikai fejlődés hatását a generációk mindennapi életére, amikor egy 16 éves sráccal együtt próbáltam meggyőzni 55 éves apámat arról, hogy nem történik semmilyen katasztrófa, ha regisztrál a Facebookon.

Hiába magyaráztuk, nem értette, miért akarnák az emberek megosztani egymással a véleményüket egy virtuális felületen. Nem tudta felülírni azt a meggyőződését, hogy ami a közösségi médiában történik, az mindenképpen értelmetlen, nem valóságos időtöltés.

Az egyik legnépszerűbb booktubernek 171 000 követője van YouTube-onForrás: YouTube / polandbananasBOOKS

Nem értettem meg az álláspontját, de nagyjából ugyanekkora generációs szakadékot érzek akkor is, amikor harmincéves fejjel mai tizenévesekkel beszélgetek médiahasználati szokásaikról. Hiába használom például a Facebookot napi szinten, és hetente párszor meg is osztok valamilyen tartalmat ismerőseimmel, a mikrohálózatokat építő, egymással aktív párbeszédet folytató tinédzser youtubereket, vagyis saját YouTube-csatornát vezető és rendszeresen videókat készítő tiniket már csak a távolból, de egyre növekvő érdeklődéssel figyelem.

Néha érnek is jelentős meglepetések. A legutóbbi ilyen meglepetést úgy hívják, hogy

KevinaZolvasó.

KevinaZolvasó egy könyvekkel foglalkozó videocsatorna a YouTube-on. Sok magyar fiatal vezet szórakoztató, odamondós-beszólós, gyűlölködő, humoros, naplószerű, számítógépes játékokkal, tömegfilmmel, kütyükkel foglalkozó vagy sminktanácsadást nyújtó vlogot, de nagyon kevesen foglalkoznak közülük olyan régi sulis kulturális témákkal ezeken a felületeken, mint az irodalom.

Tisztázzuk a fogalmakat!
A vlog szó a blog és a video szóösszetételből származik, és mozgóképes videónaplót jelent.

A youtuber olyan vlogger, aki videóit a YouTube-on teszi közzé, vagyis saját csatornával rendelkezik. Ez lehet naplószerű és személyes, de tematikus is.

Ehhez képest a booktuber olyan youtuber, aki videóiban könyvekkel foglalkozik, például megmutatja nézőinek a könyvespolcát (ez az úgynevezett könyvespolctúra) vagy véleményt mond egy frissen elolvasott könyvről.

A Szent Johanna gimiről lesújtó véleménye van

KevinaZolvasónak 27 videója van, az elsőt június közepén töltötte fel, és ebben korosztálya egyik legnépszerűbb, kultikus sikernek örvendő könyvéről, Leiner Laura Szent Johanna gimijéről mondja el lesújtó véleményét. Videója 15 485 megtekintésnél tart, ami nem annyira sok a vlogger közegben, de ha belegondolunk, hogy a videón egy teljesen ismeretlen tinédzser beszél egy könyvről, nem is túl jó képi minőségben, akkor valójában egyáltalán nem kevés.

A megszokott képkivágás: Kevin a háttérben gondosan elrendezett könyvborítókkalForrás: Kevin aZolvasó

Természetes, hogy a videó mellett láthatjuk Kevin közösségi médiás elérhetőségeit, egészen pontosan hetet: Facebook, Twitter, Moly, Instagram, Bloglovin, Tumblr, Goodreads. Ezek azok a közösségi médiaplatformok, amelyek közül már én is csak ötöt ismerek, de az apámnak, vagyis az ötvenes évei közepén járó korosztálynak valószínűleg a többségét el kellene magyarázni.

„Segítség a jelenem megértéséhez”

– mondja Kevin arra a kérdésre, hogy mit jelent számára az olvasás. „Tán egészségtelen mértékben már, de nagyon szeretnék mindenféle érzést megtapasztalni, szeretnék minél szélesebb látókörre szert tenni, és megérteni a világot, a feladatomat.”

Kevin 2014-ben 64 könyvet olvasott el, ezzel túlteljesítette a tavalyi évet, amikor 52 könyvön rágta át magát. Minderre úgy volt ideje, hogy közben saját regényén is dolgozott. Az első könyv, ami elindította az olvasásmániát, Szabó Magda Abigélje volt, amit általános iskolás korában olvasott el egy haverja unszolására.

„Eléggé egyedül voltam akkoriban – mondja erről az időszakról. – Nem azért kezdtem olvasni, mert értelmiségiek a szüleim, és mert ahogy megtanultam olvasni, beírattak a megyei könyvtárba. Nekem kellett a külső motiváció, a barátom biztatása” – meséli.

Nem tud róla a magyartanára

Kevin a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium 11-ikes tanulója. Irodalomtanára egyelőre nem tud a könyves vlogjáról, de valószínűleg értékelné: „Fantasztikus és motiváló magyartanárom van, bár mindenkinek ilyen lenne!” - mondja róla, de hozzáteszi, hogy olvasmányélményekről csak ritkán esik szó az órákon. A kötelezők persze nyilván sorra kerülnek, azok viszont nem mindig nyerik el Kevin tetszését.

„Be kell vallanom, Homérosztól semmit sem olvastam végig, a Kincskereső kisködmön-t és az Odüsszeiá-t rühelltem” – mondja. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy műveltségi és irodalmi versenyeken „öregbítse iskolája hírnevét”. Szerinte az említett kötelezőket nem a megfelelő időben tanítják, és ha rajta múlna, Stephen Chbosky Egy különc srác feljegyzései vagy Janne Teller Semmi című könyvét tenné inkább kötelezővé.

Utóbbi könyvről, a megrázó Semmi című dán regényről Kevin videót is készített, amelyben szempontokat ad az értelmezéshez.

Agyrém karakterek

Nem Kevin az egyetlen magyar könyves vlogger. Attila The Bookoholic például idén nyáron kezdte el YouTube-csatornáját a Top 5 agyrém könyves karakter című videóval, azóta 55 mozgóképes bejegyzést készített, mostanra majdnem 21 ezer követője van, de ő nem kizárólag könyvekről beszél. Sok tagvideót készít, ami külön műfaj a vloggerek körében: ezeken a videókon a vlogger egy másik vlogger kérdéseire válaszol.

Jellemző, hogy Attila egyik friss tagvideójában elmondja, hogy a válaszokhoz készített jegyzeteket a Facebook üzenetküldő szolgáltatásába írta be, vagyis

önmagának küldött üzenetet a Facebookon.

Attila a fordulatos, pörgős könyveket kedveli, ezekből körülbelül ötvenet olvas el egy évben. Az első élmény, amitől rákattant az olvasásra, Rick Riordan A villámtolvaj című regénye volt. „Mikor vége lett a sorozatnak, űrt éreztem magamban, nem tudtam hogyan tudnám kitölteni, még többet akartam olvasni, még több történetet megismerni. Így kezdődött ez az egész.”

Egy kötelezőt sem olvasott el

Attila jelenleg a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán tanul nemzetközi gazdálkodást. „Én magam sem értem, mit keresek itt, azon kívül, hogy megy a matek. Komolyabb terveim nincsenek, fogalmam sincs, hol fogok majd dolgozni – mondja erről. – Fél éve kaptam kedvet ahhoz, hogy ilyen csatornát vezessek, és másokkal is megosszam a könyves/nem könyves élményeimet” – mondja a csatorna indításáról. Magyar íróktól nagyon ritkán olvas, de Leiner Laura könyveit Kevinnel ellentétben kifejezetten kedveli.

A kötelezőkkel Attila is hadilábon áll. „Nem titok, soha életemben egy kötelezőt sem olvastam el. Ez fura lehet, mert rengeteget olvasok. Nem értem ezt a mostani szisztémát, miért nem frissítik a kötelező olvasmányok listáját mai könyvekkel is, amiktől a gyerekek megszerethetnék az olvasást.”

A kortárs magyar írókkal szemben szkeptikus

Kevin és Attila elsősorban szórakoztató irodalomról, young adult könyvekről, főleg külföldi szerzők könyveiről beszél, de Kevin olvas kortárs magyar írókat is, akikkel kezdetben szkeptikus volt. „Talán éretlen voltam, de egyre több kortárs könyvet olvasok, és tervezek egy videósorozatot ezekről az olvasmányaimról. Könnyebb népszerű és könnyen emészthető regényekről beszélni, mint Grecsó Krisztián vagy Tóth Krisztina könyveiről.”

Kevin nem könyvkritikák, ajánlók, mértékadó vagy fiatalosan menő újságok ajánlatai alapján, hanem könyves közösségi oldalakról és külföldi booktuberektől tájékozódik a friss megjelenésekről, arról, hogy mit érdemes elolvasni.

Kevin ritkán olvas hagyományos kritikákat, de akkor is angol nyelvű blogokon, és maga a könyvvásárlás is általában online rendelés útján történik. Attila szintén a rendelés híve, ráadásul így lehet készíteni úgynevezett kicsomagolós (unboxing) videót is, ami külön kategória és kedvelt téma a booktuberek körében.

Kevin a Goodreads.com-ot tartja megbízható tájékozódási pontnak, mivel ott az olvasói véleményeket maga az olvasóközösség osztályozza. Ha egy negatív véleményt sok látogató kedvel, akkor bizony a könyv mellett első értékelésként az fog megjelenni. Kevin a magyar könyves közösségi oldalt, a Moly.hu-t is használja, de „ott néha ilyen törvénykező, a véleményüket igazságként kinyilatkoztató emberek vannak, akik hierarchiákban gondolkoznak, ezért nem avatkozom már bele annyira a molyos életbe.”

Nem magyar találmány

A könyves vlog nem magyar találmány. A YouTube-on aktív könyves vlogközösség működik, bőven százezer fölötti feliratkozó csatornával. Az egyik legnépszerűbb booktubernek, polandbananasBOOKS-nak például 171 000 követője van, amit 4 év alatt szedett össze több száz videóval, de közel százezer követője van Little Book Owlnak is.

Egy fiatal ausztrál booktuber, Little Book OwlForrás: YouTube / Little Book Owl

Amikor azt feszegetem, hogy vajon sok kortársához hasonlóan külföldön képzeli-e el a jövőjét, Kevin meglepő választ ad:

„Mióta elkezdtem a vlogolást, csak erősödik bennem, hogy szeretnék itt maradni.”

És hogy miért csinálja az egészet? „Szerettem volna legalább egy ember életébe változást vinni, és népszerűsíteni az olvasást a fiatalok körében. Nem világmegváltás, de ha jön néhány személyes üzenet, amiben valaki azt írja, hogy megjött a kedve az olvasáshoz, nos, ilyenekért csinálom.”

Kevin egyik legjobban sikerült videóján általában beszél a fiatalok körében nagyon népszerű disztopikus fantasyregényekről, amilyen például Az éhezők viadala-sorozat, és teszi fel a kérdést: "Vajon mi vagyunk-e a rossz korba született generáció, és ezért érdeklődünk ennyire a társadalmi fikciók iránt?" (Válasza: "nem hinném".)

Forradalomra van szükség

Ha Kevin és Attila ekkora energiabedobással ügyködik saját magánforradalmán, talán nekünk is illene elgondolkozni a magyar irodalomoktatás forradalmasításán. Ezek a srácok (is) azt bizonyítják, hogy mindig a tantervet kell az aktuális kor elvárásaihoz igazítani, és nem fordítva (erről itt írtunk bővebben). Kevin és Attila elég szerencsések voltak ahhoz, hogy saját maguk tudták kialakítani a hozzáférést a kortárs irodalom azon részéhez, ami őket érdekli.

Ennél is messzebb jutnának, ha ebben a felfedezésben pedagógus is segítené őket, ugyanakkor nagyon sokan vannak, akik ugyanígy rühellik a Kincskereső kisködmön-t, de nem jutnak el a megfelelő könyvekhez, mert maguktól nem találják meg őket, vagy mert nincs rá pénzük.

Több szakmabeli megfogalmazta már: ahhoz, hogy az iskola megőrizze és/vagy felkeltse a fiatalok kedvét az olvasáshoz, az idejétmúlt kötelező olvasmányok helyett az irodalomoktatásban sokkal több friss, kortárs szövegnek kellene szerepelnie, és ki kellene aknázni a közösségi média oktatási eszközként való használatában rejlő lehetőségeket. Mindkét folyamatban érdemes lenne a szakembereknek tanulniuk a booktuberektől.

Tavaly márciusban szervezték meg harmadik alkalommal a Digitális Nemzedék Konferenciát, aminek idén kiemelt témája volt a digitális generáció és az újmédiás eszközök viszonya és a különböző infokommunikációs eszközök megnövekedett használata a fiatalok körében. A konferencia célja többek között az volt, hogy példákat hozzanak a digitális eszközök pozitív alkalmazására.
Ilyen példát mesélt el Vajda Éva, a VII. kerületi Madách Imre Gimnázium tanára, aki a reformkor irodalmát foglalta össze nem szokványos módszerrel: a diákoknak létre kellett hozniuk Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi Facebook-profilját, olyan módon, hogy azok minden elemükben passzoljanak a költők személyiségéhez és munkásságához. Csobánka Zsuzsa egy korábbi konferencián számolt be hasonló módszerről. A költő, író és tanár a Semmi című dán regényt dolgozta fel gimnazistákkal úgy, hogy a diákok a szereplőknek hoztak létre Facebook-profilt.