Elhunyt Varga Magda operaénekes

Varga Magda

Életének 94. évében kedden éjjel elhunyt Varga Magda operaénekes, érdemes művész, nyugalmazott főiskolai docens, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja.

Varga Magda 1922. január 22-én született Mogyoródon. Tanítóképzőt és pedagógiai főiskolát végzett, a negyvenes évek második felében tanítónőként dolgozott, közben magánúton énekelni tanult, tanárai közé tartozott László Géza és Posszert Emília.

1950-ben a Magyar Állami Népi Együttes, 1951-től 1956-ig a Magyar Állami Operaház kórusában énekelt, 1956-ban a négy éve alakult debreceni operatársulatba hívta Blum Tamás, ahol a lassan előrehaladó pesti karrier helyett rögtön főszerepekhez juthatott; Gertrudis királyné szerepében debütált.

A Carmen volt a legsikeresebb szerepe

Varga Magda Forrás: mek.oszk.hu

1958-ban énekelte először Carment, és énekesi pályája végéig (1978) ez volt legkedveltebb, legsikeresebb szerepe. Az operát húsz éven át tartotta műsorán a Csokonai Színház, ez idő alatt számos partnerrel, karmesterrel énekelte a szerepet.

Rossini Olasznő Algírban című művében Isabellát, az Aidában Amnerist, A trubadúrban Azucenát, a Bánk bánban Gertrudist, Ponchielli La Giocondájában a vak asszonyt, Kodály Székelyfonójában a háziasszonyt, a Cigánybáróban Mária Terézia szerepét is nagy sikerrel adta elő.

1978-tól 1993-ig újra tanított, de immár hangképzést, színpadi játékot a Zeneakadémia debreceni tagozatán, a későbbi Debreceni Konzervatóriumban. 1997-ben prózai szerepekre hívta Czeizel Gábor, és így új oldalról ismerhette meg a közönség.

A zene egy varázslatos nyelv

A művésznő egy 2006-os interjúban így beszélt arról, miért választotta ezt a pályát: "Én nem tudatosan készültem erre. Csodálatos természeti környezetben születtem, Mogyoródon. Az én gyerekkoromban - ami nagyon régen volt - még élt a népdal. A tiszta forrás. Valóban az. Akkor még énekeltek falun. Aratáskor, munka közben, tollfosztáskor, kukorica hántolásakor, ami a legidillikusabb környezet egy olyan léleknek, aki nyitott a szépségre.

A szüleim hihetetlen szeretettel és természetességgel vettek körül. Amikor az apám felment a szószékre, merthogy pap volt, akkor egyáltalán nem volt pátoszos és elvont, mindenkor figyelembe vette, kikhez szól. A zenét én azért is szeretem, mert lebontja azokat a válaszfalakat, amelyeket a nyelvek emelnek. A zene nemzetközi. Akit megérint lelkileg és fizikailag, rájön, hogy ez egy varázslatos nyelv."

Varga Magdát 1974-ben érdemes művész címmel, 2008-ban Csokonai-díjjal tüntették ki. A Csokonai Színház saját halottjának tekinti.