A híres vaginát is cenzúrázta a Facebook

2015.03.16. 16:47

Gustave Courbet 1866-ban festette A világ eredete című remekművét, amely realisztikusan ábrázol egy női nemi szervet. A festmény még ma is képes borzolni a kedélyeket, most épp a Facebooknál verte ki a biztosítékot. Bírósági ügy lett belőle.

A botrány egy ártatlan kis megosztással kezdődött. A híres realista festményt egy francia tanár posztolta nemrég a saját Facebook-profiljaként, a közösségi oldal adminisztrátorai azonban pornográf tartalomnak minősítették, és eltávolították a rendszerből. Sőt, a tanár fiókját azon nyomban felfüggesztették a felhasználási feltételek megsértésére hivatkozva – írja a Huffington Post.

Bírósági ügy lett belőle

A sajtóban anonimitást kérő tanár azonban nem hagyta ennyiben az ügyet: beperelte a Facebookot a szólásszabadság korlátozásáért, azt követelve, hogy a francia törvények alapján kaphasson jogorvoslatot. A párizsi bíróság a napokban adott helyt a kérelmének, így az eset hivatalosan is a francia igazságszolgáltatás jogkörébe vonható.

149 éve borzolja a kedélyeketForrás: AFP/Pascal Guyot

Szakértők szerint ez jelentős húzás, hiszen az ügy sok olyan perben szolgálhat majd példaként, amelyeket a külföldi székhelyű internetes mamutcégek ellen indítanak magánszemélyek. A felperes ügyvédje egy kissé költőibben fogalmazta meg ugyanezt:

"Dávid első győzelmét aratta Góliát felett".

A múzeumban villantott   

A Facebooknak nem most gyűlt meg először a baja Courbet klasszikus festményével, már 2011-ben is nagy port kavartak a kép ehhez hasonló letiltásai. A Facebookot amúgy is sok kritika éri az erotikus tartalmak cenzúrázása miatt: erre vonatkozó irányelveit sokan prűdnek tartják. A bírálatok hatására a közösségi oldal épp a napokban jelentette be, hogy lazít a szabályokon, és továbbra is szigorú keretek között ugyan, de engedélyezi a meztelenkedést.

Courbet festménye persze nem csak az interneten képes botrányt kavarni, hanem a múzeumban is. Tavaly például egy luxemburgi művésznő performansza borzolta a kedélyeket a Musée d’Orsay-ben, amikor a festmény előtt mutatta meg a világnak a szeméremdombját.

Magyar vonatkozás

Courbet képének további érdekessége, hogy magyar vonatkozása is van. Az alkotás ugyanis sokáig Hatvany Ferenc báró tulajdonában volt. Hatvany, amellett hogy maga is festett, többek között aktokat is, leginkább gyűjteményéről volt híres, melynek középpontjában a 19. századi francia festészet állt. Kedvence Paul Cézanne volt. 1915-ben megvásárolta az Ybl Miklós tervei alapján készült Lónyai-villát a Budai várban, amely páratlan gyűjteményének: Ingres, Delacroix, Manet, Renoir, Pissarro és Courbet festmények otthona lett.

Egy anekdota is fennmaradt a festményhez kapcsolódóan, amelynek állítólag a hátoldalán is egy kép található, így amikor Hatvany vendégséget fogadott, a merész képet egyszerűen megfordította. A híres műgyűjtő páratlan értékű hagyatékát a II. világháború végén széthurcolták. Egy részét a náci tisztek vitték magukkal, a bankokba elhelyezett legértékesebb darabokra a Vörös Hadsereg Gazdasági és Tiszti Bizottsága tette rá a kezét és szállította a Szovjetunióba, de számos műtárgyat az amerikai hadsereg vitt el. Gyűjteményének egy részét ma a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi, ezek közé tartozik Gustave Courbet legendás festménye, a Birkózók, és Pablo Picasso Anya gyermekével című képe.