Meghalt a magyar költészet nagy barátja

2015.03.27. 18:03

Tomas Tranströmer 1990-ben bekövetkezett agyvérzése óta ágyban feküdt, beszédkészségét elvesztette. Összegyűjtött verseit több mint hatvan nyelvre, köztük magyarra is lefordították. A Nobel-díjas költő a magyar költészet nagy barátja volt, magyar költők verseit fordította svéd nyelvre.

Thinsz Gézával együttműködve többek között Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Pilinszky János, Nagy László, Tandori Dezső verseit fordította svédre. 2001-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idején, 117 vers című válogatott kötete megjelenése alkalmával járt Budapesten.

Pilinszkyhez barátság is fűzte. Szerette volna meghívni a magyar költőt Svédországba. Egy levelében ezt írta: "Pilinszky albérletben lakik, a város közepén, egyetlen szűköcske szobában (mint a legtöbb kispénzűnek, neki sem futja saját lakásra). De csodálatos ember. Feledhetetlen estéket töltöttünk együtt véget nem érő beszélgetéssel (tolmács nélkül) a parányi szobában".

Költőtársai – különösen az átpolitizált 1970-es években – azzal vádolták, hogy hátat fordít a mesterség forradalmi hagyományának, verseiben és regényeiben nem foglalkozik politikai kérdésekkel.

Magyar költőket fordított svédreForrás: wikipedia

Trabströmer használja és továbbfejleszti a 20. századi költészet modernista, expresszionista/szürrealista nyelvezetét. A hétköznapi életből és a természetből vett tiszta, látszólag egyszerű képei mély bepillantást engednek az emberi lélek egyetemes aspektusaiba.

Agyvérzése előtt Tranströmer elismert pszichológus is volt, dolgozott javítóintézetekben, börtönökben, foglalkozott fogyatékosokkal, kábítószerfüggőkkel. Kiváló zongorista volt, fél kézzel agyvérzése óta is gyakorolt.

A Nobel-díjat kerekes székben vette át XVI. Károly Gusztáv svéd királytól. A Svéd Akadémia a díj odaítélésekor korunk egyik legnagyobb költőjeként méltatta Tranströmert, aki "tömör, áttetsző képeiben egy friss valóság felé mutat utat".

A díjazott nevét akkor már évek óta a várományosok között emlegették. Művei nagy kérdésekkel, többek közt a halállal, az emlékezettel és a természettel foglalkoznak.