Amit nem is sejtett Halász Juditról

2015.04.05. 08:54

Ki ne ismerné a Micimackót, akinek egy napon semmi dolga nem akadt vagy a Bóbitát és a Boldog születésnapot? Halász Judit Kossuth-díjas színész már 40 éve énekel a gyerekeknek, és 50 éve a Vígszínház tagja. Azt mondja, az életben a lovaglástól, a színházban Sulyok Máriától tanulta a legtöbbet.

  • Élete legmeghatározóbb élményének a versenylovaglást tartja.
  • Olyan nagyságok rendezték, mint Várkonyi Zoltán, és olyan színészekkel játszott együtt, mint Páger Antal, Darvas Iván, Ruttkai Éva és Sulyok Mária. 
  • Csaknem 90 játék- és tévéfilmben szerepelt, emlékezetes alakítást nyújtott Szabó István Szerelmesfilmjében, Bálint András partnereként.

Remekül nézel ki a sok baj ellenére, ami az elmúlt években ért. A szerető közeg tart ilyen jó formában 70 fölött is?  

A szerető közeg mindenkinek fontos. Folyamatosan igyekszem megteremteni magamnak, de szerencsém is volt, biztosan. Szerető családban nőttem fel, és a mostani kis közösségem, férjem, Rózsa János filmrendező, fiunk és három unokánk is örömteli környezetet nyújt. Nem beszélve a koncertközönségemről, a gyerekekről, no meg a Vígszínház társulatáról, amelyben nagyon jól érzem magam. Mindez biztosan hozzájárul a jó állapotomhoz.

Judit barátnőmet hároméves unokaöccse Jutkának hívja. Amikor megkérdezte tőle, ismer-e más Jutkát, a kisfiú büszkén rávágta, „pejsze, a Halász Jutkát”. Azt hiszem, sok kisgyerek így van ezzel. Számos kitüntetésed mellé most kaptad meg a Magyar Örökség-díjat a gyermekvilág gazdagításáért. A laudátor Takács József neurobiológus volt. Te kérted őt föl?

Nem ismertem őt. Most, a Magyar Tudományos Akadémián találkoztam vele először. Nagyon meglepett a személye és a köszöntője is, főleg azért, mert nem szakmabeli, kívülről nézi az én világomat. Szépen beszélt és nagyon meghatott.

Bizonyos dolgok öröklődnek a kultúrában isFotó: Szabó Gábor - Origo

Legalább 40 éve énekelsz a gyerekeknek, családoknak. A Csiribiriből, amelyet Bródy János írt Weöres Sándor verseire, koncertfilm is lett.

Sok fantasztikus dolgot látok a színpadról zenésztársaimmal együtt, amit rajtunk kívül más nem láthat. Azt fedeztem föl, hogy bizonyos dolgok öröklődnek a kultúrában is. A gyerekek átveszik azt, amit az anyjuk gyermekkorában tanult. Legfőbb törekvésem az, hogy úgy szóljak a gyerekekhez, hogy közben a felnőttek se unatkozzanak.

Hogy kezdődött a gyerekeknek szóló éneklés?

A véletlen műve volt. Az első lemezt, az 1973-ban megjelent Kép a tükörben címűt nem igazán a gyermekeknek szántuk, de amikor a játszótéren hallottam, hogy a gyerekek éneklik a Bóbitát, a Csiribirit, rájöttem, hogy szeretik ezeket a dalokat. Elhatároztam a lemez készítőivel, az IIlés együttessel és Bródy Jánossal, hogy a következő korongot kifejezetten a gyerekeknek csináljuk. Ennek az Amikor én még kislány voltam címet adtuk.

Később úgy döntöttem, megpróbálok a családokhoz szólni, hogy az egykori gyerekek is koncertközönségem tagjai maradjanak, akiknek már gyerekük van. Aztán a balesetem, a betegségem miatt viszonylag hosszabb szünetet kellett tartanom. Nem mehettem színpadra, 3-4 évig új lemezem sem jelent meg. Ez alatt az idő alatt szerkesztettem meg a Zenés mesék, mesés zenék című sorozat első darabját, Mozart Varázsfuvoláját, és később Kodály Háry Jánosát.

Zenei végzettségem nincs, de nagyon jó iskolákba jártamFotó: Szabó Gábor - Origo

Mi lett a sorozattal?

A Hungarotonnal volt szerződésem, és azt csinálhattam meg, ami nekik megvolt felvételről. Új felvételt nem készítenek, és nehéz olyan anyagot találni, ami gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt érdekes.

Tanultál énekelni vagy ez adódott a színészségedből?

Nekünk Fischer Sándor oktatta a beszédtechnikát, és hozzá jártam énekórákra is. Zenei végzettségem nincs, de nagyon jó iskolákba jártam. Az általánosban egy nagyszerű népdalgyűjtő volt az énektanárom. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban pedig Magyarország két legjobb karvezetője tanított, a legendás Sztojanovits Adrienne, neki ajánlotta Kodály Zoltán a Pünkösdölő című művét. Másik tanárom az ugyancsak híres Mohayné Katanics Mária volt. Nekem ők alapozták meg az énekesi kultúrámat.

Nem zavar, hogy országszerte inkább gyermekkoncertek énekeseként tartanak számon, holott elsősorban színész vagy?

Nem zavar, mert a színpadon előadóként lépek fel a dallal is. A színházban a játék, a koncerten a gyerekek adnak energiát.

Ha jól tudom, a pódiumi éneklésed egy francia sanzonnal, az Olga cíművel kezdődött. Francia nyelvet tanultál a főiskolán Radnóti Miklós özvegyétől, Gyarmati Fannitól, akit mindenki Fifi néninek hívott. A francia kultúra nagy rajongója hírében állsz.

A 60-as években életünkben először mehettünk külföldre. Mivel mindnyájan „franciások” voltunk a főiskolán, és azokban az években élte virágkorát a francia új hullám, akkor készültek Resnais, Truffaut, Godard, Vadim filmjei, mindent összeszedtünk Párizsban, ami a nouvelle vague-al összefüggött. Lemezeket is hoztunk azoktól a francia színészektől, akik ezekben a filmekben játszottak.

Bródy János dalaiért rajongtam, azokat akartam előadniFotó: Szabó Gábor - Origo

Még Brigitte Bardot-nak is volt lemeze. Azt gondoltam, ha ők énekelhetnek, akkor én miért ne? De nekem nem volt se zeneszerzőm, se szövegíróm, se zenekarom. Az Olga egy Aznavour-dal volt, amit Juliette Greco énekelt. Csináltam belőle egy nyersfordítást, és Tardos Péter szövegíró megírta nekem a szöveget. Fölvettük a Magyar Rádióban, és fantasztikusan jól sikerült, ezt ennyi idő távlatából már mondhatom.

Miért nem folytattad?

Nem sanzont akartam énekelni, de akkor így adódott. Bródy János dalaiért rajongtam, azokat akartam előadni, az ő szövegei tetszettek, mert a kortárs fiatalság életérzését tükrözték. Kértem az Illés együttest, hogy írjanak nekem dalokat, de akkor ez nem volt divat. Végül Bródy ráállt, és megzenésítette Weöres Sándor Csiribiri című versét.

Később Tóth Erika, aki az Évszakok című műsort  szerkesztette az MTV-ben, megkérte Bródyt, hogy írjon egy dalt Milne Micimackójára, amit majd Halász Jutka elénekek a Tél című részben. A zenész kinyitotta a könyvet, és megírta az „Egy napon, amikor Micimackónak semmi dolga nem akadt…” című dalt. Persze nem az Illés együttes kísért, mert arról szó sem lehetett, hanem a Tolcsvayék és a Trió. (Tolcsvay László és Béla valamint a Trió: Móricz Mihály, Németh Oszkár és Czipó Tibor 1970 és 73 között ezen a néven szerepeltek.)

A Vígszínház tagja vagy, és nézve a programot, igencsak be vagy fogva. Két-három előadásod van hetente, és koncerteztek is országszerte. Húsvét vasárnap délelőtt a Vígben a Kezdődhet a mulatság című előadással kezdtek.

Nem kezdünk, hanem folytatjuk. Nem szoktunk egy-egy turnét csinálni, és utána szünetet tartani. Elkezdjük szeptemberben és június közepéig elmegyünk oda, ahová hívnak bennünket, keresztül-kasul utazunk az országban. A Kezdődik a mulatság a legutóbbi, tavaly novemberben megjelent lemezünk címe, és mindig a lemezcím szerint szerkesztem az előadást.

Anyukám mindig énekelt otthon, és én reggeltől estig vele daloltamFotó: Szabó Gábor - Origo

Mikor derült ki, hogy jól énekelsz?

Anyukám mindig énekelt otthon, és én reggeltől estig vele daloltam népdalt, műdalt, operettet, sőt operát is. Emlékszem, a szöveg már akkor fontos voltak nekem, mindenáron próbáltam megérteni, mit énekelek. Például a Fából van a villa nyele, nem másból… eléneklése után azt kérdeztem anyukámtól, mit jelent a villany ele? Később, amikor a Csodálatos Maryből énekeltem a koncerteken, a gyerekek az Ó, ó Mary keletről fúj a szél helyett azt énekelték, hogy Óvónéni keletről fúj a szél.

A mostani gyermekhallgatóságod szülei a filmekből is ismernek téged, mert legalább 40 játékfilmben és csaknem ugyanennyi tévéfilmben szerepeltél.

Amikor elkezdtem énekelni, már ismert színész voltam, sok sikeres alkotásban játszottam. Igaz, hogy az egész színművészetis osztályunk korán kezdte a filmezést. Keleti Márton az Esős vasárnap forgatására készült, amikor bejött az osztályunkba, és közölte, hogy gimnazistákról készít filmet, és mi játsszuk el őket. Nagyon élveztük. Merőben új élmény volt, hogy a bemutató után az utcán felismertek bennünket. Azután dolgoztam többek között Máriássy Félix, Rózsa János, akinek a felesége lettem, Szabó István, Várkonyi Zoltán munkáiban. Rózsa filmje, a Gyerekbetegségek, amiben tanítónőt játszottam, sikeres lett.

Emlékezetes Szabó István rendezésében az Álmodozások kora és a Szerelmesfilm, amiben a főszerepet alakítottam. Életem meghatározó emléke az első tévéjáték-szerepem Szép Ernő Május című egyfelvonásosában, amelyet Ádám Ottó, aki akkoriban mindannyiunk bálványa volt, rendezett. Együtt játszottam Agárdy Gáborral és Szabó Gyulával, és sokszor próbáltunk Agárdy lakásán, mert nem volt szabad próbaterem a tévében. Abban az időszakban elolvastam szinte az összes Szép Ernő művet, sokáig minden lemezemre rátettem tőle egy-egy megzenésített verset.

Akkor ebből a korszakodból származik a Felhő című Szép Ernő- vers is?

Igen, a Felhőt 1921-ben írta, Trianon után. Az elcsatolt országrészek elvesztése őt is sokkolta, ahogy mindenkit. Kedvencem lett a Lila ákác című regénye, és szerettem volna egyszer az életben Tóth Manci lenni, sikerült. Székely István filmrendező 1934-ben a Lila ákácot már filmre vitte. Amerikában élt, Hollywoodban rendezett, és azért jött haza, hogy ismét leforgassa, csak nem talált megfelelő főszereplőt. Szállodai szobájában a tévében meglátott magyar nótát énekelni, és engem választott Tóth Mancinak. Bálint András és Ráday Imre volt a partnerem. Számomra ez nagy boldogság volt.

Én annyit soha senkitől nem tanultam, mint a lovardábanFotó: Szabó Gábor - Origo

Nagy sportlady voltál.

Igen, már kislánykoromban sokat izegtem-mozogtam, mindenféle sportot kipróbáltam, de egyetlen gyereke lévén szüleimnek, mindenre azt mondták, hogy az nagyon veszélyes. Lejártak a Dunára evezni, engem is vittek magukkal, de egyedül nem mehettem. Az iskolában jó magas- és távolugró voltam, a tanárnőm bíztatott, menjek a Fradiba, de mivel az messze volt a Németvölgyi úti lakásunktól, a szüleim nem engedtek el.

Díjugrató versenylovas lettél, azt hogy engedték meg otthon?

Ez a véletlennek köszönhető. Egyik gimnáziumi osztálytársam azzal állt elő, hogy menjünk lovagolni, mert olyan szép könyvet olvasott arról, hogy a grófkisasszony időnként kilovagolt. Végigjártuk az összes lovas egyesületet, végül a Honvédban a Zrínyi Akadémiára utasítottak. A szüleim nem ellenkeztek, mert öt másik osztálytársammal mentem.

Az apukám 42-es lovaglócsizmáját kitömtük papírral, vattával, anyám átalakította a nadrágját, és elkezdtem lovagolni tanulni. Egy év múlva már minősítő versenyen indultam. A lovardában nagy fegyelem van, lehetsz szép, okos, de ott csak az számít, amit csinálsz. Összetartozás van, összefogás, mert egyedül nem jutsz semmire. Én annyit soha senkitől nem tanultam, mint a lovardában az alatt a pár év alatt.

A legjobb női lovas címet is megkaptamFotó: Szabó Gábor - Origo

Akkor ez az időszak meghatározó volt a későbbi életedre is?

Az a 3-4 év, amit ott töltöttem, életem legmeghatározóbb szakasza volt. A minősítő verseny után első osztályú sportoló lettem, a legjobb női lovas címet is megkaptam. Bekerültem az ifjúsági válogatottba, és 17 és fél évesen, 1960-ban az Ifjúsági Európa-bajnokságon, Velencében a mai szabályok szerint Európa-bajnokok lettünk volna, de akkor csak az ötödik helyet szereztük meg.

Mégis a színművészeti főiskolát választottad. Rögtön fölvettek, majd a diploma után mindössze fél évet töltöttél Pécsett, Várkonyi Zoltán 1965-ben meghívott a Vígszínházba, és azóta is, immár 50 éve ott dolgozol.

Izgalmas korszak volt, mert akkor került oda Darvas Iván is. Együtt játszottuk első szerepünket Csurka István Az idő vasfoga című darabjában, amelyet Várkonyi rendezett. Nagy sikerünk volt, Darvasra mindenki kíváncsi volt, akkor került újra reflektorfénybe, ugyanis 56-os szerepe miatt letiltották, és azt mondták neki, hogy nem léphet többé magyar színpadra. Várkonyi sokat kilincselt érte, míg le nem szerződtette a Vígbe.

Olyan nagy színésznőkkel játszottál a színpadon, mint Ruttkai Éva, Sulyok Mária, Bulla Elma.

A legtöbbször Sulyok Máriával játszottam. Nagyon nehéz ember volt, de tőle tanultam a legtöbbet. Például azt is, hogy ha nagyon elfáradsz, hogyan frissülhetsz fel. A Macskajáték első felvonása után jött fel a lépcsőn, óriási üvöltést hallottam, kirohantam, és kérdeztem, mi a baj? Erre ő: „Ja, semmi, miért? Jajgattam, mert elfáradtam, próbáld ki te is.” Kipróbáltam és segített.

A Kossuth-díj, a Jászai Mari-díj és sok más szakmai kitüntetés mellett elnyerted a Mosoly-rend lovagja címet is. Ezt a lengyel gyerekek által alapított díjat hogyan kaptad meg?

Annak idején a Képes Újság hirdette meg, hogy magyar gyerekek is szavazhatnak a kedvencükre. Egy ismerős újságírótól hallottam, hogy rengeteg levél érkezett a szerkesztőségbe, és mindenki rám szavazott. Mondanom sem kell, nagyon boldog voltam.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK