Kiderült, mi lesz a Magyar Zene Házában

A japán sztárépítész fák között lebegő felhőt (mások szerint palacsintát) tervezett. Ez lesz a Magyar Zene Háza liget projekt látványterv

Batta András vezetésével a Magyar Zene Háza munkacsoport ma sajtótájékoztatót tartott a Budapest Music Centerben. Megtudtuk végre, mivel fogják megtölteni a palacsintát.

A palacsinta persze elég földhözragadt megközelítés, de senkin sem lehet számon kérni, miért nem azonnal hanghullámra vagy legalább felhőpamacsra asszociál a tervek láttán.

A Suo Fujimoto tervezte, fák között lebegő építmény valóban nem kelti hagyományos értelemben vett épület benyomását. Viszont azt sugallja, hogy tiszteletben tartja a természetet, és a természethez mi állhatna legközelebb, mint a zene.

A japán sztárépítész fák között lebegő felhőt (mások szerint palacsintát) tervezett. Ez lesz a Magyar Zene Háza Forrás: ligetbudapest.org

A Magyar Zene Háza viszont nem újabb koncertközpont lesz.

A tervek aktuális állását bemutató prezentációjában Batta András

az épület három szintjét egy partitúra három szólamához hasonlította, amelyek erősen összefüggnek, és így adják ki a teljes művet.

A „vonzás tér” az élőzene és az élőszavas magyarázat helyszíne lesz, a „varázs-tér” az interaktivitást, az elektronikai effektusokat hangsúlyozza, és így a 21. század világát tárja a látogatók elé, míg a „világosodó tér” a felvilágosításnak, az ismeretterjesztésnek ad helyet, a másik két térre építve.

Milyen az a hangdóm?

A Magyar Zene Háza különleges helyszíne lehet a hangdóm, amelyben az érdeklődők először a teljes csenddel ismerkedhetnek meg, majd a természet neszeitől egy mecset hangjain vagy épp egy erdélyi lakodalomban szóló muzsikán át egy szimfonikus hangversenyig a zene, a hangok számtalan arca feltárulhat előttük.

A hangdóm egy további különlegessége, hogy ki is vetítik azt a teret, ahol éppen járunk, legyen az egy koncertterem vagy az őserdő. A hangdóm egyúttal új audio-vizuális műveket is ihlethet, profi zeneszerzők komponálhatnak az új helyszínre – magyarázta Batta András és a hangdóm ötletgazdája, Gőz László, a BMC igazgatója.

Liget Budapest projekt, Magyar Zene Háza Forrás: ligetbudapest.org

Gőz László szerint a Magyar Zene Háza

egyik legfontosabb funkciója az lehet, hogy kibontakozáshoz segíthet tehetséges fiatalokat, akiknek ez az eszközpark maguktól soha nem állna rendelkezésre.

Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója azt emelte ki, hogy a Magyar Zene Házának a zene egészét kell bemutatnia, mert az egyes műfajoknak már megvannak az intézményeik. Helyet kap itt a klasszikus zene mellett a dzsessz, a musical, a kortárs zene, a cigányzene is.

Azt nyújtja, amit az oktatás nem

De talán még ennél is fontosabb, gondolom, hogy az interaktivitást biztosító technika segítségével az intézmény azt tudja majd nyújtani a fiataloknak, amit manapság az oktatásban nem kapnak meg. Lehetőséget arra, hogy a zene élményt jelentsen számukra, és ebből az élményből kiindulva megtalálják a zenén belül a maguk műfaját. Akár hallgatóként, akár zenészként.

A Magyar Zene Háza nem hasonlít hagyományos értelemben vett épületre Forrás: ligetbudapest.org

Felmerült a fiatalok megszólításának fontossága a tervezés és tartalom tekintetében is. Hiszen elég furán néz ki, hogy meglett szakemberek akarják megmondani, mi lesz jó a fiataloknak.

A fiatalokat is megkérdezik

Horn Márton, a Liget Budapest projekt kommunikációs vezetője elmondta, hogy elindítottak egy Liget Youth elnevezésű programot, amelyben arra kértek fiatalokat, fogalmazzák meg, ők hogyan kommunikálnának a saját generációjukkal a Liget-projektről. A kiírásra 9, főleg egyetemistákból álló csapat jelentkezett, a közös munka jelenleg zajlik.

A Hungexpo régi épületeit a télen elbontják, majd a tervek szerint jövő nyáron megkezdődhet a Magyar Zene Házának építése.

Várhatóan a napokban aláírják a szerződést a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló Magyar Zene Házát tervező japán építész cégével, a Sou Fujimoto Architects-szel.