Jordán Tamás: Ilyen POSZT-ra nincs szükség

2015.06.05. 11:09

Tizenöt éve ő alapította meg a Pécsi Országos Színházi Találkozót, de ma már úgy látja, egy ennyire átpolitizált eseményre nincs szükség. A szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatójával – aki saját estjével is fellép a POSZT-on – arról is beszéltünk, felmerült-e benne, hogy ne szerepeljen a színház Vitéz Mihály című előadása a versenyprogramban.

Amikor korábban beszélgettünk, azt mondtad, a POSZT „amekkora dicsőség volt, mára akkora fájdalom”. Miért?

Nekem nagyon nagy igényem van arra, hogy közösségben éljek. Lehet, hogy az előző életemben terelő puli voltam, és nem hagytam, hogy bárki elhagyja a nyájat. Bár Vámos László 1982-ben kitalálta, hogy legyen minden évben egy színházi találkozó, mindig más városban, én 2000 körül azt éreztem, hogy nem elég jó a színházi közösség, nincs benne összetartó erő.

Akkoriban tagja voltam a Magyar Színházi Társaság (MSZT) vezetőségének és az NKA színházi kollégiumának is. Az MSZT minden évben megpályázott és megnyert 10 millió forintot, de néhány kudarcos találkozó után úgy döntött az NKA kuratóriuma, hogy nem ad többet pénzt, mert ennek így nincs értelme.

Azt mondták, hogy bár semmi értelme, de hadd csináljam, amit akarokForrás: Stekovics Gáspár

Azt gondoltam, igazuk van, de hagyjuk függőben a döntést, megígérjük, hogy megreformáljuk a találkozót. Előadtam az MSZT elnöksége előtt, hogy állandó helyszín kell, és nagyon sok pénz – mindenki kiröhögött, hogy micsoda álmodozó vagyok. Aztán azt mondták, hogy bár semmi értelme, de hadd csináljam, amit akarok.

Hatvannégy magas rangú színházi emberrel – akik szintén nem hitték el, hogy működhet a tervem – megfogalmaztunk egy levelet a minisztériumnak, beszéltem a pécsi polgármesterrel, és végül mégis létrejött az első pécsi találkozó.

Akkor még nem létezett a Magyar Teátrumi Társaság, látszólag együtt volt a szakma, ha ment is az adok-kapok. Azt gondoltam, arra van szükség, hogy együtt legyünk, mérettessék meg az évad, és találkozzanak egymással a békéscsabai és a debreceni színészek, akik máskülönben csak az újságból tudnak egymásról. Micsoda frenetikus találkozások voltak azok! És nem felhőzte be semmiféle politikai ügy.

Az ország már olyan megátalkodottá váltForrás: Meszaros Zsolt/Meszaros Zsolt Sadness@Pointerfilm.Hu

Hogy került aztán képbe a Magyar Teátrumi Társaság (MTT)?

Akkor éppen ideiglenes elnöke voltam az MSZT-nek. Leültem Fekete Péterrel, Vidnyánszky Attilával, Vasvári Csabával, és kértem, hogy ne legyen két színházi szövetség, a két írószövetség, a két újságíró-szövetség sem jó. Érvényesülhetnek így is. De nem, mondták, ők azt akarják, hogy a

jobboldalnak legyen egy érdekérvényesítő (és kevésbé értékérvényesítő) szervezete, ehhez ragaszkodnak.

És az ország már olyan megátalkodottá vált, hogy rögtön ellenségekről, és nem ellenfelekről volt szó. Mind a két fél azt gondolja, hogy a másikat be kell darálni, meg kell semmisíteni.

És ahogyan az MTT bekerült a POSZT tulajdonosai közé, az egész deformálódott. Onnantól kezdve már nem lehet remélni, hogy az alapvető elképzelés – legyünk együtt, beszéljünk a szakmáról – érvényesülni fog. Ezt ellehetetlenítették.

Ez csak az MTT felelőssége?

A Magyar Színházi Társaság felelőssége is nagyon nagy. A tagokat nem lehet összefogni, nincs érdeklődés. A Teátrumi Társaság kőkeményen teszi a dolgát: összetartanak, újságjuk van, összejöveteleik, célkitűzéseik vannak, imponáló a szervezeti működésük. A másik oldalon ennek nyoma sincs, sőt, az MSZT-n belül kis frakciók, ellentétek vannak. Amikor én voltam a fő „gittrágó”, nem sikerült elérnem, hogy összejöjjünk, hogy összetartsunk. A puha, laza, lomha közösség pedig bedarálható.

A baloldali színházi értelmiség lusta, érdektelen, nincs benne ambíció, hogy értéket és érdeket védjen.

Semmit nem csinál. A Teátrumi Társaság viszont mindenre ráteszi a kezét.

Jelen formájában szükség van még POSZT-ra?

Egy ilyen háborúzással, ellenségeskedéssel teli POSZT-ra nincs szükség, mert csak tovább gerjeszti a problémákat. Viszont egy olyan találkozóra szükség lenne, amiből ki van zárva a politika, ahol lehet arról beszélni, hogy mik az egyes alkotások értékei, hogy merrefelé tart a színház, vagy akár arról, hogy mit jelent a hit, a vallás, a nemzet. Ennek is helye van ezen a térképen, nem kell gyűlölni, aki ezt vallja, de azt sem, aki mást. A lényeg a megvalósítás, nem az ideológia.

Amint eljutott hozzám a hír, rögtön nyomozni kezdtemForrás: Meszaros Zsolt/Meszaros Zsolt Sadness@Pointerfilm.Hu

A Weöres Sándor Színház igazgatójaként dilemmát okozott számodra, hogy a versenyprogramba beválogatott Vitéz Mihály című előadás csatlakozzon-e a verseny bojkottját hirdetőkhöz?

Amint eljutott hozzám a hír, rögtön nyomozni kezdtem. Felhívtam Csizmadia Tibort, Vajda Mártát (a Magyar Színházi Társaság elnöke és titkára – K. B.), elolvastam a Teátrumi Társaság közleményét. Csizmadiáék azt mondták, eddig valóban nem volt lefektetve a zsűri kialakításának szabályzata, de mindig konszenzusra törekedtek: a felét ők jelölték, a másik felét pedig az MTT.

Azt gondoltam, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy ha az MSZT-nek hat jelöltje volt, de csak három helye van a zsűriben, akkor hárman kiesnek: Csáki Judit, és másik kettő, akikről nem is tudjuk, kicsodák. Ezzel egy percig sem volt problémám. Ez a dolog fel lett fújva. Lesz a POSZT-on egy beszélgetés erről (június 9., 15 óra, Palatinus Hotel – K. B.), várom, hogy elmagyarázzák nekem, hol tévedek.

Ez van, ilyen a világForrás: Mészáros Zsolt/Meszaros Zsolt Sadness@Pointerfilm.Hu

A zsűri jelölésének új, az eset után kialakított gyakorlata – az MSZT és az MTT egymástól függetlenül 4-4 tagot delegál – bebetonozza, és vitán felülivé teszi a szakma megosztottságát.

De másképp nem lehet. Ha a két társaság, a POSZT két tulajdonosa rossz viszonyban van egymással, lehetetlen azt mondani, hogy „jó, egyezzünk meg”. Nem várható el konszenzus. Ez van, ilyen a világ. Hogy lehetne elvárni bármelyik féltől, hogy elfogadja, ha a másiknak mondjuk öt jelöltje van, neki meg akkor csak egy? Ezt el sem lehet képzelni.

A szombathelyi színház Vitéz Mihály című előadása június 8-án 17 órakor és június 9-én 19 órakor látható. Jordán Tamás június 9-én adja elő József Attila Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben című művét a Művészetek és Irodalom Házában.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK