A politikai batyut tessék letenni Kapolcs határában!

2015.07.30. 12:04

Márta Istvánnal, a fesztivál alapítójával egy kapolcsi pajtában, szénabálán ülve beszélgettünk arról, lehet-e korszerű egy művészeti fesztivál anélkül, hogy trendivé válna.

  • A legnehezebb évben két zsíros kenyér volt a Kaláka tagjainak gázsija, Hobónak viszont 120 szeletet kellett megkenni.
  • Ha a techno világa túlnő a fesztivál hagyományos és művészeti értékein, akkor ez többé már nem lesz Művészetek Völgye.
  • Megújulásra szükség van, de ez nem történhet a hagyományok ellenében.
  • Szigorúan tilos elveszíteni a megrögzött kapolcsozókat, akiknek már a gyerekei, sőt az unokái is ide járnak.
  • Politikusok jöhetnek, de a politikai batyut le kell tenni a falu határában.

Miért rendezték meg az 1989-es után a második művészeti napokat is Kapolcson?

Egyszeri bulinak indult, eszünkbe sem jutott, hogy folytatni kéne. Együtt ácsoltuk a színpadot a helyiekkel, volt egy színházi előadás, három koncert, egy kiállítás és egy divatbemutató. A közönség csak 500 fő volt, de annyira lelkes, hogy a következő évben is megrendeztük a fesztivált. Ez nőtte ki magát a százezreket megmozgató Művészetek Völgyévé.

Egyszeri bulinak indult, százezres fesztivál lett belőleFotó: Szabó Gábor - Origo

Azóta viszont voltak bőven hullámvölgyek is.

Voltak, de mindent túléltünk. Szerintem már az is egy csoda, hogy negyedszázad után itt vagyunk. Volt olyan évünk, amikor alig tudtuk összehozni a fesztivált, és egyszer el is maradt. 2008-ban Bűvészetek Völgyének hívtuk, mert úgy kellett rá összebűvészkedni a pénzt. A fellépők konkrétan zsíros kenyérért játszottak. A Kaláka tagjainak fejenként 2 zsíros kenyér volt a gázsija, Hobónak viszont 120 szeletet kellett megkenni. Ilyen szívességet minden fesztiválszervező egyszer kérhet életében. Mi is csak azért tehettük meg, mert brand lett Kapolcs, és kitüntetésnek számított itt fellépni.

Ma is kiváltságnak számít a fesztiválon fellépni?

Szerintem igen, de mivel több ezer program van, nagyon kell vigyázni az arányokra, hogy az évtizedek alatt felépített imázst megőrizzük. Nem szabad hagyni, hogy felhíguljon a kínálat.

Egy nyilatkozatában a túlzott retróhangulattól és a tájidegen divathullámoktól is óvta a fesztivált. Hogy látja, sikerült elkerülni ezeket a veszélyeket?

Az már biztos, hogy retrófesztivál nem lett belőle.

Épp azért van itt a fesztivál, mert nem akar városiasodniFotó: Szabó Gábor - Origo

És a divatossággal mi a helyzet?

Azt hallom, hogy urbanizálódnia kéne a Művészetek Völgyének. Ez butaság, hiszen épp azért van itt a fesztivál, mert nem akarunk városiasodni. És itt kezdődnek a problémák: ha a DJ-k vagy a techno világa túlnő a fesztivál hagyományos és művészeti értékein - a kialakult és tömegeket vonzó értékrendjén -, akkor ez többé már nem lesz Művészetek Völgye. Kapolcs Soundot persze lehet csinálni, de az már egy másik történet lesz. Bármennyire is szükség van a jegybevételre, nem szabad, hogy a fesztivál 180 fokos fordulatot vegyen.

Inkább látná elhalni a fesztivált, minthogy trendivé alakuljon?

Elhalni soha nem fog, ezt az elmúlt 25 évben már megtapasztaltam. Valahogy mindig túllendülünk a problémákon, ehhez azonban nagyon kell az összefogás és a tolerancia. Komolyan kell venni a közönség, a helyi lakosok és a művészvilág véleményét is. A megújulás és a fiatalítás nagyon fontos, ezért is változtattam meg pár évvel ezelőtt tudatosan a menedzsmentet. 2013-tól új programigazgatónk lett, a kommunikációt is megreformáltuk, idén pedig a tulajdonosi szerkezet is megváltozott.

A jegybevétel kardinális kérdéssé váltFotó: Szabó Gábor - Origo

Ki lett a társtulajdonos?

Oszkó Péter alapítványa. Ő régebben a blueszenekarával többször fellépett nálunk, majd bevontuk a szervezésbe is. Gondoltam, jó, ha egy tapasztalt üzletember a kapcsolatrendszerével és a gazdasági tudásával is segíti a fesztivált. A gazdasági helyzetet stabilizálni kell. A jegybevétel eddig is nagyon fontos volt, de az idén kardinális kérdéssé vált.

Megállhat a saját lábán egy ilyen fesztivál?

Az állami támogatás elkerülhetetlen. Teljesen más a rock- vagy popzenei fesztiválok esete, mert azok profitorientált vállalkozások. A Magyar Fesztivál Szövetség elnökeként van rálátásom az európai kulturális és művészeti fesztiválokra, amik nonprofit módon működnek, és missziós céljaik is vannak. Itt általában három bázisra épül a támogatás: a helyi önkormányzat, a tartomány és az állam is beszáll. Nálunk az első sajnos hiányzik, mert a falvaknak nincs pénze. Ennek köszönhetően állandó forráshiánnyal küzdöttünk, mert nem voltunk hajlandók intézményesülni és engedni a minőségből.

A megrögzött kapolcsozókat tilos elveszíteniFotó: Szabó Gábor - Origo

Biztos, hogy bölcs dolog volt ezt a bizonytalanságot kifelé is kommunikálni? Oszkó Péter szerint az állandó panaszkodás a támogatókat és a közönséget is elriasztja.

Néha keményebben és gyakrabban tettem szóvá az állami támogatások arányát, de ez egyáltalán nem befolyásolta a közönségszámot. Ezt az adatok is mutatják: 2007-ben látogatócsúcsot döntöttünk, akkor 260 ezren vettek részt a fesztiválon. A legfontosabb közönségréteget a megrögzött kapolcsozók jelentik, akiknek már a gyerekei, sőt az unokái is idejárnak. Őket szigorúan tilos elveszíteni, hiszen ők éltették a fesztivált a nehéz időkben is. 2010-től egyébként megszüntettem ezt a fajta kommunikációt.

Szűkös állami támogatások ide vagy oda, mégis az az ember benyomása, hogy egyre több a hazai fesztivál.

Ez részben illúzió. Rengeteg olyan fesztivál van, amelyik magát annak hívja, ám valójában nem az. Nagy kérdés, hogy egy rendezvény milyen alapon nevezheti magát fesztiválnak. Semmi kifogásom a falunapok ellen, és teljesen természetes, hogy egy település ünnepet rendez magának. Az már kevésbé, hogy milyen mértékben részesülhetnek állami forrásokból.

Elkerülhetetlen az elektronikus zenék behozatala?Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem a falunapokra gondolunk. Ott vannak azok a fesztiválok, amelyek Kapolcs riválisává nőtték ki magukat az elmúlt évtizedben, mint például az Ördögkatlan vagy a Bánkitó. Nem lehet, hogy a versenyhelyzetet viselte rosszul a völgyfesztivál?

A Művészetek Völgye nem akar versenyezni, és nem valami ellenében akarja magát pozicionálni, főleg ha a saját hagyományairól van szó. Megújulásra persze szükség van, de arra csak organikus módon kerülhet sor. Az új arculatot nem szabad a múlt ellenében meghatározni. A napokban volt itt egy izgalmas kerekasztal a Mediawave, a Hétrétország és az Ördögkatlan igazgatóival, amin én is részt vettem.

Azt a kérdést feszegettük, vajon mennyire korszerűek ezek a fesztiválok a sajátos gondolkodásukkal, és elkerülhetetlen-e a trendi, elektronikus zenei műfajok behozatala, hogy új közönséget toborozzunk. Tényleg csak ezzel lehet a mostani húszasokat megszólítani, vagy színházzal, folkkal, dzsesszel és komolyzenével is? Szeretném hinni, hogy az utóbbi is járható út.

Nem szabad teljesen elmenni Balaton Sound-os iránybaFotó: Szabó Gábor - Origo

Tehát nem szükségszerű az átalakulás?

Ez részben generációs probléma, hiszen az informatika világa átalakította a gondolkodásunkat. Nagyon jó, hogy Kapolcson 4G-hálózat van, és parkolni tudok mobillal, de azért a lényeget mégiscsak a személyes találkozások adják. Idén is sokan jönnek oda hozzám, hogy mi minden hiányzik nekik, meg hogy hangos a zene, és egymásba folynak a koncertek, hol vannak a minőségi színházi előadások. Próbáljuk az utunkat keresni, így természetes, hogy vannak vadhajtások, de nem szabad hagyni, hogy a Völgy teljesen elmenjen a Balaton Sound-os irányba.

Mit tud tenni, ha mégis ezt érzi? Ha jól értem, a másik tulajdonosi fél ezt az irányt szorgalmazza.

Muszáj közösen elemezni a helyzetet. A tulajdonostárssal és a helyi polgármesterekkel is lesz hamarosan egy megbeszélés. Fontos, hogy ez nem Márta Pista, Oszkó Péter vagy a polgármesterek, hanem mindnyájunk fesztiválja. Ezt kell szem előtt tartani. Ami nagyon hiányzik még: az irónia és a humor, hogy képesek legyünk magunkon nevetni, és távolságot tartani a hatalmi viszonyoktól. Nem szabad például elveszteni a Művészetek Völgye alapgondolatát, a párt- és politikamentességet. Semmilyen egyéni vagy csoportos ambíció nem írhatja felül ezt az evidenciát.

Megfordultak itt államfők és miniszterekFotó: Szabó Gábor - Origo

Meg lehet őrizni úgy a függetlenséget, hogy közben az állami támogatásokra támaszkodik a fesztivál?

Meg, csak kitartónak kell lenni, és határozottan leszögezni, hogy itt nincs helye politikának. Nem a politikusokról van szó: megfordultak itt már államfők, miniszterelnökök és államtitkárok is, de mindenki betartotta azt az elfogadott játékszabályt, amit az első években találtam ki: „A politikai batyut tessék letenni a falu határában”.

Lehet, hogy itt a falu határában le tudják tenni, de a magyar kultúrára nem ez a jellemző mostanában. Az idei POSZT például majdnem összeroskadt a politikai batyu súlya alatt. Milyen tanácsokat fog adni ez ügyben a városvezetésnek, mint a polgármester leendő kulturális főtanácsadója?

Vannak elképzeléseim, és remélem, meghallgatásra is találnak. A színházi világban tényleg hatalmas szakadás van, de az lenne a legfontosabb, hogy ez ne menjen a fesztivál minőségének rovására, és lehetőleg ne roppantsa meg a közönség szeretetét.

A POSZT nemcsak a szakmáról, a közönségről is szólFotó: Szabó Gábor - Origo

Ez a hajó már elúszott, az idei fesztivál nem a jó előadásoktól, hanem a botrányoktól volt hangos.

Nem vagyok benne biztos, hogy elúszott, mert ezek a szakma belügyei. A POSZT azonban nemcsak a szakmáról szól, hiszen egyben közönségfesztivál is. Az biztos, hogy Pécs infrastrukturálisan és kulturális életét tekintve is alkalmas egy ilyen esemény megrendezésére.

Ezt nem is vitatja senki. Inkább azt fájlalják sokan, hogy a politika mára háttérbe szorította a szakmai szempontokat.

Ebben van igazság. Osztom a fesztiválalapító Jordán Tamás gondolatait, hogy talán meg kellene szüntetni a versenyzést. Így okafogyottá válna a zsűri vagy a versenyprogram összeállítása körüli vita, ami sajnos a megosztottságot erősítette, nem pedig az együttműködést. Egy másik figyelemre méltó ötlet: ki kéne jelölni egy 4-5 tagú művészeti tanácsot, akiket mindenki elfogad, mert a politikai szekértáborok fölött állnak.

Egy elmérgesült vitát még helyre lehet hozniFotó: Szabó Gábor - Origo

Most nagyon megfontoltnak tűnik, pedig ön is hangosan tiltakozott, mikor 2012-ben Dörner György kapta ön helyett az Új Színházat.

Lehet, de nem mindegy, hogy valaminek a totális tönkretételéről van szó, vagy csak olyan elmérgesült vitáról, amit még helyre lehet hozni. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK