Elhunyt Nemeskürty István

2015.10.09. 09:35

Életének 91. évében, csütörtökön meghalt Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár. Temetéséről később intézkednek.

Nemeskürty István 1925. május 14-én született Budapesten, édesapja hivatásos katonatiszt volt. Ő is apja nyomdokaiba akart lépni: tízévesen lett a pécsi kadétiskola növendéke, majd 1943-ban és 1944-ben a Ludovika Akadémia hallgatója volt. 1945-ben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–olasz–művészettörténet szakára. Első írásai 1947-től a Vigilia című katolikus folyóiratban jelentek meg. 

Nemeskürty István 91 éves voltForrás: MTI/Kovács Tamás

Diplomájának megszerzése után, 1950-től Budapesten tanított (egy ideig Pilinszky Jánossal együtt), 1956-tól a Magvető Könyvkiadónál volt szerkesztő. A film világa iránt érdeklődő Nemeskürty Istvánt 1959-ben a Híradó és Dokumentumfilmgyár dramaturgiai vezetőjévé nevezték ki, 1961-től filmtörténetet oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) stúdióvezetője, 1972-től a Budapest Filmstúdió, 1984-től a Magyar Filmintézet igazgatója volt 1987-es nyugdíjba vonulásáig. Majdnem három évtizeden át foglalkozott filmgyártással, irányítása alatt csaknem 160 magyar nagyjátékfilm készült el, és több mint 30 elsőfilmes alkotó indulhatott útjára. 

1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió elnöki tisztét töltötte be, emellett különféle társadalmi szervezetekben viselt magas tisztségeket. A 90-es években elnöke volt többek között az egyetemi és főiskolai oktatók kamarájának, a magyar ösztöndíjbizottságnak, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány és a Magyar Könyv Alapítvány kuratóriumának. 1993–1995 között a Magyar Írókamara elnökeként is dolgozott. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011 óta tiszteletbeli tagja, 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) tiszteletbeli elnöke volt. 

1998 és 2001 között kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezését irányította, munkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével ismerték el.  2001-ben vehette át az újjáalapított Corvin-láncot, 2001–2002-ben, majd 2011-től a kitüntetés elbírálásáért felelős testület elnöke volt. 

Orbán Viktor és az MSZP is megrendült

„Ha rendíthetetlen emberek mennek el, mi magunk megrendülünk" – reagált Nemeskürty istván halálára a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint Magyarországnak ma nem lenne olyan politikai kultúrája, parlamentje és kormánya, amelynek többségét a polgári erők adják, ha a tanár úr nem tett volna meg mindent ennek érdekében. Ő hozta tető alá a megállapodást a katolikus egyház és az akkori ellenzéki erők között, ami megnyitotta az utat az összefogásunk előtt. „Isten nyugosztalja a tanár urat, nagyszerű hazafi volt" – tette hozzá.

A Magyar Szocialista Párt is közölte: kegyelettel emlékezik Nemeskürty Istvánra, és őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló családnak. A párt közleményében az áll: „Politikai értékeink ugyan különbözhettek, de Nemeskürty István sokoldalú műveltsége, bátor kérdésfelvetései tiszteletet ébresztettek mindenkiben, politikai hovatartozástól és világlátástól függetlenül. Nemeskürty István a magyar kulturális és művészeti élet fontos személyisége volt évtizedeken keresztül, életműve a legszélesebb értelemben vett közszolgálat".

1957-ben lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1966-ban doktora, 1979-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Munkássága elsősorban a 16. és 17. századi magyar irodalomtörténetre, valamint a 20. századi magyar filmtörténetre terjedt ki. Termékeny író volt, több mint 50 kötet fűződik a nevéhez.

A Kossuth-nagydíj átvétele után, 2011-benForrás: MTI/Soós Lajos

Ismertségét igazán a hazaszeretet, a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette, ezek közül nem egy kiváltotta a szakmai körök felháborodását. 1966-ban óriási feltűnést keltett és nagy vitákat kavart Ez történt Mohács után című munkája, amely az 1526-os mohácsi csata és Buda 1541-es török kézre kerülése közti időszakot vizsgálta. 

Áder János levelet írt
„Nemeskürty István kivételes ember volt: egy nemzet szólította Tanár úrnak, mert fogékony volt szavaira. Arra, ahogyan türelmes pedagógusként a múlt emlékezetére, a velünk és bennünk élő történelem ismeretére, nagyjaink megbecsülésére tanított" – fogalmazott Áder János köztársasági elnök levelében, amelyet az író halála után írt.

Az államfő szerint Nemeskürty István „hűséggel hirdette, hogy a magyarnak becsülete van a világban, s hogy a mai feladatainkhoz csak a nemzedékeket összekötő tudás, a nemzeti büszkeség és a régvoltak erényeinek továbbvitele által nyerhetünk elég erőt". Búcsújában azt írta: „A lelkiismeretet mindig ébren tartó bölcsessége, történelmi mesélőkedve, tanáruras derűje fájón hiányozni fog".

1972-ben jelent meg Requiem egy hadseregért című könyve, amely a második világháborúban a Don-kanyarnál vereséget szenvedett 2. magyar hadsereg sorsát dolgozta fel. A sok kiadást megért, hatalmas példányszámban elkelt művében írottakat, például hogy a katonákat halálba szánták rossz fegyverzettel és felszereléssel”,  a hadtörténészek vitatták, de ő kitartott nézetei mellett. 2011-ben így nyilatkozott: „1943 márciusában a Ludovikán a nagyobb közönségnél jobban és részletesebben értesültünk az eseményekről, elhatároztam, hogy ezt én egyszer megírom, úgy, ahogy volt.”

A hetvenes években kötete jelent meg Dózsa Györgyről, az 1848–1849-es forradalom hőseiről, kor- és életrajzot adott közre első európai rangú, magyar nyelven verselő költőnkről, Balassi Bálintról, 1988-ban publikálta Erdély 1916–1967 közti időszakáról szóló művét Erdélyi krónika címmel. 1989-ben jelent meg Mi, magyarok című ismeretterjesztő munkája, 1990-ben magyar Biblia-fordításokból készített válogatást. 1995-ben adták ki a nemcsak Horthy Miklósról, hanem a Horthy-korszakról is szóló, a magyar társadalom felelősségét feszegető Búcsúpillantás című kötetét.

Schmitt Pállal a ParlamentbenForrás: MTI/Soós Lajos

Írt filmesztétikai tanulmányokat, 1974-ben könyvet jelentetett meg Felliniről írott könyve. 1992-ben összefoglalta a magyar kultúra évszázadait Kis magyar művelődéstörténet című kötetében, 1993-ban jelent meg A magyar irodalom története című munkája. 

Ő írta többek közt az Egri csillagok és a Mint oldott kéve című filmforgatókönyveket, és a Magyar Dekameron vagy A betűk csendjében című színműveket. 

2005-ben jelent meg Mi végre vagyok a világon címmel életinterjúja, amelyben beszélgetőtársa Koltay Gábor filmrendező. 2011-ben jelent meg Vallani és vállalni – A hatalomváltás labirintusában című munkája.  

Jankovics Marcell is megszólalt

Jankovics Marcell animációs filmrendező úgy reagált a halálhírre: „Nagyon örülök, hogy a kortársa lehettem. Számomra tényleg tanár úr volt, és mintakép, olyannyira, hogy szerettem volna, ha utódja lehetnék ebben-abban. Jóban voltunk, ő is kedvelt engem, és volt néhány olyan pozíció, amelybe a lemondása után engem javasolt." Jankovics Marcell kifejtette: Nemeskürty István kiváló stúdióvezető volt, nagyon jól válogatott tehetségeket.

„Fiatal srác voltam még, amikor kinézett magának. Nem volt benne semmi fölényeskedés, hogy ő idősebb és tekintélyes személy, hajlandó volt időt szánni arra, hogy kifejtse nekem a gondolatait" – mondta Jankovics, aki beszámolt arról is: Nemeskürty ihletésére készült el Ének a csodaszarvasról című filmje. „Ő azt mondta Szörényinek, hogy a Honfoglalás mítoszát nem szabad élő színészekkel leforgatni, erre sokkal alkalmasabb a rajzfilm. Ekkor keresett meg engem Szörényi Levente" – mondta.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1979-ben József Attila-díjjal, 1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 1996-ban megkapta a magyar filmszemle életműdíját. 2002-ben II. János Pál pápától a Nagy Szent Gergely Lovagrend nagy tisztikeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. 

2003-ban Prima Primissima díjat, 2004-ben Szent István-díjat, valamint Teleki Pál-emlékérmet kapott. 

2011-ben – az alapítása óta csupán néhány alkalommal átadott – Kossuth-nagydíjjal tüntették ki kulturális és művészeti életünk jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként. 2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült.