Elhunyt Juhász Ferenc

2015.12.03. 08:06

Életének 88. évében elhunyt Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas költő, a Nemzet Művésze.

Otthonában, lányai és felesége körében halt meg szerda éjjel Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, kevéssel éjfél előtt. Temetéséről később intézkednek. A család annyit közölt, hogy a költő kérésének szeretnének eleget tenni: jó barátja Ferenczy Béni közelében szeretnék örök nyugalomra helyezni.

Juhász Ferenc 1928-ban született Bián, az elemi iskolát szülőfalujában, a polgári iskolát Bicskén végezte. Apja elektroműszerésznek szánta, de édesanyja kérésére a budapesti, Márvány utcai Kereskedelmi Iskolába ment, majd 1946-ban a budapesti egyetem szanszkrit-magyar szakára iratkozott be, de tanulmányait egy év múlva megszakította édesapja betegsége miatt.

Forrás: MTI/Czimbal Gyula

A József Attila Népi Kollégium tagjaként 1948-ban folytatta egyetemi tanulmányait, később a Hunnia Filmgyár dramaturgja lett, majd 1951-ig a Könyvhivatalban és az Írószövetség lektorátusában dolgozott.

1974-ig a Szépirodalmi Kiadó szerkesztője volt.

Közben 1963-ban bekapcsolódott az Új Írás című folyóirat szerkesztésébe, 1974 és 1991 között a lap főszerkesztője is volt. 1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában.

Irodalmi pályafutása 1948-ban kezdődött, a Diárium című lap karácsonyi száma közölte első két versét. Első verseskötete, a Szárnyas csikó 1949-ben a Franklin Társulat kiadásában jelent meg, ezt Baumgarten-díjjal jutalmazták. A Sántha család című könyvéért 1950-ben József Attila-díjat, egy évvel később az Apám című elbeszélő költeményéért Kossuth-díjat kapott.

Költészetének nyelvi forradalmát A tékozló ország című, 1954-ben napvilágot látott eposza hozta meg, amelyet 85. születésnapjára meglepetésként a Kossuth Kiadó új kiadásban is megjelentetett. 1965-től sorra jelentek meg kötetei, majd 1978 és 1980 között összes verseinek gyűjteményét is kiadták.

Legutóbbi kötete az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg 2007 óta írt versprózáiból A végtelen tükre címmel.

Verseit angolra, németre, finnre, svédre, olaszra, franciára, bolgárra és héberre is lefordították.

Munkásságáért több rangos elismerést kapott: a József Attila-díjjal 1950-ben, a Kossuth-díjjal 1951-ben és 1973-ban tüntették ki, 1991-ben megkapta a Művészeti Alap Nagydíját, 1992-ben a Strugai Költői Esték Arany Koszorúját, 1993-ban Az Év Könyve jutalmat. Kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével és a Prima Primissima Díjjal is, tavaly pedig beválasztották a Nemzet Művésze cím birtokosai közé.