Túlzásnak érzi a Kossuth-díjat Röhrig Géza

2016.03.15. 18:08

Nemes Jeles László szerint hazánkban még mindig sok a kibeszéletlen kérdés és a hazug válasz. Balázs Fecó „a szakmája és az élete megkoronázásának” érzi a Kossuth-díjat, Benedek Miklós pedig nem szeretne panaszkodni.

„Túlzásnak érzem a Kossuth-díjat, azon leszek tehát, hogy legalább utólag megérdemeljem” – mondta Röhrig Géza író, költő, színész, a nemrég Oscar-díjjal jutalmazott Saul fia című film főszereplője, aki kedden Kossuth-díjat vehetett át a Parlamentben.

Nemes Jeles László és Röhrig Géza Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével

Forrás: MTI/Illyés Tibor

„Köszönet elsősorban a magyar adófizetőket illeti. Az ő munkájuk nélkül nem jöhetett volna létre sem a film, sem a díj” – fogalmazott Röhrig Géza. „Fölemelő egy Kossuthról elnevezett díjat átvenni, hisz ő egész életével Bibó tézisét példázta: demokrata az, aki nem fél. A magyar nemzet e csodálatos napján mi mást is kívánhatnánk, mint minél több hozzá hasonlatosan bátor demokratát” – mondta.

Nemes Jeles László, a Saul fia szintén Kossuth-díjas rendezője úgy fogalmazott: „Számomra a díj és a magas magyarországi nézőszám együtt képvisel értéket.”

„Túl azon, hogy a film az örök emberi lélek mélységeibe tekint, arra törekedtem, hogy egyetlen ember arcán és sorsán keresztül személyessé és megragadhatóvá váljon a felfoghatatlan” – fogalmazott a rendező.

Röhrig Géza, Nemes Jeles László és Erdély Mátyás

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Nemes Jeles László arra hívta fel a figyelmet, hogy „hét évtizeddel a borzalmak megtörténte után nálunk még mindig rengeteg a kibeszéletlen kérdés vagy rosszabb esetben a hazug válasz. Hiszek abban, hogy az őszinte szembenézés a múlttal az áldozatok és a vétkesek szempontjából egyaránt fontos”.

Ha a Saul fia elindít egy ilyen folyamatot és a közös múltunkat nem aktuális politikai érdekek fogják kényük-kedvük szerint megszólaltatni vagy elhallgattatni, akkor elértük ezt a célt – mondta Nemes Jeles László.

Erdély Mátyás, a film frissen Kossuth-díjas operatőre szerint a Saul fia megszólítja és gondolkodásra készteti a nézőit, és nem egy készen kapott történelem olvasatot ad. „Alapvető szándékunk volt a film készítése során, hogy őszintén fogalmazzunk a magyar történelem ezen szakaszáról, és ne leegyszerűsítő, esetleg demagóg válaszokat adjunk. Kérdéseket vetettünk föl, amelyekre a néző saját maga adhatja meg a feleleteit” – fogalmazott Erdély Mátyás. 

Nemes Jeles László kezet fog Orbán Viktor miniszterelnökkel

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Hozzátette: „fontosnak tartom, hogy a közös történelmi emlékezetet ne tegyük napi célok és ideológiák eszközévé, és bízom abban, hogy a filmünk lehetőséget ad egy új társadalmi diskurzus kibontakozására”.

Korona a szakmán

„A Kossuth-díj a szakmám és az életem megkoronázása, a művészetekben ez jelenti a csúcsot, ezért nagy megtiszteltetés, ami további munkára inspirálja az embert” – mondta Balázs Fecó, aki „több mint négy évtizedes, számos örökzöld slágert és lírai dallamot adó, gazdag és töretlenül népszerű zeneszerzői, valamint előadóművészi pályafutása elismeréseként” vehette át a Kossuth-díjat kedden a Parlamentben.

A zenész elmondta, hogy egy meghívásnak eleget téve március végén egyhónapos, tízállomásos észak-amerikai turnéra indul. „Horváth Attilával már beszélgettünk arról, hogy idén a Korál együttes közreműködésével mindenképpen készítünk egy új számokból álló lemezt, tartozom a közönségnek ezzel”. A Korál együttes néhány év előzmény után 1978-tól működött: a rendkívül népszerűvé vált rockzenekar sikerkorszaka 1986-ig tartott, majd 1997-től ismét fellépnek több-kevesebb rendszerességgel.

Balázs Ferenc „Fecó” átveszi a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Balázs Fecó alapította azt a rockfesztivált, amelyet a Vas megyei Sitkén rendeznek, idén már a 30. alkalommal. A 2016 augusztusi, ezúttal kétnapos rendezvényen fellép a Korál is.

Csak örömmel lehet fogadni

A kedden szintén Kossuth-díjjal kitüntetett Lukács Sándor azt mondta: „A Kossuth-díj a legrangosabb magyar elismerés, egy ilyen díjat csak örömmel lehet fogadni.” Lukács elmondta: kifoghatta a magyar film nagy korszakát, a tévéjátékok aranykorát, így megismerhette az ország. Filmjei közül kiemelte a Madárkák, a Szarvassá vált fiúk, a 141 perc a befejezetlen mondatból című alkotást, Szász Péterrel forgatott több filmjét és az Oscar-díjas Mephistót.

Hozzátette: Voltak kínlódások is. Ez nagyon nehéz pálya. Rendkívüli önuralom kell hozzá, nagy-nagy akarat, kitartás, a szövegek állandó fejbentartása, frissítése”, mivel „a színészet nemcsak szellemi, fizikai munka is. Ha nincs meg a testi, szellemi harmóniád, akkor bizony előbb-utóbb bajok lesznek” – mondta a művész.

Lukács Sándor a Kossuth-díjjal

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Lukács elmondta: gimnazista kora óta ír, öt verseskötete jelent meg, a hatodikra készül. A színészi munkában a legfontosabbnak a minőséget érzi. „Minden új szerepnél a nulláról kell kezdeni, fel kell építeni a figurát és ehhez nagy türelem és fegyelem kell” - hangsúlyozta.

Boldoggá tenni az embereket

Komlósi Ildikó operaénekes azt mondta a Kossuth-díjról: „Harminchárom éves pályafutásom koronája ez a díj. Köszönöm mindenkinek, aki erre a hatalmas kitüntetésre méltónak tartott és jelölt.” Úgy fogalmazott: „Örülök, hogy a magyar kultúrát képviselem mindenütt a világban. Ez nagyon felemelő érzés.”

Komlósi Ildikó átveszi a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Mint fogalmazott, teljesnek érzi a karrierjét. „Hogy mire vágyom? Arra, hogy amíg ezt csinálom, amíg énekelek, amíg kilépek a színpadra, addig tudjak olyat adni, amivel boldoggá teszem az embereket” – fogalmazott az operaénekesnő.

Végig a ranglétrán

„Nagyon örülök, az ember minden díjnak örül, amit adnak neki. Azt hiszem, végigjártam a ranglétrát” – mondta Benedek Miklós színművész. Benedek felidézte pályájának fontos állomásait, köztük a meghatározónak tartott tíz évet a Katona József Színházban.

Benedek Miklós a Kossuth-díjjal

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Megjegyezte: „Nem volt igazából jellemző a pályámra, hogy olyan nagyon felfedezett volna a film”. Hozzátette: „Van két csodálatos fiam, három gyönyörű unokám, elértem, amit az ember elérhet, nem illene, hogy panaszkodjak.”

Egyszer már majdnem megkapta

Megtiszteltetésnek tartja a Kossuth-díjat ifj. Csoóri Sándor népzenész, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója, aki ugyanakkor a külvilág részeként tekint az elismerése, és mint hangsúlyozta, belső világa építését különválasztja a külső világtól.

Ifj. Csoóri Sándor 1999-ben már majdnem megkapta a Kossuth-díjat; akkor a Muzsikás együttest ismerték el, és a csapatból két évvel korábban – 23 év után – távozott alapító tag kimaradt a díjazottak közül. Nem érintett annyira fájdalmasan a dolog, inkább az fájt, hogy a többiek miért nem tudtak kiállni mellettem” – idézte fel a népzenész.

Ifj. Csoóri Sándor a Kossuth-díjjal

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Elmondta: nem foglalkoztatja, hogy míg a Muzsikással a világ nagy koncerttermeiben játszott, az elmúlt két évtizedben kikerült a reflektorfényből. „Úgy próbálok élni és viselkedni, hogy jó gondolataim legyenek. Elfogadom a világ dolgait, nem haragszom senkire, mert megtanultam, hogy mindenki rettenetesen küzd saját magával.”

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK