Egész életemben tanulok – interjú Ron Carterrel

Ron Carter

Egy spanyol szállodában, telefonon értük utol Ron Cartert egy rövid interjúra. A legendás jazznagybőgős március 25-én lép fel a MOM Kulturális Központban.

Kik a bálványai?

Leginkább JJ Johnson, a harsonás.

És a zene világán kívül?

Az édesapám. Buszsofőr volt Detroitban. Képes volt eltartani egy nyolcfős családot, és még arra is maradt energiája, hogy inspiráljon minket.

Mit csinálna, ha fel kéne hagynia a zenéléssel?

Tanár lennék, általános iskolai tanár. Abban az életkorban még ott van a gyerekekben a kíváncsiság. Jó lehet velük foglalkozni. Jó érzés lehet segíteni őket abban, hogy felnőjenek. Esetleg még lennék kosárlabdaedző.

Ron Carter Forrás: Attila Kleb/Attila Kleb

Melyik lemezt vinné magával egy lakatlan szigetre?

A Kind of Blue-t Miles Davistől. Vagy bármelyik Glenn Gould-albumot.

Mit tart a karriere csúcspontjának?

Nem érzem úgy, hogy elértem. Én még most is tanulok. Egész életemben azt teszem. Igyekszem jobb és jobb lenni.

Sok nagy zenésszel játszott együtt. Ki volt közülük a legjobb?

Nem tudnék kiemelni egyet. Én minden emberre valahol egy kicsit a tanáromként nézek, akivel együtt zenéltem. Mindenkitől tanultam valami fontosat.

Egy igazi jazzlegenda

A többszörös Grammy-díjas Ron Carternél autentikusabban kevesen képviselhetnék az egyetemes jazztörténetet: a májusban 80. születésnapját ünneplő művész bőgőjátékát több mint két és félezer lemezen hallhatjuk, és művészi minőségében is ő az első számú jazzbőgős a világon. Játszott többek között a legendás jazztrombitás, Miles David Quintetjében Herbie Hancockkal, Wayne Shorterrel és Tony Williamsszel, de zenészpartnerekei között van Tommy Flanagan, Gil Evans, Lena Horne, Bill Evans, B.B. King, Dexter Gordon, Wes Montgomery, Bobby Timmons, Eric Dolphy, Cannonball Adderley, Archie Shepp és Antonio Carlos Jobim is.

Ron Carter középiskolás korában klasszikus zenei pályára készült, csellistaként nagy tehetségnek tartották. Azonban klasszikus zenei szerződésekkel kapcsolatban akkoriban afro-amerikai származása miatt nem táplálhatott vérmes reményeket. A jazzmuzsikusok viszont nyitottan fogadták, ő pedig maradt a nagybőgőnél, amit addig csak kiegészítő kereseti forrásnak gondolt. „Megtalálni a jó hangokat, ennyi az egész" - szokta mondani a riportereknek és tanítványainak.

A zenészlegenda fél évszázada több meghívást kap, mint amennyinek eleget tud tenni. 1972 óta saját szerzeményeit is előadja általa vezetett kisebb vagy nagyobb együttesekkel és kamarapartnerek társaságában. 2012-ben megkapta a Down Beat Jazz Hall of Fame elismerését, így hivatalosan is bekerült a jazzlegendák közé. 1993-ban a Legjobb instrumentális jazz zenekar kategóriában nyert Grammy díjat, amit egy második Grammy követett 1998-ban a Round Midnight című film zenéjéért.

A művész nemcsak fellép, hanem rendszeresen tanít és mesterkurzusokat is tart világszerte. Több zenei témájú könyvet és tankönyvet írt, számos egyetem tiszteletbeli professzora, éveken át pedig a legendás Monk Institute of Jazz művészeti igazgatója volt - jelenleg Professzor Emeritus ugyanott. A francia állam nemrégiben a legmagasabb művészeknek járó állami kitüntetéssel ismerte el.

A március 24. és-26. között megrendezett Get Closer Budapest Jazz Fesztiválon Richard Gallianoval, a tangóharmonika egyik legismertebb művészével lép színpadra duóban. Galliano és Carter 27 évvel ezelőtt hoztak létre először közös produkciót: Panamanhattan című, Párizsban rögzített duó-albumuk óriási siker lett, kifinomultságának, eleganciájának és választékosságának köszönhetően. Azóta nagyobb zenekarokkal is dolgoztak együtt, de most duóként játsszák vadonatúj, An Evening With Ron Carter & Richard Galliano című lemezük repertoárjára alapozott műsorukat.