Budapest állandó mozgásban, folyamatos fejlődésben lévő város – mondta a hajóállomás ünnepélyes megnyitója előtti, egy közlekedő hajó fedélzetén tartott sajtóeseményen Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. Példaként említette, milyen mértékben befolyásolta a Soroksári út és a Rákóczi híd környékének egész életét az, hogy két fontos kulturális intézmény, a Müpa és a Nemzeti Színház is itt kapott helyet. Azonban, tette hozzá a főpolgármester-helyettes, infrastrukturális feltételek is kellenek ahhoz, hogy a kulturális élet szereplői megmutatkozhassanak – tehát az épületek megközelíthetősége igen lényeges szempont. Ebben a tekintetben tehát még szimbolikus is, hogy
a Müpát és a Nemzeti Színházat most már mindenféle közlekedési eszközzel el lehet érni.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra azt is elmondta, hogy a Főváros kiemelt jelentőséget tulajdonít a Dunának, és mindent elkövetnek, hogy kihasználják azokat az adottságokat, amelyeket a folyó nyújt: ennek a törekvésnek része a RAK-PARK pályázat, a Dunapest fesztivál és a Budapest100, amely idén a Rakpartot mutatja be. Ennek jegyében is fontos, hogy
a D11-es és a D12-es hajójárat április 25-től meghosszabbodik egy állomással
egy sikeres, sokszereplős együttműködés eredményeként.
Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója azt mondta: három éve dolgoztak már azon, hogy – amint fogalmazott – „Budapest főutcáján", azaz a Dunán is el lehessen jutni a Müpába.
Navigare necesse est"
– idézte a latin mondást Káel Csaba, és hozzátette: intézményük a magyar kultúra zászlóshajójaként eleve ahhoz az igazsághoz tartja magát, hogy „hajózni szükséges." Lévén, hogy a Müpa Magyarországon a nemzetközi, külföldön pedig a magyar kultúrát igyekszik bemutatni és népszerűsíteni, nyitásakor, 12 évvel ezelőtt fontos kérdésként merült fel, hogy vajon mennyire fekszik az épületük messze a várostól. Azonban a vezérigazgató szerint fennállásuk eddigi története azt bizonyítja, hogy a IX. kerület díszévé és a város szerves részévé tudtak válni, sőt: a Nemzeti Színházzal együtt már egy új városmag kialakulásához is hozzájárultak. Találkozási pont mivoltukat pedig most azzal erősítik, hogy már
nemcsak földön, de vízen is megközelíthetővé válnak.
A. Szabó Magda, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója egy másfél százados álom megvalósulásának nevezte a hajóállomás megnyitását: úgy véli, Széchenyi szomorú arca is felderülne, látva, hogy – ha az eredeti tervek szerint nem is az Akadémiával szemben áll a Nemzeti Színház, de – a Lánchídtól hajóval már egyenesen elérhető. Így a stratégiai igazgató a MITEM vendégeinek is ezt a gyors közlekedési módot javasolta.
Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója beszédében éppen azt emelte ki, hogy hiába ígérkezik a dunai közlekedés sokszor a leggyorsabb módnak eljutni a belvárostól a Millenniumi Kulturális Központig, ő pontosan azt reméli: a hajójárat kellően lassú lesz ahhoz, hogy az utasok a mindennapi rohanásban le tudjanak csillapodni, és
meg tudják csodálni az útvonalon látható szépségeket, a gyönyörű panorámát.
Dabóczi Kálmán a hajóállomás megnyitását bizonyítéknak tekinti az összefogás és együttműködés lehetségességére az országban, de azt is elárulta, hogy a közös munka során az állomás nevét volt a legnehezebb mindenki megelégedésére kiválasztani.
Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója pedig a hajó kikötésekor, az ünnepélyes avatás és szalagátvágás előtti pillanatokban azt is elmondta, hogy rendkívül népszerűek Budapesten az öt éve újraindult menetrend szerinti hajójáratok – napi kétezer utas is választja a közlekedésnek ezt a formáját – és az új hajókikötő a BKK forrásaiból, 57 millió forintból épült meg.