Kulissza 5. Egri István szégyenletes túrái

2017.05.08. 18:47

Májusban lesz születésének 112. évfordulója. Színészként, rendezőként is nagyhatású színházművész volt. Meghatározó színházi emberek sora tartja mesterének. A Színművészeti Főiskolán azonban sosem taníthatott. Színházvezetőként is csak egy-két évad jutott neki. Egri István jellegzetes hangját, karakteres alakját ugyanakkor filmek, rádiós és szinkronszerepek sokasága őrzi. Mégis úgy érezte: nem juthatott el szakmájában addig, ahol méltó helye volna. Alighanem maga is tudta: ami sorsát formálta, abban annak is része volt, hogy minőségi barátai mellé a legerősebb ellenségeket választotta.

Tegnapi hétköznapok

Éji órákon barangoltak olykor apámmal Pest belvárosban. Egriéknek a Roosevelt téri Gresham-palotában volt a lakásuk. A ház előtt várta az öregemet, aki kocka Ladával csorgott odáig gellérthegyi otthonunktól.

Sem apám, sem mestere nem volt barátja a rendszernek, amely művészek esetében mégis pártolta a jobbféle lokalizációkat. Az esti séták kapcsán anyám megértő volt. Gondolta, főként színházról eshet szó közöttük. Tudta, Egri több egykori tanítványával is gyakorolta a szókratészi metódust: a sétálva bölcselkedést. Hajdani növendéke írta meg egyszer: megesett, hogy színházi dolgok mellett Egri pantomim kíséretében a légyottok legfontosabb pozitúráit is szívesen elmagyarázta az ifjabbaknak egy Duna-parti padnál.

Színháziak az éjszakában.

Egri István Törőcsik Marit és Sztankay Istvánt rendezi a Fanny hagyományai című darabban.Forrás: Egri István örökösei

Ami engem illet: Egri István mindkét lányáért bolondultam kicsit. Csupán az volt a baj, hogy eszmélődő koromban még csak a derekukig értem. Évtizedekkel később szóba került: felnőttebb szintre emelve a viszonyt, kettős portrét írok Márta és Kati színészi pályafutásáról. Apáink tegnapi hétköznapjai akkor már persze erősen múlttá lettek.

Márta zuglói otthonában találkoztunk akkor. Szaladtak elő a családi emlékek. Márta kedvenc komódján Kati készítette fotó kollázs állt: „A dacos család." Apjukat szakma szerte csak úgy emlegették: „A Dacos." Egri István elvei szigorúan az igazság mentén formálódtak. Márta azt mondta: „Szülőként is hajlott a szigorra." Kati fűzte hozzá: „Olykor meg féltékenység jellemezte." Lehúzott redőnyök mellett tilos volt udvarlót fogadniuk, amúgy atyjuk napvilágnál is mindet leckéztette. „Néha csak azért mentem be a színházba – merengett el Márta –, hogy lássam melegszívű szülőként, színészeivel atyáskodva."

Rázós ügyekben édesanyjuk, az ugyancsak színésznő Náray Teri közvetített apjuk felé. Márta elmesélte, édesanyjuk színészi mivoltából is sokat feladott a családi harmóniáért. Amúgy lányai színművészetis felvételijét apjuk nem kommentálta. Az utolsó előtti pillanatban meghallgatta a választott verseket, monológokat. Idézték a lányok: nem értékelt, instruált.

Persze édesapjuk otthoni szigora nem járt valódi ridegséggel. Mártával is gyakran tett hosszú sétákat délelőttönként a Duna-parton. Büszke volt, ha mind mutatósabb lányát hódolójának vélték.

Színháziak – ha korzóznak.

Sorjáztak a sztorik, köztük a hajdani nyarak családi „szégyentúrái". Hétköznapokon mindig jólöltözött apjuk a Kádár-kor derekától rákapott arra, hogy melléig érő, hózentrógeres permetezőnadrágban, necchálós, foszladozó atlétában, talpa fogyott szandálban ruccanjon ki Tahiból a Skodával, benne a lányai és neje alkotta nett hölgykoszorúval.

Egri István Náray Terézzel a Dunán. Amikor még ragaszkodott az eleganciához.Forrás:Egri István örökösei

Szégyenletes szerelésben foglalt helyet a visegrádi, esztergomi cukrászdákban. Hol itt, hol ott, de mindenhol ragaszkodott a saját, hordozható kempingszékéhez.  Nem ült más hátsók nyomába. A maga privát trónusáról vigyorgott, vagy dörmögött személyzetre, bámészkodó kuncsaftokra. Mókázott, vagy dacolt. Lényegében ellenállt a rámért valóságnak. Színházi ember – a kanyargó Dunánál.

Nem félni

Egri István 1905. május 21-én született Klein vezetéknévvel.

Egri István kb. 8 hónapos korában.Forrás:Egri István örökösei

Édesapja vándorkárpitos volt, fillérekért járta az országot. Pénzt nemigen küldött a családnak. Fia mégis egész életében szeretettel emlegette. Amikor már maga is apa lett, kedvére lett volna, ha Kati lánya is kitanulja a kárpitos mesterséget.

Klein Sándor vándorkárpitos, Egri István édesapjaForrás:Egri István örökösei

Egri István édesanyja anno mosásból, vasalásból tartotta el a három fiát.

Az első világháborúban apjuk végleg eltűnt. István gondolkodását a nyomor, a napról napra élés formálta. Nem máséra ácsingózott, maga akart élhető életet teremteni családjának, azon felül minden rászorulónak. Megélhetésért küszködő édesanyja gyerekei érdekében bízta őket végül besenyőtelki nagyszülőkre. István a közeli Egerben végezte iskoláit, így lett színi pályára kerülve Egri. A középiskolai önképzőkörben Kossuth egy beszédével díjat is nyert. Mégis nevették, amikor híre ment: a Színi Akadémiára készül.

Egri István bábozik.Forrás: Egri István örökösei

Tanórákon, feleléskor beszéde könnyen fordult az izgalomtól dadogásba. Magát kezelte: légző gyakorlatokkal, lassú olvasással.
Az akadémiai felvételi első fordulóján Reviczky Gyula Pán halála című költeményét előadva úgy begörcsölt, hogy még a dadogása is elakadt. „Ne féljen!" – adott szuggesztív instrukciót a felvételi bizottság tekintélyes tagja, Nagy Adorján. A színész-rendező másfelől A beszédtechnika vezérfonala című könyv szerzője volt. Javasolta Egrinek, félelmeit legyőzve egy héttel később álljon újra a bizottság elé. Egri István írta visszaemlékezéseiben: Megtanultam mit jelent az akaraterő. Le tudtam küzdeni a torkomat fojtogató rémet, akkor képes leszek talán átvágni magam egyéb akadályokon is.Nagy Adorján instrukcióját már rendezőként hálálta meg, amikor szép feladatokkal látta el a művészt.
Az Akadémián Ódry Árpád lett mestere. Esténként a Duna-parton tettek hosszú sétákat. Ódry saját egykori dadogásáról is mesélt. Meg arról is, hogy a színész számára élethosszig tartó feladat az önképzés, művelődés.

Egri István, háttérben Ódry halotti maszkjávalForrás:Egri István örökösei

Arra is intette Egrit: az idegrendszert terhelő hivatás pedig csak tisztes polgári háttér megteremtésével gyakorolható. Egri István sikeresen diplomázva a Magyar Színháztól kapott szerződést, mely teátrum egy év után csődbe ment.Ám aztán a Nemzeti Színház örökös tagjának, Hevesi Sándornak közbenjárására 1929-ben a Belvárosi Színház fogadja tagjai közé. Hevesinek még az Akadémián tűnt fel Egri, akinek azt is felajánlotta: végezze el nála az ország első, akkor induló színházrendezői stúdiumát is. Egri István nem akart színházrendező lenni, de úgy vélte: nem lesz kárára a kurzus.

A Belvárosi Színház után a Kamaraszínházhoz került, majd a Vígszínház társulatához. Utóbbit Jób Dániel igazgatta. Stílusa lezser volt, kissé fentről fogalmazó – akár statisztákkal akár színésznagyságokkal. Egrinek idegen hangnem, mégis értékelte az abban rejlő demokratikus attitűdöt.

Egri István első komolyabb, vígszínházi feladatát az Édes otthon című angol vígjátékban kapta. Úri családot harsányságával megbotránkoztató fiatalember szerepét. Nem félt már, de tartott tőle: a kihívás előhozza a dadogását. Felkereste dr. Feldmann Sándor ideggyógyászt. A doktor gyerekkoráról beszéltette, majd közölte Egrivel: az édesanyja szenvedései miatti megélt fájdalom miatt lehetnek gondjai a „beszédidegeivel". A doktor nyugtatta: a baj okát feltárva már nem kell tartani a dadogás kiújulásától. Vizitdíjat nem fogadott el. Egri pedig utóbb sikerrel abszolválta a harsány úri fiút.

Egri István (balról a harmadik): Csoportkép teniszhálónálForrás:Egri István örökösei

Fontos szerepet kapott aztán Shaw Az orvos dilemmája című darabjában. Tolnay Klári partnere lehetett a Volt egyszer egy asszonyban. Erőset alakított Tamási Áron Az énekes madár című művében.

Egri István 1937-ben elnyerte a legjobb epizodista díját a Színházi Élet című magazin pályázatán. Nyereményéből Párizsba utazott, elmerült a francia színházművészet tanulmányozásában. Majd hazatért, ahol a zsidótörvények eltiltották a napi színházi gyakorlattól, kulisszák közötti esztétizálástól. A Népszavában, Magyar Nemzetben kezdett publikálni.

Egri István már ifjan belépett a Szociáldemokrata Pártba, amelynek programja egybeesett saját elveivel. Írásaiban gyakran bírálta a színházak bulvárosodást, és rendre kikérte magának, hogy profik helyett egyre több dilettáns kerül pozícióba. Publicisztikai tevékenysége mellett színészeket készített fel egy-egy szerepre, köztük Tolnay Klárit, Jávor Pált. Hamarosan már ettől is eltiltották. Akkor ült otthon. Moliére-t, Shakespeare-t olvasott. Franciául tanult. Elkészítette a Hamlet rendezőpéldányát.
1943-ban hívták be munkaszolgálatra. Hatvanba került, ahonnan Auschwitzba deportálták. Édesanyja és két testvére már 1929-ben emigráltak. Egri István nem ment velük, mert magyar színházművész akart maradni.

Egri István bal szélen az Üzenet az élőknek című darabbanForrás: Egri István örökösei

Az Auschwitzba tartó vagonban beverte a fejét. Sebére ismeretlen férfi letépett ingujjából rögtönzött kötést. Egri István azt a célállomáson szedte le, amikor meglátta: magas, fekete bajszos ember vizsgálja a rámpán, hogy van-e köztük sérült. Egri megérzi: nem szabad közéjük kerülni.
Utóbb Mauthausenbe került, ahol nyelveket beszélő emberként irodai munkát kapott. A lokalizációnak megfelelő ellátásért.

1945 nyarán fogatlanul, sántán, negyvenhárom kilósan tért haza.

Az író Mátrai-Betegh Béla akkor már megfogalmazta Egri nekrológját. Felidézte benne Egri színészeket szerepre felkészítő eredményeit is: Elismert nagy művészek jártak fel hozzá egy-egy nagyobb szerepük előtt. A szerep lényegét magyarázta, a közönség nem tudta, mikor egy-egy nagy alakítást látott, hogy Egri István teremtő, emberformáló erejét is látja a színpadon.(...) Tanult és tanított. Tudását tovább tudta adni, mert szuggesztív volt, meggyőző s kíméletlenül őszinte. Tehetséges volt.

Egri István a Félkegyelmű című darab rendezése közbenForrás: Egri István örökösei

Az elsiratott Egri István betámolygott Dessewffy utcai lakásába, leeresztette a redőnyöket, és lerogyott a kárpitozott fotelre, amelyet még besenyőtelki nagyapjától kapott. Utóbb azt sem tudta, aludt-e, evett-e. Csaknem háromnapnyi idő esett ki az életéből. Egyetlen, mantraként pörgő kérdés emléke maradt meg a homályos órákból: érdemes-e tovább élni?

Csengetés hozta ki a transzból. Vígszínházi színészkolléga, Somló István állt az ajtóban: „Gyere a színházba, Jób vár."

A Dacos

Jób Dániel hívása visszaadta Egri István életkedvét. Találkoztak. Ám a Nemzeti Színház frissen kinevezett direktora, Major Tamás is társulatához invitálta.

A kisnemesi család sarjából praktikus okokból kommunistává lett Major őstehetségű színházcsináló, egyben a politikai játszmák mestere. A polgári világ vesztét érző, kedvetlenedő Jóbnál izgalmasabb lehetőségeket kínált Egrinek. De az sem kizárható: a szociáldemokrata Egri szerződtetése azért is kapóra jött, mert a kommunisták még próbálták fenntartani a politikai egyensúly látszatát.Egri István a Figaró házasságát rendezte meg a Nemzetiben. Majort meglepte a bemutató sikere. Zavarta, hogy a felkészült, a játszókkal könnyen hangot találó Egrit azonnal megkedvelték.

Egri István, Major TamásForrás:Egri István örökösei

Egy év után adott neki újabb rendezői feladatot. Két Moliére egyfelvonásost: Kotnyelesek, Férjek iskolája. Utóbbi főszerepére Egri István másik kollégát szemelt ki, de Major végül maga játszotta. A direktor egyéb elfoglaltságai miatt csak szellősen volt jelen a próbákon, a bemutatót kétszer is elhalasztották. Mikor végül megvolt a premier, a kritikák azt emelték ki: Egri rendezői újításai iskolát teremtenek majd. Az iskolateremtőnek jósolt alkotó közben levelet írt Majornak, amelyben egyebek közt kifejtette: Rosszul vezeted a Nemzetit, Tamás. Nincs határozott programod, nincs egységes, összehangolt műsorpolitikád.(...) A legsúlyosabb tehertétel igazgatói számládon önmagad mérhetetlen színészi és rendezői becsvágya. Te vagy a legtöbbet játszó színésze, legtöbbet rendező rendezője a színháznak (...)Így tovább, tizenhat oldalon.

Major Tamás Egri István elbocsátása előtt annyit mondott a szőnyeg szélére állított Egrinek: Más az ábécénk. Az elbocsátott művész, mielőtt sarkon fordult, annyit felelt dacosan: Én is úgy gondolom.

Egrinek voltak averziói Jób Dániellel szemben, de a Víg igazgatója szerette. A Nemzetiből kikerülő színészt azonnal visszafogadta. Jób persze azt is remélhette: a szociáldemokrata Egri István politikai kapcsolatai megmenthetik a polgári színjátszás elsőszámú fővárosi műhelyét. Egri István 1946-ban a teátrum főrendezői posztját is megkapta.

Jóbbal való együttműködését a színház ifjú rendezője, Marton Endre is igyekezett „olajozni". Cserébe Egri szakmai fogásai mellett azt is közelről figyelhette: miként maradhat ambiciózus művészember pozícióba kerülve is gerinces. Egri első, főrendezőként jegyzett szezonját William Sayoran Így múlik el az életünk című darabja nyitotta. A bemutatón Tildy Zoltán köztársasági elnök mellett miniszterek is részt vettek. Kéthly Anna, a szociáldemokraták emblematikus képviselője pedig bevezetőt mondott a darabhoz.
A premier után a szocdem Népszava a Vígszínház új korszakát, színészei kivirágzását köszöntötte. A kisgazdák Kis Újságja a Vígszínház működését párhuzamba vonta az ország társadalmi, közéleti, politikai stabilitásával. A kommunista Szabad Nép pedig nekiment az „imperialista, züllött, úri színháznak". Jób Dánielt hamarosan leváltották a Víg éléről. Ám a meccsek még nem voltak lejátszva.

A Víget fiatal színészcsapat vitte tovább, élén Tolnay Klárival.  Egri Istvánt pedig 1948 szeptemberében kinevezték a Pesti Színház direktorának. Működése kapcsán írta a szaksajtó: erős hatású igazgató jelent meg a honi színházi életben.Ugyanakkor abban az évben egyesült a Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártja. Megalakult az Államvédelmi Hatóság. A színházakat az évad végén államosították, a Pestit bezárták.

Egri Istvánt az alakuló Ifjúsági Színház élére nevezték ki; Örkény Istvánt kérte vezető dramaturgjának. Egri látta a színházon túli történéseket, de még hitte: a színház is tehet azért, hogy elapadjon a sokfelől előbugyogó téboly. Reménykedett a polgári világ értékrendjének, kultúrájának visszatérésében.

Aztán 1951-ben megtartották a kommunista éra első színházi konferenciáját. Major Tamás úgy érezte: remek alkalom, hogy bővebben is válaszoljon Egri István korábbi, tizenhat oldalas levelére.
Major a konferencián kifejtette: a szabad művészetről és a realista színházról vallott szociáldemokrata elgondolások valójában a kispolgári anarchia metaforái, egyben szovjetellenesek. Nem volt kérdés: Egri Istvánnak címzett mondatok. Örkény rávette a kéréssel erősen dacoló Egrit: rövid beszédben kérjen elnézést elvei kapcsán. Egri végül felszólal, de amit mond, az leginkább egy Örkény egypercest idéz – ezúttal Örkény szándéka ellenére.

Egri István a konferencia után feleségével összepakolt egy kofferba, és ölükben egy éves Márta lányukkal várták, hogy értük jöjjön a nagy fekete autó.

De az nem jött.

Közönségkedvenceket másként egzecíroztattak az elvtársak.

Egri István és első leánya, Egri Márta.Forrás: Origo

Egrit leváltották direktori pozíciójából, de mindjárt kinevezték a Belvárosi Színház főrendezőjének. Majd onnan átvezényelték a Vígből Néphadsereg Színházának átnevezett intézményhez. Pár évvel később az Ifjúságiból Petőfi Színházzá átcímkézett teátrumhoz küldik főrendezőnek.
Rakosgatják, használják. Valójában talajtalan. Mégis: ahol megfordul, ott erős társulatot formál, jó előadásokat jegyez.1956 októberében a Petőfi Színház társulata közfelkiáltással választotta meg direktornak.

Egri István fent a csúcson. Egy hajdani túrán.Forrás:Egri István örökösei

Decemberben a Színi Akadémián megismert barátja, Székely András autóval érkezett az akkor már kétgyermekes Egri családért. Nyugatra készülnek. Egri felesége, Náray Teri a kocsiban jelenti ki csendesen: „Nem megyünk."

Az asszony talán megérezte: az idegen közegben azonnal összeomlana a hazájához, nyelvéhez, hivatásához tébolyok között is kötődő párja. (Székely András utóbb az USA-ban az ABC tévétársaság alelnöke lett.)
Egri István az elbukott forradalom után sem került ki a szakmából. Hasznos volt, használták tovább. Dolgozhatott a József Attila Színházban, majd a Jókai Színházban. Egy időre a Madách Színháznak lett tagja. Annak kamarájában vitte színre A bolond lány című darabot, amely Domján Edittel a címszerepben lett legendás produkció.

Egri István A bolond lány plakátja előtt.Forrás: Egri István örökösei

Aztán a Nemzeti Színház akkori direktora, Both Béla invitálta társulatához. Both akkoriban a teátrum vezető rendezőivel, Marton Endrével és Major Tamással állt éppen hatalmi harcban. Azt gondolhatta: a karizmatikus Egri István érkezése, művészi súlya csillapíthatja az indulatokat.
Szerződtetésének nyarán Major Tamás váratlanul levizitált Egriék tahi nyaralójában. Matrózcsikós trikóban, rövidnadrágban, tornacipőben állt a kapuban, oldalán saját nejével. Azzal indított: „Örülök, Dacos úr, hogy visszajössz a Nemzetibe."Major és felesége ebédet kaptak, majd mentek a dolgukra. Egri azt mondta feleségének:"Mit szólsz, hogy megváltozott a Tamás." Náray Teri azt felelte: "Naiv vagy, Apókám, mint annyiszor."

Egri István és Major Tamás (háttal) közös ebédje az 1970-es évek elejénForrás:Egri István örökösei

Egri István már a Nemzeti Színház tagjaként, vendégként rendezte meg 1971-ben Győrben Racine Berenice című drámáját. Magyarországon először, és nem kisebb művész, mint Victor Vasarely díszleteivel. Kifinomult levelezésük a honi színháztörténet különleges dokumentuma.

Mindeközben Marton Endre harcolta ki az igazgatói posztot a Nemzeti Színházban. Egri István, Marton egykori főnöke pedig – nyugdíjazását is kérve – elbúcsúzott a teátrumtól. A direktornak írt levelében úgy fogalmazott: „Több évtizedes küzdelmes, de töretlen pályámat nem szeretném továbbra is megkeseríteni. Sajnálom, hogy mióta te vagy a színház igazgatója, azóta helyzetem érthetetlenül elromlott." Volt beosztottjának azt is hangsúlyozta: „Mindenütt, ahol dolgozom, több megbecsülésben van részem." A bő évtizeddel ifjabb Marton jó egészséget kívánt egykori főnökének. Kurtán, sietve.

Egri István Tahiban, amikor már nem ragaszkodott az eleganciához.Forrás: Egri István örökösei

Egri István nyugdíjasként a Madách Színházban kapott szerepeket. De rendezést már nem. A főiskolára sosem hívták órát adni. Dac és kifinomultság: a színházi világban nem akad éppen struktúra, ahol efféle kevercs bármit egyben tarthatott volna. Egri csak a Zeneakadémián taníthatott majdani operaénekeseket színészetre.

Egri István a Zeneakadémia Tanári Karában. Lentről a második sor, balról a harmadik.Forrás: Egri István örökösei

Rendezni utoljára Győrbe hívták. Belekezdett Moliére Az úrhatnám polgárába, de már nem bírta az utazást, idegen szobát, ágyat.

Egri István karján örökre ott maradt az Auschwitzban rátetovált számsor. Évekig próbálta eltüntetni, lesikálni. Kudarcos próbálkozásai után feleségének panaszolta: „Nem sikerült."

Egri István otthonában, 1960.Forrás:Egri István örökösei

Élete utolsó négy évét a Kútvölgyi Kórház rehabilitációs osztályán, illetve a Roosevelt téri otthonuk hálószobájában töltötte. A végső szakaszban kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. Másodszor Tahiban, onnan vitték a rehabra. Látogató barátnak suttogta: „Nem sikerült."

Múltak a napok. Egy reggel fájlalni kezdte a lábát. Kórtermi társának mondta: görcs lehet. Tévedett. Vérrög haladt a szíve felé. 1980. július 10. napját mutatta a naptár.

Friderich Schiller: Stuárt Mária című darabjában, Amias Paulet lovag szerepébenForrás: Egri István örökösei

 

Források:

Egri István: Színház egy életen át, Múzsák Közművelődési Kiadó Budapest 1990.

Sztankay István és Egri István levelezése (Sztankay-család hagyatéka.)

Léner Péter: Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi, Libri kiadó Budapest 2015.

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet: színházi adattár.