Táncház Napja a Zeneakadémián

A Zeneakadémia épülete.

Kodály nyomdokain elnevezésű ünnepi műsorral zárul az idei Táncház Napja, amely elsősorban a zeneszerző hangszeres népzenei gyűjtéseire támaszkodik. A zárókoncerten a Kodály-művekből közismertté vált népdalok mellett eddig nem hallott hangszeres dallamok is megszólalnak. A program a zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából állít emléket Kodály Zoltánnak. A koncertet hagyományosan a Halmos Béla-vándordíj és emlékérem átadása előzi meg május 13-án, a Zeneakadémia Nagyteremében.

A Zeneakadémia épülete. Forrás: ©DGy / Darabos György

Idén

ötödik éve rendezi meg a Táncház Napját május elején a Hagyományok Háza, amelynek központi helyszíne ezúttal is a budapesti Liszt Ferenc tér.

Az egész napos élőzenével kísért programokat a Zeneakadémia által szervezett ünnepi koncert zárja, amelyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék tanárai, már végzett és jelenlegi hallgatói, a Magyar Állami Népi Együttes zenészei, valamint Horsa István, a Halmos Béla vándorhegedű tavalyi nyertese lépnek fel.

A táncházmozgalom 45. évfordulóján a Kodály-év jegyében szerkesztett műsor elsősorban Kodály hangszeres népzenei gyűjtéseire támaszkodik, amelynek összeállítása részint tájegységek szerint, részint a Kodály Zoltán által feltárt zenetörténeti összefüggések figyelembevételével történt.

A közönség számára még ismeretlen hangszeres dallamok

mellett a Kodály-művekből közismertté vált népdalok is megszólalnak. A műsorban többek között a Fölszállott a páva, a Galántai táncok, a Marosszéki táncok, a Mátrai képek és a Székelyfonó című művek népzenei forrásai szólalnak meg.

A Kodály hangszeres népzenei gyűjtéseiben megjelenő közel 300 hangszeres dallam az 5000 vokális gyűjtött dallamhoz képest kevésnek tűnik, viszont annál értékesebb. A kászoni, gyergyói népdalok ráirányították a figyelmet a magyar népzene legfontosabb pentaton zenei rétegére. Kodály Hont és Nyitra megyei dudás, furulyás gyűjteménye, bukovinai hegedűs felvételei gazdag, régi állapotokat tükröző zenei világot tárnak elénk.

A Páva-dallam hangszeres változatai az egész Kárpát-medencében fellelhetőek,

míg a Marosszéki táncok főtémájaként ismertté vált hangszeres dallam számos erdélyi kistáj tánczenéjében megtalálható. A bartóki gondolattal összhangban a gyűjtött magyar népzenei anyag Nyitra megyei szlovák, baranyai horvát, valamint bukovinai román és rutén népdalokkal és táncdallamokkal is kiegészül. A koncerten a hagyományos vonószenekari összeállítás mellett a középkorban is elterjedt duda–hegedű és hegedű–cimbalom–gardon formációk is megszólalnak.

A részletes ünnepi programban szerepelnek a Halmos Béla vándordíj és emlékérem átadása mellett széki hangszeres összeállítás Lajtha gyűjtéséből, kászoni keservesek és lírai dalok, bukovinai magyar, román és rutén dallamok, zoboralji dudanóták, galántai táncdallamok, Gábor Ignác nótája – gyergyói keserves és táncdallamok, Marosszéki táncok – erdélyi táncdallamok, dél-dunántúli dallamok Baranya és Somogy megyékből, horvát dallamok hegedűre és dudára, nagyszalontai és nyírségi dallamok, ipolysági dudanóták, Mátrai képek – palóc pásztornóták, fináléként pedig Páva variációk – Páva-dallamok a Kárpát-medencében.