Meghalt Jókai Anna

Budapest, 2014. május 13. Jókai Anna Kossuth-díjas író a holokauszt magyar íróáldozatainak emlékére tartott konferencián a Magyar Írószövetség fővárosi Bajza utcai klubtermében 2014. május 13-án. MTI Fotó: Honéczy Barnabás

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze - közölte a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt. Jókai Annát saját halottjának tekinti a kormány, az MMA és a józsefvárosi önkormányzat.

„Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett" - olvasható az MMA honlapján található méltatásban.

Jókai Anna Kossuth-díjas író a holokauszt magyar íróáldozatainak emlékére tartott konferencián a Magyar Írószövetség fővárosi Bajza utcai klubtermében 2014. május 13-án Forrás: MTI/Honéczy Barnabás

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, a Józsefvárosban. Már gimnazistaként írt verseket, novellákat, az érettségit követően a Színművészeti Főiskolára és egyetemre is jelentkezett, de egyik helyre sem vették fel. 1951 és 1961 között volt könyvelő, népművelő és művészeti előadó, közben két gyermeke született. A tanulás vágya azonban mindennél erősebb volt benne, 1956-ban beiratkozott az ELTE bölcsészkarának magyar és történelem levelező szakára. Diplomáját 1961-ben szerezte meg, ezt követően 1970-ig általános iskolában, majd a Vörösmarty Gimnáziumban tanított.

Élmények

Több művének élményanyagát, témáját is iskolai tapasztalatai adták. 1976-ban szabadúszó lett, akkor már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek, melynek 1986-tól alelnöke, 1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre megválasztották a szervezet elnökévé.

Aktív volt a közéletben

Szívesen vett részt a közéletben, tagja volt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnökségének, az Artisjus vezetőségének, vezette az Arany János Alapítvány kuratóriumát, a Nemzeti Színház Baráti Társaságot és az Evangélium Színház Baráti Körét. 1998-tól az Írók Szakszervezetének elnöki tisztségét töltötte be, 2000 és 2006 között elnökölt a Nemzeti Kegyeleti Bizottságban. 1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai sorába választotta.

Két korszak

Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.

Biblia és antropozófia

Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Lev Tolsztojt, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartotta. Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és a több mint húsz kiadást megért, filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek című regénye is, Imitatio Christi címmel beszélgetéskötete jelent meg. Legismertebb művei közé tartozik még a Mindhalálig és a Jákob lajtorjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos művének színpadi változatát, rádió- és tévéjátékát is bemutatták, műveit idegen nyelvekre is lefordították.

Most jelenik meg életrajzi regénye

2007-ben jelent meg Godot megjött című műve, 2012-ben pedig Éhes élet című regénye, amelyben megértő iróniával és józan tárgyilagossággal beszélt az öregedésről, a halálról, a fiatalok és az idősek családon belüli kapcsolatáról, a rontott és élő szerelmekről. 2015-ben adták ki Válaszoltam című interjúgyűjteményét. A 2008-as Szeretet szigetek és a 2013-as A remény ablaka című beszélgetős kötetek után 2015-ben jelent meg a hit, remény és szeretet kérdését körbejáró trilógiájának harmadik kötete, A hit kapuja címmel. A csütörtökön kezdődő Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Átvilágítás című önéletrajzi regénye, amelyben megvonta élete mérlegét.

Jókai Annát 80. születésnapjára 2012-ben tanulmánykötettel köszöntötte a Magyar Művészeti Akadémia, írói munkásságát első ízben értékelte konferencia. Az MMA Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában pedig néhány hónapja jelent meg pályaösszegzés Jókai Annáról Imre László irodalomtörténész, kritikus tollából.

Elismerések

Az írónő sokrétű munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1970-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 1999-ben Magyar Örökség-, Tiszatáj-, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, 1999-ben övé lett az Év Könyve jutalom, 2003-ban az Arany János-nagydíj, majd 2004-ben a Prima Primissima díj is. 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben a Köztársasági Elnök érdemérmével tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét és Budapest díszpolgári címét is. 2013-ban Bocskai István-díjban részesült és átvette az Emberi Méltóság Tanácsának kitüntetését. 2014-ben Kossuth Nagydíjjal tüntették ki a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért. Ugyanabban az évben az első alkalommal odaítélt Nemzet Művésze címben részesült, és megkapta a Magyar Szabadságért díjat.

A gyász mondatai

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, hogy Jókai Annát as kormány saját halottjának tekinti, búcsúztatásának időpontjáról később adnak tájékoztatást. Az Emmi méltatása felidézi, hogy Jókai Anna megírta a határon kívül rekedt magyar nő történetét. Megírta a bonyolult világban nehezen eligazodó, a szeretni és magyarnak lenni akaró asszony életét. Jókai Anna - csakúgy, mint a magyarsághoz szóló szereplői - a 20. század küzdő, megalkuvást nem tűrő, a magyar sorsot büszkén viselő asszonya volt, a polgári világ fő- és mellékszereplője egyaránt. "Jókai Anna halálával a magyar irodalom, a polgári-keresztény gondolat pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Amikor elveszítette a szeretteit, meg tudott békülni a veszteséggel. Most rajtunk, magyarokon a sor" - olvasható az Emmi közleményében.

„Jókai Anna nagy életművet hagyott maga után, életműve utolsó darabja, az Átvilágítás című önéletrajzi regénye az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg. A kötészet előtt álló kiadványt még a kezébe vehette, szerdán alkalmam volt személyesen átadni neki, láthatta, milyen lesz. A kötet életmérleg, ugyanakkor egy térbeli, izgalmas regény is, amely Jókai Anna születésekor, az 1930-as években indul" - mondta el Mezey Katalin, a Széphalom Könyvműhely alapítója és vezetője.

"Megrendülten értesültem Jókai Anna haláláról. Írói nagyságára, emberi kedvességére mindig nagy tisztelettel tekintettem" - írta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, aki szívből osztozik az elhuny szeretteinek gyászában. Jókai Anna "emlékét szeretettel őrzöm. Szellemi öröksége tovább él közöttünk" - olvasható a méltatásban.

"Jókai Anna nagyon fontos ember volt, aki úgy volt közéleti, hogy nem támadták se jobb-, se baloldalról, olyanként tekintettek rá, aki segít. Különleges volt az ő státusa: mind a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, mind a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként meg tudta teremteni azt a hangot, azt a szerepet, hogy nem ellenségévé, hanem barátjává vált mindkét oldalnak" - mondta Jankovics Marcell.

Jókai Anna kiváló írói adottságokkal rendelkező, igazmondó szerző volt, aki minden pillanatban a legértékesebb nemzeti feladatokat látta maga előtt - hangsúlyozta Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus.