Szálinger Balázs, a Hévíz főszerkesztője a díjátadón azt is elmondta, hogy Bereményi az Egy nyári élményem című novellájában a pápai diákként megélt balatoni napjairól ír. A nyaralás 1963-ban volt, és Szálinger szerint
nehéz eldönteni, hogy miről is szól az elbeszélés:
„a rendszer lassan enyhülő szorításáról vagy a balatoni nyárról”? Azt mondta, kimondatlanul is ott van a mondatok mögött a néhány évvel korábbi forradalom megtorlása utáni lazítás érezhető politikája. Azt is elmondta, hogy Bereményi – aki versekkel, novellákkal is jelentkezett már a Hévízben – díjazott novellája „minden idők legvastagabb” Hévíz számában, tavaly nyáron jelent meg, és
a folyóirat eddigi történetében a leghosszabb elbeszélés is volt.
Cserna-Szabó András, a lap szerkesztője elmondt,a hogy a Szálinger Balázzsal hatodik éve szerkesztett folyóirat történetében ez volt az ötödik díjátadó. Fehér Béla, Háy János, Szántó T. Gábor és Kemény István után kapta Bereményi Géza a Hévíz Irodalmi Díjat, a hagyományoknak megfelelően mindig
az előző év lapszámaiban megjelent írások szerzői közül válogatva.
Az irodalmi díjat Papp Gábor polgármester adta át a Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas írónak, filmrendezőnek. Azt mondta, hogy a folyóirat határon innen és túl is benne van a top háromban, és ehhez olyan szerzőkre van szükség, mint Bereményi Géza.
Bereményi Géza viccelődve azt mondta, hogy nincs elég felület a folyóiratban ahhoz, hogy többet publikáljon benne, de azt is mondta, hogy nincs is még egy olyan lap, amelyik annyi új szerzőt fedezne fel, mint a Hévíz. Elmondta azt is, hogy díjazott elbeszélése valójában egy
még publikálatlan, kamaszkorát megelevenítő önéletrajzi regényének egyik fejezete.