A humor a teljes igazság - 130 éve született Karinthy Frigyes

Karinthy Frigyes
Vágólapra másolva!
130 éve, 1887. június 25-én született a múlt századi magyar irodalom egyik legeredetibb alakja, Karinthy Frigyes író, költő, humorista.
Vágólapra másolva!

Apja Karinthy József, anyja Engel Karolina volt. Frigyes a kispolgári család ötödik gyerekeként született. Édesanyja 1893-ban meghalt, korai elvesztése,

az eleven szellemi környezet és Budapest világvárossá fejlődése meghatározó gyerekkori élménye.

Testvérei, Etelka és Elza festőnövendékek, Emília pedig rendkívüli nyelvtehetség volt.

Tisztviselő apja költők és filozófusok barátja, valamint a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt, így az ifjú Karinthy eleven szellemi közegben, művészeti, irodalmi, filozófiai viták légkörében nevelkedett. A társaságok, ahová édesapjával járt, a pozitivizmus és a francia kultúra megszállottjai voltak, Karinthy Frigyesnek az egyoldalú német orientáció helyett már korán

az egész európai kultúrára rálátása nyílt.

Rippl-Rónai József Karinthy-portréja Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Humorérzéke, kritikai hajlama hamar megnyilatkozott gyerekkori naplóiban, és

15 éves korában megjelent Nászutazás a Föld középpontján keresztül című parodisztikus regénye,

amelyet a Magyar Képes Világ közölt folytatásokban.

1905-ben érettségizett, kifejezetten gyengén. Érettségi után állítólag matematika-fizika szakra iratkozott be, valójában csak az biztos, hogy egyszerre kezdett bölcsészeti, orvosi, természettudományi tanulmányokat, de

diplomát soha nem szerzett.

Újságíró lett. A tudomány és a technika fejlődése iránti érdeklődése viszont egész életében megmaradt, például saját filmfelvevő gépe is volt.

1906-ban már közölte írásait Az Újság, később több napilap is.

Ekkortájt barátkozott össze Kosztolányival és Csáth Gézával - utóbbi révén ismerkedett meg a freudizmussal. Amikor Karinthy Frigyes újságíró lett, és egyre gyakrabban járt társaságokba,

a magyar tudomány és művészet virágkorát élte,

Európa élvonalában volt. Mohó szenvedélyességgel vetette bele magát a pesti szellemi életbe.

– vallotta. Ismereteit nemcsak olvasmányaiból szerezte, hanem tudós barátaitól is. Nemcsak

lelkes híve volt a repülésnek,

hanem Wittmann Viktor segítségével ki is próbálta. Freud, Strindberg és Weininger nőszemlélete Karinthy Frigyes novelláinak, tárcáinak meghatározója. A francia felvilágosodás írói mellett odafigyelt a kortárs filozófusokra is.

1908-tól a Nyugat munkatársa lett. 1912-ben egyszerre jelent meg két novelláskötete, két humoreszkgyűjteménye, továbbá az irodalmi paródiáit tartalmazó

Így írtok ti, amellyel egy csapásra ismert és népszerű lett.

1912-ben Nagy Endre kabaréjában bohózattal mutatkozott be.

Az 1910-es évek elején szeretett bele az akkor még férjezett színésznőbe, Judik Etelbe, akit Berlinbe szöktetett. Az asszony 1913-ban elvált, és egy évvel később hozzáment Karinthyhoz. Frigyükből született meg Gábor fiuk, aki szintén költő lett.

A háború kitörése fokozta pacifizmusát, és Grimasz című kötetében az elsők között tiltakozott ellene. Az Utazás Faremidóba című szatirikus-fantasztikus gulliveriádája és a Holnap reggel című drámája is háborúellenes motívumokat tartalmaz.

Az 1916-os Tanár úr kérem című írásában az iskolát helyszínnek használva archetipikus helyzeteket és magatartásformákat ír le.

Aforizmába fogalmazta világnézetének lényegét:

E szellemben jelent meg 1918-ban Krisztus és Barrabás című kötete, szatirikus publicisztikájának csúcsa. A polgári forradalmat helyeselte, a proletárdiktatúrát nem.

1918-ban a spanyolnátha áldozataként harminckét éves korában meghalt a felesége. A tragédia után visszavonult a közélettől.

Naplójegyzetei szörnyű fájdalomról tanúskodnak:

- írta le a baljós szavakat 1918. október 28-án. A politikai fordulatok is meggyötörték, a kommün bukása után kipellengérezte a fehérterror ideológiáját, és ettől kezdve

jobbról is, balról is támadták.

1920-ban ismerte meg a nála hat évvel fiatalabb, orvosi tanulmányokat folytató, szabad szellemű Böhm Arankát, aki szintén férjes asszony volt, de elvált, hogy hozzámenjen az íróhoz. Legendás házasságuk a nő és férfi örök párharcának ékes és meglehetősen zajos, viharos bizonyítéka volt. 1921-ben született meg közös gyerekük, Ferenc, aki később szintén neves író lett. Az ő Baracklekvár című novellája idézi fel a Karinthy család meglehetősen bohém és színes életét, az állandó társasági nyüzsgést, a barátokkal folytatott nyelvi és egyéb szellemi játékokat.

Karinthy Frigyes Forrás: Wikimedia Commons

Felolvasó körutakon vett részt a húszas évek végén, az elcsatolt magyarlakta területeken is, és megrázó vallomásokat írt magyarságtudatáról. 1930-ban jelent meg formai szempontból bravúros verskötete, a Nem mondhatom el senkinek. 1931-ben részt vett egy Zeppelin-utazáson, és eszperantó kongresszusokon szerepelt.

A harmincas évek elején

Karinthy az elsők között írt gúnyosan a szélsőséges diktatúrákról,

görbe tükröt tartott az emberi ostobaság, a szellemi tunyaság megnyilvánulásai, a torzult világ jelenségei elé.

Regényeiben, humoreszkjeiben, elbeszéléseiben a hagyományos formákat a groteszk, az abszurd, a fekete humor irányába fejlesztette tovább.


1936 márciusában mind súlyosabbá váló rosszullét, szédülés, hányinger, hallucináció, kínzó fejfájás környékezte.

A Budapesten és Bécsben végzett vizsgálatok kétségtelenné tették: sürgősen műtendő agydaganata van.

Május 5-én Stockholmban műtötte meg agytumorát Olivecrona professzor. Az egészségét visszanyerő és önmagát szüntelenül figyelő-elemző író megkezdte élménye regénnyé formálását. 1937-ben jelent meg a Mennyei riport, fantasztikus korszatírája a „túlvilágról", és az Utazás a koponyám körül című regénye agyműtétjéről.

Sajtó alá rendezte Üzenet a palackban című verseskönyvét. Öt évre szóló írói tervet készített, de csak tárcákra, karcolatokra futotta erejéből.

Kávéházról kávéházra járt.

Gyakran rosszkedvű volt és nyugtalan.

Egy idő múltán fejfájásokról és szédülésekről panaszkodott. Meg-megjelent Leányfalun, Móricz Zsigmondnál. Előbb Tóth Árpád, majd később Kosztolányi halála amúgy is megviselte. Kosztolányi temetésén annyira elveszítette önuralmát, hogy idegességében cigarettára gyújtott.

1938 augusztusában családjával szokás szerint egy siófoki panzióban töltötte a nyarat, amikor 29-én agyszélhűdés érte, és meghalt.

Karinthyt kiváló műfordítóként is emlegeti az utókor,

bár a magyaron kívül egyetlen más nyelven sem tudott tisztességesen. Ferenc fia írta róla:

Leghíresebb "műfordítását", Milne Micimackóját is Emília nővére készítette, aki viszont valóságos nyelvzseni, bár kissé őrült volt. Karinthy

leginkább csak lektorként működött közre

a fordításokban.

Az egész életében tervezett nagy művet, az Új Enciklopédiát soha nem írta meg.

Temérdek humoreszkjében, vidám jeleneteiben, szatirikus írásaiban rendre szétszedi, kiforgatja a szavakat, új értelmet keres kiüresedett tartalmaknak.

Az ő számára a nyelv nemcsak eszköz, hanem műalkotás is.

Kevés íróról mondható el, még a legnagyobbak közül is, ami róla igen: anyanyelvét gazdagította. „Bemondásai" gyakran idézett köznyelvi szólásokká kerekednek. Mindenki tudja, az is, aki nem olvasta, hogy mit jelent, ha „röhög az egész osztály", ha „lógok a szeren", ha „magyarázom a bizonyítványom", ha „minden másképpen van".

Karinthy nem másolt, nem szabott át készen kapott gondolatokat. Műfajt, játékokat, formát teremtett, viselkedésünk természetét tudatosította. A világirodalom nagy szatirikusai közül Chestertont tartotta a legtöbbre, a legragyogóbb stilisztának nevezte.

„A humor a teljes igazság" - jegyezte fel Karinthy. Később, az Ascher Oszkár által megtalált, utolsó noteszába a következő keserű sorokat írta:

Születésnapját a magyar humor napjaként ünnepeljük, ekkor ítélik oda a humoros műfaj terén nyújtott kimagasló teljesítményért a Karinthy-gyűrűt.