Szétzúzta a matiné kereteit az Ivan & The Parazol

2017.07.01. 19:42

Az idei VOLT Fesztivál pénteki napján lépett fel a legnépszerűbb, zenei üzenetét elsősorban angol nyelvvel megtámogató magyar rockzenekar, az Ivan & The Parazol. Tavaly még egy kisebb színpadon, idén viszont már a Telekom Nagyszínpadon léptek fel. Igaz, délután négykor, de hát valahol el kell kezdeni ezt a műfajt is. Az ilyen matinékat ugyanolyan hévvel kell lenyomni, mint bármilyen koncertet, és akkor szép lassan eljuthat egy zenekar az esti nagyszínpadozáshoz is. És ezt maradéktalanul hozta is a Parazol. Elképesztő testdobálás a színpadon és nagyon dögös zene: ilyen volt Ivánék koncertje.

Péntek délután, négykor kezd az Ivan & The Parazol a Telekom Nagyszínpadon. Még van bő negyed óra, munkatárssal megyünk nézni a koncertet. Most megy a beállás, és alig vagyunk néhány tucatnyian. Nem meglepő. Ez az első nagyszínpados koncert ma, sokaknak még alig ment le az ebéd. Ha volt egyáltalán, és nem a sátorban próbálják kifetrengeni magukból az előző estét.
Iván mezítláb van, fekete gatya és sötétzöld ing van rajta, és valami rojtos övtáskaszerű is lóg deréktájt. A beállás után Iván beszól:

én megköszöntem,

és lesétálnak a színpadról. Eltelik pár perc, megjelenik az együttes logója is a LED-falon, felsietnek a srácok, kis késéssel Iván is. Ruhát cserélt, feszülős fehér gatyában, enyhén denevérujjú, bordó ingben van, és cipőt is húzott, az övtáska sehol. A többiek fennhagyták a gönceiket. Kezdik is: a Together című számukat, a 2014-es Sziget Fesztivál himnuszát választották. Felütésnek jó, tele van döggel a dal. A második szám pedig a Jól áll nekem az élet. A dal érdekessége, hogy ez az együttes egyik első slágerének, az In Air-nek a magyar verziója.

Az igazi frontember, Vitáris Iván

Forrás: Rockstar Photographers

Nagyjából nyolc perce megy a koncert, és már legalább kétszer annyian vagyunk, de ez még mindig kevés egy ilyen koncerthez. A második szám után Iván köszönti a közönséget, és azt mondja,

nekünk is nehéz volt ez a négy óra

Most pedig kezdődik a Ha megnyitod a szíved, ami megint csak egy önátdolgozás. Ez a Love Is Like magyar verziója. Az első két dögös szám után talán kicsit hamar jött ez a lírai betét, de belefér. Valaki hozzámér hátulról. Megfordulok, hogy mi van, akkor látom, hogy három atlétás, hátizsákos srác mocorog, szinte pogóznak, mert már a következő szám megy. Elsőre úgy tűnik, hogy csak idetévedtek, mert szólt valami hangos zene, aztán hallom, hogy egyikük ugrálás közben még a szöveget is üvölti. Kis szünetet tartana, mert előkerül egy fantás palack. Körbeadják, aztán készül egy jó bamba szelfi.

A szám után elhangzik Iván kedves és tiszteletteljes ajánlása: „ha jól tudom, játszik itt ma Bródy János is. Érdemes lesz őt is meghallgatni.” (Kapcsolatuk úgy kezdődött, hogy Bródy írt nekik egy emailt a Love Is Like magyar szövegével. Aztán később forgattak is együtt Bródyval.) Jön a következő dal, és látszik, hogy a srácok tényleg mindent beleadnak. Iván csereinge már jócskán foltos a negyedik szám, egy régi slágerük, a Selling My Soul alatt. A dal után pedig bejelenti a Mary Popkidsből is ismert perkást, sárkány Bercit. Egyébként nem lenne baj ezzel a négy órai kezdéssel, leginkább a fesztiválozók esetleges felkészületlensége miatt jelent gondot, ugyanis

nincsenek tisztában azzal, mekkora bulit ígér egy Parazol-koncert,

és mit hagynak ki, ha nem másznak oda a nagyszínpadhoz világosban. Egy számmal bemutatása után Sárkány Berci máris szólózik egyet Simon Bálint dobossal. A többiek addig a színpad szélén pihennek, vizet, sört isznak. Közben feltűnik, hogy miért is rendeződik a tömeg a színpad jobb oldalára. Mert csak ott van kameradaru. Úgy látszik, sokaknak nem csak a zene minősége, hanem az is számít, hogy mekkora eséllyel jelennek meg a színpad két oldalán elhelyezett LED-falakon. A zenekar mögötti falon egyébként már a koncert eleje óta nagyjából ugyanaz a minta megy. A banda logója némi animációval. Nem is ebben utaznak, de lehet, hogy jól jött volna valami képi rásegítés ebben a nagy világosságban. 

Jön a következő szám. Igazából mindegy is, melyik, mert szinte mindegyik Parazol-dal olyan, mintha egy nagyon híres zenekar baromi híres slágere lenne 40 évvel ezelőttről. És ez jó! Közben az egyik technikus behoz egy doboz sört a billentyűsnek, Beke Istvánnak. Nagyjából 30 perce megy a koncert, ésmost kellene valami, hogy még többen legyünk, és elfelejtsük a matinés keretet. Iván azt mondja, „csináltunk nektek árnyékos, kellemes időt, csináltunk nektek nem-sarat. Ez itt a nem-sár. És most eljátszunk egy dalt, amit remélem, hogy felismertek.

Ha nem, akkor... A f.szom.

Na, ez nagyon jól jött. Mármint a szám: ez a Take My Hand, az együttes talán legismertebb száma, ami az első nagy slágerük volt, és azóta is üt. A nagy mozgolódásban túl közel kerülök egy KISS-pólós lányhoz, talán a hátam ér hozzá. Azt hitte, szándékosan akarom elvenni a helyét, de rövid méltatlankodása után gyorsan megoldódik a helyzet. Ennél viszont sokkal fontosabb dolgok történnek a színpadon. Például az, hogy Iván felszántja a pályát. Ezt jelzi a már egészhátasra nőt szívforma is az ingén. És most mondja be, hogy már csak két számuk van hátra, utána átadják a színpadot náluk „sokkalta nagyobb nyugati zenekaroknak”. A Baby Blue-t kezdik, Iván kijön a színpad hegyére, onnan énekelteti egy kicsit a tömeget. Jól sikerül, főleg a bejelentés után, mivel a közöngés kicsit megemberelte magát, mert már nincs sok idő.

Sárkány Berci (Mary Popkids), Vitáris Iván és Simon Bálint

Forrás: Rockstar Photographers

Aztán jön az utolsó szám, a Wish You The Best, ami komoly, mégis szándékosnak tűnő gerjedéssel indul, de ezt a szám alatt már nem is hallani. Iván egyszercsak földre löki a mikrofonállványt, megint kijön a színpad középső csücskére. Mutatóujjával int a közönségnek, hogy rosszak vagytok. Persze ebben azért van egy nagy adag cinkosság, és mi fogadjuk is a dicséretet. Tudjuk, hogy jól csináltuk. Aztán végigmutat zenésztársain, megtapsolja őket, majd hátraszalad és

bebújik a dobos melletti hangfal mögé.

Onnan, guggolva énekli tovább a számot, majd kiszalad, és vége. A gerjedés marad, közben összeállnak a zenészek, Iván felemeli Sárkány Bercit, meghajolnak és elmennek. A közönség hevesen visszáz, de sajnos ez itt most nem jön be. Rövid, alig egyórás koncert volt, a menetrendet pedig tartani kell. Ilyenkor igazán kár.

Az Iván & The Parazol kitett magáért. Iván elképesztő színpadi jelenléte lehengerlő volt. Az ő és a gitáros Balla Máté fazonja nagyon jó, most a basszusgitáros kicsit elmaradt tőlük kinézetben, és talán nem tudta olyan meggyőzően uralni a neki szánt színpadrészt. Ivánnal kapcsolatban még mindig sokan fanyalognak, és azzal jönnek, hogy Mick Jaggert utánozza. Pedig csak arról van szó, hogy adott két ember, akik hasonló stílusó rockzenét játszó zenekarok élén állnak, és mindketten nagyon jól énekelnek, és jól mozognak a színpadon. Ez még nem másolás. Sőt, Iván mozgása, átélése teljesen eredeti, önazonos, vannak szinte védjegyszerű kézmozdulatai, pózai is. A tiszta, meglepően mély hangjáról nem is beszélve. De erről ne többet! A fiúk a VOLT után három amerikai fellépésre mennek július elején, aztán itthon folytatják a turnéjukat. Hajrá!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK