Elszállították a Nemzeti Múzeum kertjéből az Arany János-szoborcsoportot

Budapest, 2017. szeptember 7. Arany János szobrát emelik fel daruval az Arany János-szoborcsoport elszállítása során a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében 2017. szeptember 7-én. Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotását az Arany-emlékév és a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében restaurálják, a munkálatok várhatóan a jövő év elején fejeződnek be. MTI Fotó: Lakatos Péter

Csütörtökön elszállították és megkezdik a restaurálását a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany János-szoborcsoportnak az Arany-emlékév és a Múzeumkert rekonstrukciójának keretében.

Arany János szobrát készítik elő a leemeléshez 2017. szeptember 7-én Forrás: MTI/Lakatos Péter

Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotása mára nagyon rossz állapotba került a múzeum közleménye szerint. Korábban csak a legszükségesebb, háborús károk javítása történt meg,

átfogó restaurálást még sohasem végeztek rajta.

A restaurálást 2018 elején fejezik be, így a tervek szerint a szoboravatás 125 évfordulójára újra eredeti szépségében lesz látható a szoborcsoport.

A szoborállítást nem sokkal Arany 1882. október 22-én bekövetkezett halála után kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia és egy szoborbizottságot hozott létre, amely a Múzeumkertet ajánlotta helyszínként.

Arany János szobrát emelik fel daruval az Arany János-szoborcsoport elszállítása közben Forrás: MTI/Lakatos Péter

A szoborpályázatot csak évekkel a gyűjtés megkezdése után, 1886 júliusában lehetett meghirdetni, amikor a szükséges 100 ezer forintos összeg már összegyűlt. A pályázat előírta, hogy azon csak magyar szobrászok vehetnek részt, és az alapvető kritériumokhoz tartozott, hogy Arany Jánost

férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével

ülő alakban ábrázolja".

Arany János mellett Toldi Miklós és Piroska szobra már a teherautón Forrás: MTI/Lakatos Péter

A kétszer meghosszabbított pályázati határidőre tíz pályamű érkezett be és a bizottság az első díjat Stróbl Alajosnak adta. A szobrász Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta, a szoborcsoport egyik mellékalakja, Toldi arcához pedig egy ismeretlen békési magyar parasztember portréját használta.

Toldi alakjához Porteleky László vívóbajnok, és a Magyar Atlétikai Club számos atlétája ült modellt.

A szobor másik mellékalakját Piroskát, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokájáról, Széchenyi Alice-ról mintázta Stróbl Alajos.