Hitler műkereskedőjének titkos gyűjteményét állítják ki

Couple 1924 Hans Christoph

Dupla kiállítást nyitnak Adolf Hitler egyik legfontosabb műkereskedőjének tisztázatlan eredetű műgyűjteményéből Svájcban és Németországban.

Adolf Hitler egyik legfontosabb műkereskedőjének, az 1956-ban meghalt Hildebrand Gurlitt műgyűjteményének létezése csak öt éve derült ki egy vámvizsgálatnál. És most szervezik az első kiállítást, ahol végre a nagyközönség is megcsodálhatja a kétes eredetű alkotásokat. Az 1500 darabból álló gyűjteményből 400 tételt állítanak ki Bonnban és Bernben. A volt nyugatnémet fővárosban, a bonni Szövetségi Műcsarnokban

250 példányt mutatnak be az 1500 darabos kollekció kétes eredetű alkotásai közül,

melyeket olyan nagy művészek készítettek, mint Cranach, Dürer, Monet, Manet és Degas. A berni Szépművészeti Múzeumban pedig a nácik által elfajzottnak minősített művészi irányzatokat képviselő művészek, Beckmann, Dix, Kandinsky, Klee és Macke alkotásait lehet megnézni.

A festményeket, grafikákat, nyomatokat, szobrokat és más műalkotásokat 2012-ben Hildebrand Gurlitt műkereskedő remeteként élő fiánál, Cornelius Gurlittnál találták meg egy vámvizsgálat közben. A tulajdonjogok tisztásása céljából pedig azonnal le is foglalták a jelentős gyűjteményt. Gurlitt 2014-ben, 81 évesen meghalt, és az egész gyűjteményt a berni Szépművészeti Múzeumra hagyta.

A tisztázatlan eredetű műgyűjteménynek eddig hat darabjáról állapították meg, hogy

nácik által elkobzott javakról van szó,

négy festményt vissza is adtak a törvényes örökösöknek. A rendkívül nehézkesen folyó eredetvizsgálatot a gyűjtemény felénél sikerült eddig elvégezni.

Hans Christoph 1924-es Couple képe Forrás: Public Prosecutros Office Aubsburg

Bonnban a nácik Németországban és a megszállt területeken végzett példátlan, szervezett műkincsrablására helyezik a hangsúlyt, üldözött zsidó műkereskedők életrajzai és levelek, üzleti könyvek alapján az idősebb Gurlitt náci műkereskedőként játszott kétes szerepét dolgozzák fel. A kollekciót megöröklő berni múzeum csak jogtiszta műalkotásokat hajlandó befogadni, ezért a festmények fele egyelőre Németországban marad az eredetvizsgálatok miatt. Az óvatoskodás ellenére a svájci intézménynél máris jelentkeztek Paul Cézanne leszármazottai, akik a kollekció legértékesebb darabját, a jogtisztának gondolt La Montagne Sainte-Victoire című

festményt követelik maguknak.

Az elért eredmények ellenére még mindig vannak múzeumok és műgyűjtők, akik nem firtatják a birtokukban lévő műkincsek eredetét - nehezményezte Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke egy interjúban, amelyet a Die Zeit című német hetilapnak adott a tárlatok megnyitása alkalmából. Monika Grütters kulturuális államminiszter azt mondta, hogy háromszorosára, több mint hatmillió euróra növelik a szövetségi támogatást, így egyetlen németországi múzeum sem tagadhatja meg az eredetiségkutatást pénzhiányra hivatkozva.