Rózsakert, egy köteg Zsolnay, századelő: Olof Palme Ház

2017.11.14. 16:57

Van egy nagyon kedves és bájos, gyönyörű épület a Városligetben, amelynek az utolsó jó időszaka gyakorlatilag még leánykorában, vagy azelőtt az íróasztalon, terv formájában lehetett. Az Olof Palme Ház olyan ornamentikával büszkélkedhet, amely gyakorlatilag egy Zsolnay-féle referenciamunkává emeli az épületet. Történhetett vele bármi, több mint 130 éven át rendületlenül megőrizte magában a Krúdy Vörös postakocsijára emlékeztető, századelős romantikus, gondtalan hangulatot. Holott gyakorlatilag talán most fogja megkapni történetének egyik legnagyobb lehetőségét. Végre nem csak fizikailag, hanem minden egyéb tekintetben is helyére kerülhet Pfaff Ferenc álma.

1885-ben, az Országos Általános Kiállítás műcsarnokának szánták az Olof Palme Házat, amelyet Steindl Imre tanítványa, a bevezetőben említett Pfaff Ferenc tervezett. Bár az ő karrierje innen mondhatni repülőrajtot vett, első komolyabb "gyermeke" talán sosem talált magára. Hiába a tengernyi Zsolnay, az olasz reneszánsz legnagyobb alakjainak arcképei, a gyönyörű homlokzat, ha megfelelő funkciót nem nagyon kapott. A szocializmusban irodaházként funkcionált, de volt egészségügyi csarnok, hadikórház, kőszobrász műhely, falai között próbált az Experidance, szalonokat is rendeztek itt, meg persze rendeztek benne kiállításokat is több-kevesebb sikerrel. Az első kiállítások állítólag inkább emlékeztetettek 19. századi zsibvásárra, mintsem a képzőművészet méltó templomára és otthonára. Túl kicsi volt ugyanis az épület a nagyszabású kiállításokhoz. Az épületben született az Operaház homlokzatáról "figyelő" Csajkovszkij-szobor, faragtak itt Munkácsy-mellszobrot is, az utóbbi években pedig egy hangulatos kis hely, a Kertem vidította fel a Városliget népét.

Pfaff Ferenc karrierje robbant be az épület tervével

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Most pedig teljesen üresen áll, de már nem sokáig. A tervek szerint a Millenium háza lesz majd az épületből, vagyis a kiegyezés és az első világháború közötti 50 évet bemutató és megelevenítő kiállítás lesz majd látható a teljesen megújult és helyreállított épületben"- magyarázza Sághi Attila, a Városliget Zrt. vezérigazgató-helyettese. "Az elképzeléseink szerint az egész akkori Budapestet bemutató milleniumi városmodellt is elhelyezünk majd itt. Ez lesz az egyik legnagyobb makett. 3D-s nyomtatással készül majd, egészen egyedülálló lesz a térségben" - mondja a vezérigazgató-helyettes a több mint 100 négyzetméteres makettről. Az időutazást nem csak egy terepasztal formájában élhetjük majd meg, a kiállításnak számos más eleme is lesz, egyebek mellett "interaktív műszaki tartalom, filmek és más ideiglenes kiállítások". Ez utóbbiak közé tartoznak a korszakra jellemző, vagy a korszakot bemutató tárlatok, rendezvények és filmbemutatók. Az említett állandó kiállítás egyelőre még a tervezési fázisban jár, olyannyira, hogy most áll össze a kurátorok listája, akik majd felelnek a tárlatért, amely a jövőben a majdani Nemzeti Galéria szakmai felügyelete alá fog kerülni.

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa és Sághi Attila, a Városliget Zrt. vezérigazgató-helyettese

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az épületben egyébként helyet kap majd egy konferenciaterem is, illetve egy rendezvényterem. Sághi Attila szerint rendkívüli nagy kereslet van most Budapesten a különböző jó minőségű és egyedi konferencia-helyszínekre, így különösen lesz hely ennek a funkciónak. Sőt, az épületben helyet kap majd a vendéglátás is valamilyen formában - hogy pontosan étterem, vagy kávézó lesz-e, az később kiderül. Bár a gasztronómia már most is megvetette a lábát az épület előtt/mellett, hiszen a sokak által kedvelt és valóban nagyon hangulatos Kertem nyarakon át szállította a kiváló hamburgereket és grillcsirkéket a Ligetben lazulni vágyók számára. Nos, a Kertemnek érthetően költöznie kell majd, de a helyzet nem reménytelen, ugyanis több helyszín is felmerült, amelyet elfoglalhatnak. "Ilyen például a Főkert által használt korábbi telephely, de van még egy trafóház is, amely üresen áll. Nyitottak vagyunk arra, hogy új otthont találhasson a Kertem" - tette hozzá Sághi.

A szocializmusban irodaháznak használták az eredetileg műcsarnoknak szánt épületet

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Visszatérve magára az épületre: a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy bár az épület kívülről nézve eredeti állapotúnak tűnik, de egyáltalán nem az. Olyannyira, hogy tulajdonképpen csak a külső falak maradt meg az idők során. A tető és a közbenső födém nagyon rossz állapotban van, mindenképpen ki kell bontani. Így gyakorlatilag csak egy kicsit lesz nehezebb a munka, mintha nulláról újra felépítenénk az egészet". További komoly kihívást jelent a 3000 darab majolika és Zsolnay-kerámia, amelynek felújítását, kiegészítését és újragyártását is el kell végezni, de "a többi az egyszerű iparos munka". Több mint száz évvel ezelőtt az épület főbejárata a másik oldalon volt, vagyis a Hermina út felől. A terv az, hogy egy gyönyörű sétányt fognak kialakítani ehhez a történelmi főbejárathoz, míg a másik oldalon egy rózsakert kap majd helyet.

Az utóbbi időben szobrászok és táncművészek használták a helyiségek egy részét, máshol pedig szalonokat tartottak

Fotó: Csudai Sándor - Origo

A helyzet most úgy áll az Olof Palme Ház körül, hogy a munkaterületet holnap átadja a Városliget Zrt., elkerítik a területet és az érdemi munka már novemberben megindulhat. A jelenlegi tervek szerint 2019. márciusában már ott tartanak majd, hogy az épületet bemutathatják a budapestieknek, az első kiállítások pedig 2019. második felében nyithatnak meg.

Az épület minden porcikája megújul

Fotó: Csudai Sándor - Origo