Így látta Arany János a szépülő Budapestet - Kvíz

2017.11.27. 18:51

A kiegyezés utáni időszakban átfogó urbanizációs folyamat vette kezdetét Pesten és Budán is. Nagyon sok, azóta ikonikussá vált helyszín nyerte el mai formáját Budapesten. Sorra nyíltak a polgári lét fontos helyszínei, kávéházak és mulatók, színházak és orfeumok. Igazi aranykorát élte a város, de vajon mennyit láthatott ebből az élete utolsó időszakában a Pesten élő Arany János? Játssza végig kvízünket, és megtudja!

A kiegyezés utáni „békeidőkben" átfogó urbanizációs folyamat indult el Pesten és Budán. 1872-ben az országgyűlés megszavazta a két városrész egyesítését, és elkezdődött az a nagyszabású városfejlesztés, aminek eredményeképpen a város több ikonikus helyszíne vagy épülete elnyerte mai formáját. Megkezdődött a Duna budapesti szakaszának szabályozása, a rakpartok, közraktárak, hidak, sugárutak és egy központi pályaudvar építése. Zajlott a pesti utcák kiszélesítése, rendezése és kiépült a tömegközlekedés is.

Sorra nyíltak a polgári lét fontos helyszínei, 

kávéházak és mulatók, színházak, orfeumok, és I. Ferenc József jelenlétében átadták az Operaházat is. A városfejlesztés a millennium évére csúcsosodott ki, ekkor – bár még nem készült el teljesen az Országház – az országgyűlés már az új kupolacsarnokban tarthatta meg ünnepi ülését. Szóval igazi aranykorát élte a város, de vajon

mennyit láthatott ebből az élete utolsó időszakában a Pesten élő Arany János?

Az alábbi kvíz kitöltésével sok kérdésre választ kaphatunk, a helyes kitöltéshez a legnagyobb segítséget a Petőfi Irodalmi Múzeum Önarckép álarcokban című Arany-emlékkiállítása nyújthatja.

Játssza végig korábbi kvízeinket is!