Meghalt E. Kovács Éva legendás mozdulatművész

2018.01.02. 16:55

2017. december 24-én, életének 96. évében meghalt a magyar mozdulatművészet és modern tánc 
egyik legendás alakja, E. Kovács Éva, a Magyar Mozdulatkultúra Egyesület díszelnöke.

2017. december 24-én, életének 96. évében meghalt E. Kovács Éva, a magyar mozdulatművészet és modern tánc egyik legendás alakja, a Magyar Mozdulatkultúra Egyesület díszelnöke. Már fiatal táncművészként is eljutott külföldre, és meg is állta a helyét a nemzetközi táncéletben. 

E. Kovács Éva 1980-banForrás: Moha-Mozdulatművészek Háza

E. Kovács Éva 1947-ben Bécsben meghívottként a korszak legnagyobb táncosaival szerepelt, játszott Harald Kreutzberggel, Hanna Bergerrel, vagy például Rosalia Chladekkal. Szólistája volt a híres Dienes Orkesztika Iskolának, majd a Berczik Tánccsoportnak, fellépett a Zeneakadémia, az Operaház és az Erkel Színház színpadán is alkotásaival. Iskolája (a „Mészi”)

64 évig volt a mozdulatművészet titkos otthona.

Növendékei közül sokan a magyar táncélet, a sport és a gyógytorna szakambereit gyarapították, de színészeket is nevelt a harmonikus mozgásra. Edzője és koreográfusa volt a legendás magyar női tornászválogatottnak, tanára a Színiakadémiának, és a híres Dévény módszer se lenne elképzelhető az ő munkássága nélkül. A rendszerváltás után szerepet vállalt egykori mestereivel és kollégáival (Dienes Gedeon, Berczik Sári, Szöllősi Ágnes, Kármán Judit) a műfaj feltámasztásában, és beállt az újraalakított egyesület vezetésébe. Megérhette még, hogy a szakmapolitikai tagadás ellenére a műfajt újra felfedezik, hogy a tudomány kezdi felismerni és elismerni munkásságuk jelentőségét, még ha

a teljes rehabilitációt nem is élhette meg.

E. Kovács Éva 1946-banForrás: Moha-Mozdulatművészek Háza

E. Kovács Éva szenvedélyes expresszionista művész volt, makacs és kérlelhetetlen, kifejező és megállíthatatlan, egészen

94 éves koráig tanított. 

Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, legutóbb a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel (2005), 2008-ban pedig, a tánc világnapján a Magyar Táncművészek Szövetsége által adományozott életmű-díjjal.

Táncos életútja háromévesen Székely Zsuzsa tanfolyamán kezdődött. A korszak egyik leghíresebb szóló táncosnője, Niddy Impekoven javaslatára került 1933-ban Dienes Valéria Orkesztika Iskolájába, ahol tanulóévei alatt számos színpadi műben szerepelt. 1942-1943-ban a Tánc- és Mozdulatművészet Tanítóképző Országos Tanfolyamon szerzett diplomát, mozdulatművészetből és általános táncból. A művészképzőt Berczik Sári Iskolájában végezte, később külföldön Rosalia Chladeknél, Hanna Bergernél, Grete Wiesenthalnál, Harald Kreutzbergnél, Gret Paluccánál és Kurt Joossnál is tanult.

E. Kovács Éva 1946-banForrás: Moha-Mozdulatművészek Háza

1942-ben indult szólótáncos karrierje, a műfaj 1949-es betiltásáig Budapesten és Bécsben is szerepelt. 1945-ben nyitotta meg saját iskoláját Budán, a Mészáros utcában, az iskola innen kapta a Mészi becenevet. Az iskolát 1952-ben államosították, de munkaközösséget alakítva, művészi torna néven, tovább tanította a mozdulatművészetet. Ez az iskola 64 évig állt fent, és ez volt a legrégebben ugyanazon a helyen működő táncművészeti intézmény volt Magyarországon.

Az 1950-es években a magyar női tornászválogatott edzője és koreográfusa volt. 1963-ban mesteredzői oklevelet szerzett, ő volt a modern gimnasztikai versenyeken az

első magyar nemzetközi bíró.

1966-1976 között a Színművészeti Főiskolán tanított kifejező mozgást. 1993-ban egyik újraalapítója volt a Mozdulatkultúra Egyesületnek. Vezetésével indult meg újra a mozdulatművészetet tanító, utolsó nagy tanfolyam (1995-1997 és 1997-1999), melyen a még háború előtt végzett élő Mozdulatművészek, Dienes Gedeon, Berczik Sári, Szöllősi Ágnes, Kármán Judit tanítottak. 

Az egykor általa koreografált és táncolt Elemek című táncszvit rekonstrukcióját 2004-ben az ő szakmai felügyeletével vette repertoárjára a Magyar Mozdulatművészeti Társulat. Ennek továbbgondolt verzióját később a Kortárs Táncművészeti Főiskola növendékeinek is betanította. Számtalan növendéke közül sokan hírnevesek lettek a maguk területén, többek között Keleti Ágnes, Tass Olga, Dévény Anna, Csarnóy Katalin, Hágai Katalin, Schiller Andrea, Fenyves Márk, Pálosi István.

További tartalmak a rovatból