Hollandiai és máltai város lett idén Európa Kulturális Fővárosa

2018.01.03. 18:57

A hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet 2018-ban. Magyar város, Pécs eddig egyszer, 2010-ben viselhette a címet, és Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa Kulturális Fővárosát.

Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. „Az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében” - mondta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa.

A hollandiai LeeuwardenForrás: Shutterstock

2018 a kulturális örökség európai éve is, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökségekkel kapcsolatos programokat tartanak majd. Navracsics Tibor azt mondta, hogy ezzel kiemelik a kultúra fontosságát az európai identitás megteremtésében. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére, gazdagságára, el szeretnének indítani párbeszédet a különböző kultúrák között.

A máltai VallettaForrás: Shutterstock

A máltai Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programot készített, a hollandiai Leeuwarden pedig 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik. A két kulturális fővárost egyébként az alapján választották ki, hogy milyen hosszú távú stratégiát, kulturális és művészeti tartalmat írtak a városok a benyújtott pályázatukba, mennyire fogja tudni az adott város megvalósítási a terveket, és

mennyire segíti elő a különböző kultúrák közötti jó kapcsolat kialakítását.

Mit jelent Európa kulturális fővárosának lenni?
Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez. Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára.

Európa Kulturális Fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város, Pécs eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa Kulturális Fővárosát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK