Rasszizmus az operában

2018.01.17. 11:54

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/56. levélária

Kedves Tatjána Néném!

Azt tudta, miért nem lehet 1983 óta látni a Porgy és Besst, Gershwin híres és egyetlen operáját magyarországi színházi produkcióban? Meg úgy általában a világon Finnországtól Görögországig, Portugáliától Oroszországig, Kínától Japánig? Mert a jelenlegi jogörökösök és -kezelők csak „fekete" szereposztással hajlandók engedélyezni a darab előadását, és 14 db fekete operaénekes ideszerződtetése két hónapra, és azután minden további évben, míg játsszuk, egy-egy hónapra, teljesen életszerűtlen, drága és példa nélküli. De ma nem ragozom ezt tovább, talán pár nappal később. Most nézzük egyik kedves polgártársunk levelét, aki feljelentette az Operát New Yorkban, a jogkezelő ügynökségnél. (Az agentúra volt olyan figyelmetlen, hogy levelezésünkben benne felejtette a besúgó sorokat is. Én nevet monogramban hagyom, de ismerem.)

„Kedves Ügynökség!

Tudomásomra jutott, hogy a Magyar Állami Operaház 2018-ban színre vinni tervezi a Porgy és Besst, teljesen fehér szereposztással. Amennyire én magam tudom, a fehér előadás szembe megy a néhai alkotók akaratával. Néhány hónappal ezelőtt csodálatos produkciót láttam Budapesten egészen kiemelkedő fekete művészekkel, és biztos vagyok abban, hogy a tervezett bemutató szégyent hoz az életműre és Budapestre is. Szeretném megtudni, kapott-e engedély Önöktől a Magyar Állami Operaház arra, hogy fekete művészek nélkül hozhasson létre produkciót?

Üdvözlettel,

GA"

A képre kattintva galéria nyílik!Forrás: Operaház Archívuma

Akkor ide most két megjegyzés: a koncertszerű, 2017 nyári, margitszigeti előadáson tényleg kiváló fekete énekescsapat lépett fel – onnan tudom, hogy a főpróbát az éppen bezárt Operaházban tartották, és ugyan kínos lehet, de a cseppet sem afro-amerikai operai kórusunk és zenekarunk közreműködésével. (Ezek szerint a mintegy 150 fehér művészünk mégsem okozott zavart, még GA-nak sem.) Másik: természetesen van engedélyünk, aláírtuk New Yorkkal a szerződést, méghozzá olyat, amelyikben semmiféle all-black-cast, tehát teljes fekete szereposztási kötelezettség nem szerepelt. Úgyhogy ezt könnyű lesz betartanunk – más kérdés, hogy a kedves, jószándékú, nyilván értünk és nem ellenünk hangulatot keltő feljelentő áldásos működése nyomán a jogkezelő ügynökség elkezdett kapkodni, és most igyekszik a le nem írt – és szerintem szégyenteljes – kitételt más, leírt szavakba belemagyarázni. De mindez nem számít, pacta sunt servanda, a négy fehér Porgy-előadás márpedig meglesz az Erkelben.

És most nézzük, milyen hihetetlen érvelések szabadulnak el párezer kilométerrel arrébb. Egy fekete baritonista levele következzen, a nevét megváltoztattam, hisz a közlésre nem hatalmazott fel.

„Kedves Ókovács Úr,

a nevem Lucas. P-ben élek, Oregonban (USA). Megdöbbenéssel látom, hogy az Önök társulata a Porgy és Besst fekete énekesek nélkül készül színre vinni. Bár úgy tűnik, mintha az Ira Gershwin által meghozott szabály most megtörne, én mégis azt remélem, hogy nem hagyja ezt az amerikai jogkezelő. Fontos, hogy amerikai, sőt, afro-amerikai művészek adhassák elő ezt, mert tapasztalatukkal gazdagíthatják a darabot. Ennek a műnek a teljesen fehér módon történő előadása nagyon veszélyes, az 1920-as évek fekete életének karikatúrájává válhat. TÁMADÓ ÉS RASSZISTA LEHET! Még a marketing anyagaik is kockázatosak, hisz azokon egy fehér arc tűnik elő a fekete részek alól.

Én játszottam ebben a darabban, és megismétlem idén nyáron S-ben, W-ban. Fekete énekesként ez a darab sokat jelent számomra, és utálom, hogy most elveszítek valamit.

Kérem, hozza meg a helyes döntést!

Lucas"

A képre kattintva galéria nyílik!Forrás: Operaház Archívuma

Erre a levélre a következőt válaszoltam úgy, hogy megtartottam magamnak a véleményemet arról, miért fontos, hogy valaki, aki feketeként 2018-ban él, „tapasztalatokkal" gazdagítsa Gershwin művet, illetve, hogy ezt csak tapasztalt feketeként tehesse meg... Íme:

„Tisztelt Művész Úr, kedves Lucas,

az én nevem pedig Szilveszter. Megpróbálok az anyanyelveden írni, hisz nem várhatom el Tőled, hogy magyarul érts. Azt hiszem, kedvezőbb helyzetben vagy.
De én is csak egy énekes volnék, mint Te. És ugyebár mindketten emberek vagyunk, s mint olyanok, egyenlőek. Látom, hogy Carnero grófot alakítod a Cigánybáróban (tudtad, hogy egy magyar kisregény ennek az alapja? s hogy a karakterei ezért szinte mind magyarok?), én is játszhatnám ezt. És akár a Kékszakállút is, Bartók operáját (tudtad, hogy ő magyar volt, és a mű maga is magyarul íratott?), amelyet Te is énekelhetsz. És ott van Jake szerepe a Porgy és Bessből, amit szintén énekelsz – nekem viszont tilos volna. És tudod, miért? Csak azért, mert más a bőröm színe, mint a Tiéd, amely sötétebb. Én a bőröm miatt nem énekelhetem azt, amit Te. Azt hiszem, most megint jobb helyzetbe kerültél...
De ez így rendben van, Lucas?
Képzeld, mikor kiskamasz voltam, láttam a Porgy és Besst az Erkel Színházban, Budapesten. Tudod, ez a mi fővárosunk, ez a mi színházunk. És most, sok évvel később már vezethetem ezt az intézményt, a Magyar Állami Operaházat. Talán nem tudod, de két nagy színházunk is van, épül a harmadik játszóhely is, 2.000 művész, munkatárs és növendék tartozik hozzánk, és az utóbbi két évben egy független weboldal, a londoni Bachtrack szerint mi voltunk a legtöbbet játszó operaintézménye a világnak, sőt az énekkarunk is világelső lett. Általában több mint 250 nagytermi operaelőadást játszunk, plusz sok balettot – összesen 65-70 különféle produkciót egy évben itthon és külföldön, 600.000 néző előtt .
És az elődeink, akiket gyermekként láttam, a Porgyt 147 alkalommal adták elő, hatalmas sikerrel. Ez a nyolcvanas évek elején történt, de már akkor is több mint 4 évtizeddel George Gershwin, a zeneszerző halála után (aki, ugye, fehér volt). Aztán jött ez a tiltás, és onnantól nem énekelhetjük, s így nem is láthatjuk, nem is hallgathatjuk színházi produkcióként ezt a remekművet. Ennek 35 esztendeje, s mi most visszavisszük a művet oda, ahonnan kitiltották...
Nem tudom, van-e róla információd, de Magyarországon egyáltalán nem él fekete közösség, nincsenek fekete operaénekeseink sem – mert sohasem voltak gyarmataink. Ezért is készítünk most fehér Porgyt, s ez onnan indult ki, hogy a jogtulajdonosok nem engedték, hogy feketére fessük az arcunkat (mint megannyi más esetben, pl az Aida vagy a Otello, vagy akár a Rózsalovag előadásaikor). Fehérben fogunk játszani, fehér közösséget Budapesten, mert az emberiség egyenlő! Egyenlő gyilkosságban, bűnben, bajban, örömben és szerelemben is az.
Te pedig ezzel semmit sem veszítesz. Gondold át, amit írtam.
És ha majd Európába látogatsz, gyere el az 1.100 éves Magyarországra, nézd meg a mi gyönyörű Budapestünket, és feltétlen gyere el a 134 esztendős Operaházunkba is – amely épületben Bartók világsikerének, a Kékszakállú herceg várának ősbemutatója zajlott, éppen száz éve, 1918-ban!
Ha pedig ez nem valósulhatna meg, Lucas, akkor is kérlek, énekelj magyarul! Énekeld a Kékszakállút, mi örömmel támogatunk Téged ebben. És tudod, miért?
Mert nemhogy semmit sem vesztünk, de rengeteget nyerünk vele.

Üdvözöl

Szilveszter"

A képre kattintva galéria nyílik!Forrás: Operaház Archívuma

Néném, valami nekem azt súgja, hogy ennek az egész haddelhaddnak még folytatása következik. A premier január 27-én lesz, az viszont biztos. És nagyon remélem, nem derítik ki majd Önök is, hogy a Puskin-műveket kizárólag feketék játszhatják, csak mert a szerző egyik nagyszülője fekete volt?! Akárcsak az idősebb Dumas-é?! Brrrrrr! Minderről a kínos rasszizmusról miért kell értekeznünk 2018-ban? Érti valaki?!

„Zsdú átvétá, kák szálávej létá!"

Szilveszter

2018. január 16.