Rafael Y. Herman kiállítása nyílik meg a Ludwig Múzeumban

2018.02.14. 14:12

Rafael Y. Herman nemcsak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra a tényre is, hogy bár az éjszakai táj itt van a közelünkben, a valósága számunkra mégsem létezik. Az izraeli származású művésznek először nyílik önálló kiállítása Magyarországon, a Ludwig Múzeumban. 

Rafael Y. Herman kiállítása nyílik február 16 és április 1. között a Ludwig Múzeumban, ez lesz az első önálló magyarországi tárlata. Az izraeli születésű művész az éjszaka világáról készült ábrázolásai a néző számára nappali világosságnak tűnhetnek, a Ludwig Múzeum  kiállításán bemutatott munkákon erdei ösvények és irtások, virágos tisztások vannak. Az eltérően megvilágított termekben nagy a kontraszt a sötét környezetben kiállított erdők képe és a ragyogóan megvilágított termekben látható virágos mezők és tágas tavaszi természeti képek között. Az erdők rendszerint sötétnek és árnyasnak érzékelhetőek még napsütésben is, míg a tágas mezők mindig világosnak és napfényesnek tűnik. 

Rafael Y. Herman kiállításán a néző szembesül saját érzékelése korlátaival.Forrás: Ludwig Múzeum

A kiállítás fontos eleme az érzékcsalódás: a különböző megvilágításoknak köszönhetően a néző szembesül saját érzékelése korlátaival. Attól, hogy Herman éjszakai képeinek sokszor olyan a hangulata, mintha nappal készült volna, kioltja az éjszaka félelmetességének érzését. 

A Ludwing Múzeumban lesz az első önálló magyarországi kiállítása."Fotó: Mudra László [origo]"
Rafael Y. Herman életéről
Rafael Y. Herman 1974-ben született Izraelben. 2015-ben elnyerte a prágai Photosphere Award-díjat. Hat évesen kezdte meg klasszikus zenei tanulmányait, filharmonikus zenekarokban, együttesekben és rock zenekarokban játszott ütős hangszeren. Sokáig New Yorkban élt, majd a Tel Aviv-i Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanult. 2000-ben megszerezte a diplomát és Latin-Amerikába költözött, ahol hét országban folytatott kutatómunkát: Kubában zenészeket fotózott, Bahiában a karnevált, Mexikóban pedig a Zapatistákat, Paraguayban együtt dolgozott az Amnesty Internationallal, majd Mexikóvárosban és Chilében folytatott festészeti tanulmányokat, ahol csatlakozott egy művészkolóniához. A vizuális tanonckodás ezen időszaka alatt az újfajta látásmód kiegészült a nagyvárosi tapasztalatokkal és az érintetlen természettel való találkozással. 2003-ban Herman Milánóba költözött, ahol a Palazzo Reale-ban bemutatta „Bereshit-Genesis" projektjét, egy saját módszerével létrehozott projektet: az elektronikus segédeszközök vagy digitális manipuláció nélküli éjszakai fotózást, mely azt mutatta meg, ami szabad szemmel nem látható. Ez a kiállítás indította el Hermant a nemzetközi művészeti életben. Munkái megtalálhatók neves köz- és magángyűjteményekben, többek között a Tel Aviv-i Művészeti Múzeumban, a dubai Salsali magánmúzeumban és a MAXXI Nemzeti Múzeumban, Olaszországban. Herman legutóbbi egyéni kiállítása, amely a római MACRO Testaccio múzeum egy teljes pavilonját elfoglalta, nagy nemzetközi figyelmet keltett, és a művész eddigi legnagyobb kiállítása volt. Jelenleg Párizsban él és dolgozik mint a Ville de Paris meghívott művésze a La Cité Internationale des Arts-ban.

A kiállítás bizonyos értelemben a virtuális valóság kutatása is: érzékelhetetlen, időtlen valóság bemutatása a szürrealitás és a valóság határának vizsgálata. A jelent nagyban meghatározzák a virtuális valóságok, játékok és szimulációk. Ezek az emberi szem számára ismeretlen területekre engednek betekintést, és Herman által fotózott éjszakai táj sem létező valóság a szem számára. A fényben megjelenő éjszakai tájak furcsának tűnhetnek, hiszen ebben a formájában csak a technológia segítségével érzékelhető.

Rafael Y. Herman 2010-es képe.Forrás: Ludwig Múzeum

A képeken látható éjszakai tájhoz a nappali fénynél megszokott élményhez hasonlóan próbál meg alkalmazkodni gondolkodásunk, érzékeljük a furcsa árnyakat, a holdfény sajátosságait, a napfénytől eltérő színeket, és az elmosódó részleteket.

Az emberi szem számára a képek bepillantást jelentenek egy másik valóságba.Forrás: Ludwig Múzeum

Rafael Y. Herman nemcsak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra a tényre is, hogy bár az éjszakai táj itt van a közelünkben, a valóságban mégsem létezik. Ezek a helyek az emberi szem számára soha nem léteztek, csak pillanatfelvételek, bepillantások egy másik valóságba.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK