Meghalt Kallós Zoltán

2018.02.14. 15:58

Életének 92. évében, szerdán délután meghalt Kallós Zoltán, a magyar néprajzkutatás kiemelkedő alakja, a nemzet művésze, akinek munkásságát egyebek mellett Kossuth-nagydíjjal, Corvin-lánccal és Europa Nostra-díjjal is elismerték.

91 évesen, szerdán meghalt Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató. A hírt a Kallós Zoltán Alapítvány illetékese közölte az MTI-vel. A neves néprajzkutató rövid szenvedés után válaszúti otthonában halt meg.Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője úgy emlékezett Kallós Zoltánra, hogy benne Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a 20. század legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhettük.

„Személye a népművészet egyik csodája volt. A magyar népművészetnek és néprajztudománynak mind a zenei, mind a néptánc és a kézművesség vonalán is hatalmas veszteség” a halála - mondta Kékedi László.

Kallós Zoltán gyűjtései alkalmával több mint 15 ezer dallamot jegyzett leForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, előadóművész az mondta Kallós Zoltánról, hogy olyan gyűjtő volt, aki tudását, anyagait másokkal is megosztotta és bátorította a fiatalokat. „Kallós Zoltán a hagyományok gyűjtése mellett

a válaszúti bentlakásos kollégium létrehozásával gondoskodott arról is,

hogy a szórványvidéken élő magyar gyermekek ne kallódjanak el és ismerjék meg a magyar kultúrát” - mondta Sebő Ferenc.

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója szerint Kallós Zoltán életműve nélkül ma nem virágozna a magyar népművészet szerte a Kárpát-medencében. Azt is mondta, hogy Kallós Zoltán más kutatókkal együtt olyan

újszerű szemléletet indított útjára a néprajzkutatásban,

amelynek egyenes következménye lett a táncházmozgalom és az, hogy ma a Hagyományok Háza kiemelt nemzeti intézményként dolgozhat. Azt is mondta, hogy Kallós Zoltán gyűjtéseinek is köszönhető, hogy a néprajzkutatóknak, hagyományápolóknak ma is van hová nyúlniuk, és van mit átadniuk az újabb generációknak.

Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. Szülőfalujának népdalait, ritmusait, a helyi magyar, román és cigány népszokásokat kolozsvári református kollégistaként, tanárai biztatására kezdte gyűjteni. 1969-ben szabadfoglalkozású lett.

Minden idejét és erejét a gyűjtésnek szentelte,

alkalmi kutatási megbízásokkal dolgozott főként Gyimesben, Kalotaszegen, a Mezőségben és Moldvában. A népköltészet, a népszokások és a néptáncok mellett a bőr, fa, textil és kerámia használati tárgyak, valamint a ruhákon, a bútorokhoz tartozó szöveteken, függönyökön, ágyterítőkön megjelenő varrott és hímzett díszítések is érdekelték.

Publikációinak sorát az 1969-ben kiadott Balladák könyvé-vel nyitotta meg, nagy szakmai és közönségsikert aratott. Ezt követte 1973-ban az Új guzsalyam mellett című néprajzi gyűjteménye, majd 1989-ben a Martin Györggyel közös Tegnap a Gyimesben jártam és Mikor Csíkból elindultam kötetek. 1996-ban az Ez az utazólevelem (Balladák új könyve) hangzó melléklettel jelent meg, 2003-ban Világszárnya címmel moldvai magyar népmeséket, 2004-ben Elindulék este guzsalyasba címmel moldvai magyar népköltészetet adott közre. 2014-ben ismét kiadták a számos dokumentummal bővült Balladás könyvé-t. Az életművét megkoronázó, hatalmas forrásmunkában

több mint félezer balladaváltozat található,

tartalmazza a korábbi kiadás teljes anyagát, kibővítve addig még nem közölt szövegváltozatokkal, dallamokkal és mellékletként 20 órányi eredeti hangfelvétellel. A magyarul, románul és cigányul is beszélő kutató nemzetiségre való tekintet nélkül gyűjtötte e három nép hagyományait az észak-mezőségi falvakban Szék környékén, Kalotaszegen a Nádas-menti falvakban, a gyimesi csángóknál és a moldvai csángóknál. Gyűjtőmunkájával

15 ezer dallamot jegyzett le,

26 kazettát adott ki, közülük 8 balladákat tartalmaz. Több népzenei lemeze és CD-je is megjelent Magyarországon, egy lemezét Amerikában is kiadták. A dalokat énekelte is, hangját az Ökrös együttessel közös lemeze őrzi. Neve összeforrt az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és istápolásával is. A kommunista rendszer által 1950-ben

elkobzott válaszúti családi birtokot 1992-ben szerezte vissza,

a szellemi és tárgyi javak megőrzésére érdekében összvagyona felajánlásával még abban az évben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely szórványközponttá fejlődött, óvodát, iskolát, közművelődési központot és múzeumot működtet.

A kúriában 1998-ban nyílt először kiállítás a nagyközönség számára, majd az épület renoválása után, 2010-ben megnyitották a Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti Központot, amely az általa gyűjtött mezőségi, kalotaszegi és erdélyi szász népviseletek és használati tárgyak gyűjteményének ad otthont. 2017 júniusában a gyűjtemény a magyar állam támogatásával megkétszerezte kiállító felületeit.

Kallós Zoltán páratlan munkásságát Kossuth-nagydíjjal, Corvin-lánccal, a nemzet művésze címmel és a kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, az Európa Nostra-díjjal és közönségdíjjal is kitüntették. 

kapcsolódó cikkek