A ruhák tervezésében és megvalósításában Rakovics Borbála Luca jelmeztervező segített. (Aki Gyarmathy Ágnes tanítványaként diplomamunkáját Schiller Ármány és szerelem című drámájához készítette, s a költészet napi kollekció is bővelkedik a barokk kor újragondolt motívumaiban.)
A költészet napi esten a „ruhakölteményeket” verset mondó színészeken csodálhatják meg az érdeklődők, a versszínházat az alkotók
divatbemutatóval és tánccal ötvözik.
A ruhákon az idézetek nem csupán díszítésként és kalligrafikus motívumként szerepelnek, hanem jelentésképző, a hangsúlyt a művészi üzenetre helyező szerepük van, a ruha rétegei pedig asszociációs rétegekké válnak. A könyvtárgy az ékszerek, a kiegészítők elemeként is megjelenik, a könyv-motívum visszatérése a kollekcióban arra, a művészeket világszerte foglalkoztató kérdésre is igyekszik reflektálni, hogy meddig marad fenn az írásbeliség ezen formája, meddig fog az emberiség könyvekből olvasni. (Nem véletlen, hogy a 2017-es Velencei Biennálén is számos, a kézírás, a könyv formáját tematizáló alkotást csodálhattunk meg.)
A „verstélyik” és „ruhaköltemények” irodalmi alapanyagát, klasszikusokat és átirataikat; első sorban József Attila, Ady Endre, Weöres Sándor, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Lackfi János, Vörös István, Varró Dániel és Orbán János Dénes soraiból rendezték egybe egy rendhagyó dramaturgia mentén az alkotók.
Az előadás után Szabó Borbálát és Nényei Pált kérdezi majd József Attiláról, kötelezőkről és az irodalomtanítás lehetőségeiről az est háziasszonya és az ötletgazda, Viola Szandra. A költőnő szeretné, ha a gondolatébresztő performansz után egy interaktív beszélgetés keretében együtt gondolkodnánk azon, hogyan alakít át minket a ruha és a vers és hogyan válhat a test a divat alapvető színterévé, valamint a divat az önmagunkról való gondolkodás egyik lehetséges színterévé.
Szívügyem ez a kezdeményezés, nagyon fontos, hiszen a költészet szenvedély, a kötészet élet, a költészet minden
– vallja Xantus Barbara.
Régi vágyam volt, hogy versszínházban is kipróbáljam magam
- lelkesedik feladatáért Pindroch Csaba is.
A célközönség egyik elsődleges csoportja a gimnazista korosztály. Viola Szandra bízik benne, hogy az ilyen rendhagyó produkciók segítségével lehetséges játékosan, könnyedén átadni az általános műveltséget, megszerettetni az irodalmat, trendivé tenni az olvasást és magyar költőinket a „z-generáció” körében is.