A Kossuth-díjas színésznőt Terinek hívják az unokái

Tordai Teri
Vágólapra másolva!
Tordai Teri soha nem az elismerésre vágyott, hanem maga a színészet inspirálta. Nagyon meglepődött, amikor megtudta, hogy Kossuth-díjat kap, gyermeki lelkesedéssel fogadta. A színésznő az elismerés mellett unokáira is nagyon büszke, bár saját bevallása szerint nem az a tipikus nagymama. 
Vágólapra másolva!

Tordai Teri azt mondta, hogy az idén kapott Kossuth-díja csak hab a tortán, egész élete nagyon boldog volt. A színésznő egyáltalán nem számított az elsimerésre. „Nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, hogy idén én is kapok Kossuth-díjat.

valaha is. Legelsőként a hála jutott az eszembe és azok az emberek – szüleim, tanáraim, osztálytársaim –, akik hozzájárultak a sikereimhez” - mondta Tordai Teri a Lokálnak. A 76 éves színésznő lélekben még mindig gyerek, most arra is visszaemlékezett, hogy milyen volt 14 évesen Budapestre költözni. „Én lélekben a mai napig gyerek vagyok, és

Eszembe jutott az az egri kislány, aki 14 évesen felköltözött Pestre és 20 évesen nagy álmokkal elkezdte a Színművészeti Főiskolát. Sosem az elismerésekre vágytam, maga a színészet volt, ami inspirált. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a pályám elejétől kezdve

olyan szerepeket kaptam, amelyek hozták magukkal a sikert.

Nagyon érdekes, mert nem volt senki a családban, aki hozzám hasonlóan a színpadon szerepelt volna. Én csak arra vágytam, hogy belebújhassak más emberek bőrébe és színesíthessem magam” - mondta az Újszínház színésznője.

Tordai Teri külön asztalra állította ki otthonában a Kossuth-díjat Fotó: Mudra László - Origo

Tordai Teri a szakmai elismerés mellett az unokáira a legbüszkébb.

A színésznő azt mondta, hogy sokat beszélget velük. „Nem az a tipikus főzős-sütős nagymama vagyok, inkább leülök az unokáimmal beszélgetni és játszani. Kicsi koruktól kezdve úgy mesélek nekik, mint gyerek a gyereknek. Ezért is hívnak Terinek és nem nagyinak. Miután megkaptam a díjat, felhívtak és azt mondták: Teri, a tanárnő azt üzeni, hogy gratulál neked a díjhoz” - mondta Tordai, aki hiába él hosszú évek óta Budapesten, még mindig egrinek vallja magát, és a mai napig tartja a kapcsolatot egykori osztálytársaival. „Miután felköltöztem Pestre a nővéremhez, kollégiumba, nem sokra rá a szüleink is utánunk jöttek a nagymamával. Ettől függetlenül édesanyám megmaradt annak az egyszerű egri asszonynak, akinek a kovászos uborka ott állt az ablakában, miközben locsolta a petúniáit.

A mai napig tartom a kapcsolatot az összes osztálytársammal, kollégámmal. Éppen ezért jöttem haza anno Németországból is. Hiába voltak ott is munkáim, a hazám és szeretteim hiánya erősebb volt. Hazatértem, amit életem egyik legjobb döntésének tartok. Itthon a családom és barátaim körében

csodálatos életem volt, a Kossuth-díj csak hab a tortán.

Csináltam otthon egy külön asztalt, ahol a díj és az átadóra szóló meghívó mellett ott van a lányom, Lili levele, amit nekem írt az elismerés után” - mondta Tordai Teri.