Szombaton nyílik a magyar pavilon Velencében

2018.05.24. 13:44

Szombattól lesz látható Szabadság híd - Új horizontok a városban címmel a magyar pavilon a Velencei Építészeti Biennálén.

Új típusú szabad teret hoz létre egy ideiglenes kilátó révén a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely Szabadság híd - Új horizontok a városban címmel lesz látható szombattól. A kiállítás szakmai megnyitóját csütörtökön tartották, ahol Fabényi Julia, a Ludwig Múzem - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója,a  magyar pavilon nemzeti biztosa azt mondta, a nagyvárosi ember számára a szabad terek hiánya, megfogyatkozása is

tudatosítja a szabad tér értékét, nélkülözhetetlenségét.

Az igazgató azt is elmondta, hogy az időszakos szabad tér a legújabb kori lelemények közé tartozik: futóversenyek, biciklis felvonulások, közös aktivitások definiálnak újra és engednek át időlegesen városi tereket egyes közösségeknek.

Fabényi Julia, a magyar pavilon nemzeti biztosa, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója beszél a 16. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonja megnyitóján VelencébenForrás: MTI/Balogh Zoltán

Beszámolójából kiderült, hogy Yvonne Farrell és Shelley McNamara, az idei biennále főkurátorai arra biztatták a nemzeti pavilonokat, hogy a FREESPACE (Szabad tér) tematika alapján mutassák be saját szabad terüket. Fabényi Julia szerint a magyar pavilon kiállítása

szó szerint vette ezt a felhívást,

hiszen a projekt alapja a Szabadság híd 2016-os „spontán elfoglalása", amelynek köszönhetően egy megszokott hely új, megélhető értéket kapott néhány hétre. A kiállítás kurátorai a Kultúrgorilla tagjai: Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tornyánszki Éva voltak, a magyar pavilon fölé a projekt idejére felépített kilátót a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pongor Soma és Tarcali Dávid) tervezte.

Oravecz Júlia a sajtóeseményen azt mondta, „a város közügy, ám ezt néha elfelejtjük". Ez manifesztálódott 2016-ban mikor egy közlekedési felújítás miatt lezárták a Szabadság hidat, és a helyszín pillanatok alatt közösségi térré, piknikek, találkozások, jógaórák helyszínévé vált. Szerinte egy nagyobb ívű társadalmi folyamat lenyomata ez: mutatja, hogyan gondolkodunk a városról, hogyan változik a közösségi terekkel kapcsolatos felfogásunk. Oravecz Júlia szerint az külön jó volt, hogy a hídon nem volt helye ideológiáknak, de akik ott voltak, mégis spontán és proaktív módon kifejezték, hogyan gondolkodnak a városi térről. 

A m agyar pavilon a 16. Velencei BiennálénForrás: NurPhoto/Giacomo Cosua/NurPhoto/Giacomo Cosua

A kilátót tervező Studio Nomad képviseletében Pongor Soma azt mondta, a pavilon átriumában létrehozott építészeti installációval

átélhetővé kívánták tenni a kiállítás fő üzenetét: a szabad tér élményét.„A felhasznált anyagok jelzik az ideiglenességet, valamint azt, hogy a kilátó elvileg bárhol bármikor felépíthető, az építmény felső szintje pedig színével, formájával is megidézi a Szabadság hídon létrejött téri helyzetet” - mondta.

A kiállítás fő üzenete: a szabad tér élményeForrás: NurPhoto/Giacomo Cosua/NurPhoto/Giacomo Cosua

Amúgy a pavilon első termében egy teljes teret betöltő video- és hanginstalláció látható, amely azt mutatja be, hogyan változott meg a budapestiek gondolkodása a várossal kapcsolatban; felidézve korábbi, más jellegű hídfoglalásokat is: 1990-ben a taxisblokád zárta le, 2004-ben pedig az EU-csatlakozást ünneplendő borították két napra fűvel a Szabadság hidat. A kiállításhoz személyes hangú rövidfilmek is tartoznak, melyekben nyolc riportalany szólal meg, akik arról beszélnek, mit gondolnak a szabadsághíd-jelenségről.

A magyar kiállítás megnyitóján részt vett Csiszár Jenő, Magyarország milánói főkonzulja és Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója is. A Velencei Építészeti Biennále kiállításai és kísérőprogramjai a szakmai és sajtónapok után szombattól november 25-ig várják a közönséget.

további tartalmak a rovatból