Cserháti Zsuzsa tragikus élete

Cserháti Laza arckép, portré
Budapest, 1999. november 2. Cserháti Zsuzsa énekesnő. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
A Kádár-korszak könnyűzenéje egészen speciális elvek alapján működött. A szocialista rendszer „nyugati mételynek” tartotta, de olyan elementáris közönségigény volt rá, amiről nem lehetett nem tudomást venni. A könnyűzenét azzal sújtották, hogy „keresztfinanszírozásban” ki kellett termelnie a komolyzenei lemezek kiadásának költségeit is. Józan ésszel ebből az következett volna, hogy a sikeres könnyűzenei előadókat úgy nyomja a lemezgyár, ahogy a csövön kifér. Ezzel szemben Erdős Péter, a könnyűzene mindenható ura kínosan ügyelt rá, hogy a tőle elvárt összpéldányszámot hozza, de ebbe bőven belefért, hogy ne jussanak lemezhez a „szocialista erkölccsel” nem összeegyeztethető együttesek plusz még tönkretegye olyan apolitikus előadók karrierjét is, mint például Cserháti Zsuzsa. Neki a sors a rendszerváltás után igazságot szolgáltatott, de addigra már testileg-lelkileg megtört.
Vágólapra másolva!

Cserháti Zsuzsa mindennel rendelkezett, ami ahhoz kellett, hogy sztár legyen belőle. Zenei általános iskolába járt, alapos képzést kapott. Balettezni tanult, jól mozgott a színpadon. Csinos, megnyerő nő volt. Egyedi, azonnal felismerhető énekhangja volt.

A színpadon állva pozitív energiák sugároztak belőle.

Mégis töretlen pályaív helyett tragikus sors adatott neki.

Forrás: Youtube

Cserháti Zsuzsa a Divatcsarnokban dolgozott mint eladó, de már 17 éves korától „vendéglátózott”, különböző együttesekkel fellépve énekelt nemzetközi slágereket és örökzöldeket. Az egyik étteremben kenyereslány volt

Szécsi Pál nővére, aki szólt az öccsének, hogy nem akármilyen torkot talált.

Szécsi Pál meghívta a műsorába vokálozni Cserháti Zsuzsát, sőt önálló számokat is énekelhetett.

Cserháti Zsuzsa 1972-ben Forrás: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

A hetvenes években az első lépcsőfok az volt, hogy a rádió stúdiójában készítettek valakivel felvételt, amit játszani kezdett a rádió. A következő lépcsőfok a kislemez kiadása volt. Sikeres kislemezek után pedig jöhetett a nagylemez. Nagyot lendített valaki karrierjén, ha megjelenhetett a tévében, különösen az egész országot lázban tartó Táncdalfesztivál műsorában.

Cserháti Zsuzsa szépen haladt felfelé a lépcsőfokokon.

1972-ben szerepelt először a Táncfesztiválon, majd a további években is. Kislemezek után 1978-ban és 1981-ben nagylemeze jelent meg. Aztán mintha elvágták volna. Cserháti Zsuzsa dalait nem játszotta a rádió, nem hívták koncertfellépésekre, nem jelenhetett meg lemeze.

Aczél György a kulturális élet mindenható ura hírhedt rendszerét egy hármas alliteráció jellemezte: tilt, tűr, támogat. Magát az egész hanglemezgyárat a „tűrt” kategóriába sorolta: a nullszaldós működés volt az elvárás. Bors Jenő igazgató a komolyzenével foglalkozott, saját ízlése és tanácsadói segítségével jól ki tudta választani a külföldön is piacképes előadókat, tehát nem volt túlságosan veszteséges ez a részleg sem. Viszont Erdős Péternek a szocialista rendszer kellős közepén egy ízig-vérig kapitalista, profitot termelő lemezkiadót kellett működtetnie. Kacifántos életutat járt be, de nagyon élvezte, hogy végül „popmenedzser” lett belőle. A profit maximalizálásánál sokkal fontosabb volt neki, hogy

kénye-kedve szerint tologathatta a könnyűzenei élet szereplőit, mint figurákat a sakktáblán.

Kiélhette a hatalomvágyát. A pletykák szerint a női előadóktól elvárta, hogy „kedvesek” legyenek vele. Akik nem voltak, azokkal már ő sem volt kedves. Ha ma élne, a #MeToo kampány biztosan elsöpörné.

Évekig énekelt a Moulin Rouge éjszakai műsorában, amikor ezt a lehetőséget is elveszette, Debrecenbe költözött és az Arany Bika Szálló bárjában lépett fel Forrás: Facebook

A korabeli előadók rendkívül kiszolgáltatott helyzetben voltak. Csak néhányuk körül alakult ki műhely, amúgy a dalszerzés is „központosítva” volt. Hatalmi játszmák része volt az is, hogy ki kapja meg a „közös kosárból” a befutónak ígérkező slágereket. Ugyanez volt a helyzet a koncertekkel is: az összes belföldi fellépést az Országos Rendezvényszervező Iroda, a külföldi turnékat az Interkoncert szervezte. Az előadókkal kész tényként közölték, hogy hova kell menniük. Sok magyar előadó számára jóval később derült ki, hogy lett volna külföldi felkérésük, de az Interkoncert mást küldött helyettük.

Olyan súlyos sebeket ejtett rajta az élet, amelyek már sohasem tudtak begyógyulni Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Erdős Péter alapelve az volt, hogy pozitív üzeneteket közvetítő slágerekre van szüksége a magyar társadalomnak. A vadabb zenék csak felhergelnék a fiatalokat, a politikai rendszert akár csak burkoltan kritizáló szövegekről pedig szó sem lehet. Hogy a Beatricének nem lehetett lemeze, azon tulajdonképpen nincs mit csodálkozni, de hogy Cserháti Zsuzsa vagy például Kovács Kati karrierjét miért akadályozta Erdős Péter, az máig sem derült ki pontosan. Kovács Kati életében nem volt jelentős törés, de személyében volt egy világszínvonalú rockénekesnőnk, és a szocialista „menedzsment” ahelyett, hogy kihozta volna belőle a maximumot, gyakran rövid pórázon tartotta.

Cserháti Zsuzsa a nyolcvanas évekre pedig perifériára került.

Szakcsi Lakatos Béla zenekarával és a Deák Big Banddel énekelt, szakmailag a jazz sem okozott neki problémát. Ismerősei ahol tudták, segítették, számos lemezen vokálozott, és megkapta 1984-ben a Szálka hal nélkül című, felejthető vígjátéksorozat főcímdalát. Az ő ötlete volt, hogy az akkor éppen Skandináviában vendéglátózó Horváth Charlie-val szeretné duettben előadni. A közönség nagy örömmel csodálkozott rá a két régen hallott, speciális hangra. A Száguldás, Porsche, szerelem pedig máig népszerű, örökzöld sláger lett. Cserháti Zsuzsa magánélete nem volt szerencsés, egy idő után már nem is próbálkozott vele, hogy hosszú távra társat találjon magának: gyerekét egyedül nevelő anya lett. Évekig énekelt a Moulin Rouge éjszakai műsorában, amikor ezt a lehetőséget is elveszette, Debrecenbe költözött és az Arany Bika Szálló bárjában lépett fel.

A kilencvenes évek közepén induló Rózsa Records lemezkiadó nem bízott semmit a véletlenre. A fiatalabb közönség körében népszerű Tankcsapda, illetve a Kispál és a Borz szerződtetése mellett megfelelő menedzseri munkával újra divatba hozott három veteránt: Cserháti Zsuzsát, Horváth Charlie-t és Demjén Ferencet. 1996-ban Cserháti Zsuzsa Hamu és gyémánt című CD-je szinte berobbant a könnyűzenei életbe. 2002-ig még négy CD-je jött ki. Ráadásul most már nem szabták meg neki, hogy miket kell énekelnie. Elmozdulhatott a számára kedves soul műfaj felé, amihez megvoltak az adottságai is. Kilencvenes évekbeli hangja jóval érettebb volt, mint a húsz évvel korábbi.

De már későn jött a siker.

Depresszióval küszködött. Pajzsmirigybetegsége miatt komoly túlsúllyal bajlódott, drasztikus módszerekkel próbált lefogyni. Más szervi bajai is kialakultak. Egyszerűen nem bírta azt a terhelést, amit a showbusiness-ben való munka jelent. 2003-ban, nem sokkal 55. születésnapja után hirtelen meghalt. Halála után megjelent dupla válogatáslemeze az eladási lista élére került, platinalemez lett.

Felejthetetlen színpadi jelenlétének ereje az a pozitív kisugárzás, ami mindig is jellemezte, akármilyen gondok is gyötörték egyébként a magánembert.

Ha valaki csak pár másodpercet hall valamelyik számából, rögtön felismeri különleges énekhangját: ez Cserháti.

Amíg magyar emberek magyar zenét hallgatnak, addig Cserháti Zsuzsa slágereit is hallgatni fogják. Például: Kicsi, gyere velem rózsát szedni vagy A boldogság és én. A Csak szex és más semmi című film zárójelenetének fontos eleme lett a Boldogság, gyere haza. Cserháti Zsuzsa felfedezőjének és jóbarátjának, Szécsi Pálnak az emlékét idézi meg az Árva fiú. Szilveszteri bulikon gyakran hangzik fel a Különös szilveszter. A szülő-gyermek viszony meghittségét olyan jól sikerült megragadni az Édes kisfiam-ban, hogy sokaknak könnyeket csal a szemébe, ha meghallják ezt a dalt. Vagy ott vannak a kilencvenes évek nagy visszatérésének a slágerei: Hamu és gyémánt, Mennyit ér egy nő?, Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem. Ez utóbbi mintha Cserháti Zsuzsa sorsát foglalná össze: olyan súlyos sebeket ejtett rajta az élet, amik már sohasem tudtak begyógyulni.