EFOTT: így indult 43 éve a legrégebbi magyar fesztivál

A fesztivált először 1976-ban rendezték meg, de akkor még teljesen más jelleggel. A központosított ifjúsági szervezet, a KISZ kongresszusa döntött arról, hogy kellene egy olyan turisztikai hálózatot létrehozni, ami átfogja az egész ifjúságot. A középiskolásoknak már volt ilyen jellegű találkozója, ez az ODOT, vagyis az Országjáró Diákok Országos Találkozója, ezért ezt kiterjesztették a felsőoktatásban tanulókra is, így született meg 43 évvel ezelőtt az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója.

A fesztivált minden évben más és más helyen tartották, azzal a céllal, hogy az ország minél több pontját ismerjék meg a főiskolások, egyetemisták. Kezdetben nagy szerepet kaptak a sport- és turisztikai programok, de volt tájfutás, természetjárás, éjszakai túra éppúgy, mint városismereti vetélkedő, vagy éppen politikai előadások. A környék felfedezését segítették ezek a vetélkedők, amelyek során megismerhették az adott területet. Különböző feladványokat kellett megfejteni, és csak a helyes válaszok révén juthattak tovább.

Az első rendezvényeken még a turisztikai jelleg dominált Forrás: Bódis Krisztián

Ha pedig fesztiválozás, akkor persze közös főzés, zenélés és a kötelező programok után este jöttek az akkori idők ismert művészeinek fellépései is, amik ahogyan egyre ismertebb lett az esemény, egyre rendszeresebbé váltak. Visszatérő vendég volt Nagy Bandó András, Sándor György humoralista, Cseh Tamás, vagy éppen Boros Lajos, aki akkoriban még hírből sem ismerte a rádiózást, hanem pol-beat énekesként, egy szál gitárral járta az országot.

Az első rendezvényt Pécs mellett, Abaligetre hirdették meg, és azon mintegy 350 fiatal vett részt.

A fesztivál lassan bővült, hiszen öt évvel az alapítás után, 1981-ben is csak 1500-an mentek el a nyári eseményre. Ezek leginkább három-négynapos, gyakorlatilag hosszú hétvégés találkozók voltak. Egy erősítős, egy hangfalas bulik, akusztikus zenéléssel.

Az utóbbi néhány évben Velencén tartják a fesztivált Forrás: Karancsi Rudolf/Képszerkesztőség

Az első EFOTT-ok idején még nem voltak klasszikus vendéglátóipari szolgáltatások, ezeket inkább batyus összejöveteleknek mondhatnánk, és a közös főzés dominált. Alapanyagként pedig azt használták fel, amit a közeli boltban éppen kapni lehetett. Voltak viszont sokan, akik nem vittek magukkal ételt, italt a helyszínre, így idővel egyre komolyabban merült fel az igény büfére, melegkonyhás ellátásra. A mindig változó helyszínek között azért volt egy, Velence, amely többször adott otthont a rendezvénynek. 2015 óta itt rendezik meg az EFOTT-ot, de a szervezők tájékoztatása szerint továbbra sem lehet kijelenti, hogy a fesztivál itt megtelepedett volna. 2003 óta mindig másik felsőoktatási intézmény csatlakozik a fesztiválhoz, 2018-ban az ELTE a házigazda.

Néhány száz érdeklődőből több tízezres bulik

Az első EFOTT-ot még nagyjából nulla forintból szervezték meg, mert az erre összekalapozott pénz gyakorlatilag a plakátozásra volt csak elég. A résztvevők létszáma pár év alatt eljutott néhány ezer főig, aztán a szocializmus vége felé napi 5-6000 fesztiválozóval, már több tízezres rendezvénnyé nőtte ki magát. A rendszerváltás viszont zűrzavart hozott az EFOTT-nak, ekkoriban napi 3-4 ezer emberre esett vissza a látogatószám.

2007-től vette át profi menedzsment a szervezést, onnantól folyamatosan nőtt az érdeklődés, a 30 ezres látogatószámból napjainkra 110 ezer körüli lett.

Az időjárás természetesen nagymértékben befolyásol egy szabadtéri fesztivált, és az 2016-ban nem kímélte a rendezvényt. Ez pedig az utóbbi öt év statisztikája:

• 2013. - 88.000 látogató
• 2014. - 92.000 látogató
• 2015. - 103.000 látogató
• 2016. - 70.000 látogató
• 2017. - 111.000 látogató

Az elmúlt években nagyjából 5-600 millió forint között mozgott a rendezvény büdzséje - mondta az Origónak Maszlavér Gábor fesztiváligazgató.

A bevételeknek nagyságrendileg 25 százalékát adja a szponzoráció, az állami támogatás, ill. az egyetemi finanszírozás.

A vendéglátói bevételek csupán 7-8 százalékban járulnak hozzá a büdzséhez, ugyanis tekintettel az egyetemista célközönségre, az étel- és italárakat igyekszünk alacsonyan tartani. Minőségben ugyanazt kínáljuk, mint más fesztiválok, de azokhoz képest 60-70 százalékos áron. A mérleg további részét a jegybevétel teszi ki.”

Maszlavér Gábor fesztiváligazgató Forrás: EFOTT

Mi adja a költések legnagyobb részét? Fellépők gázsija, szervező csapat, biztonságiak költsége?

A fellépők gázsija a kiadási oldal nagyjából 40 százalékát teszi ki, és további 40 százalékot kell kalkulálni a technikai és üzemeltetési feltételek biztosítására. Ide értendők a lebonyolításban részt vevők költsége, a biztonsági és egészségügyi szolgálat, a helyszínbérlés is. A maradék kb. 20 százalék a nem zenei (pl. sport, turisztikai, gasztrokulturális) programok büdzséjéből, valamint többek között a személyzeti költségből tevődik össze.

Tervezik-e valamilyen formában bővíteni a rendezvényt, növelni a helyszínek számát?

A Velencei-tónál már sokadik éve vagyunk jelen, a helyszínt nemrégiben a Drótszamár kemping irányába terjesztettük ki, 2018-ban pedig már Sukoró irányába is bővül a fesztivál területe. Ifjúsági szálláshelyekből nagy hiány van a régióban, bízunk benne, hogy ezen a téren lesz a térségben fejlesztés. Látogatószámban még várható némi emelkedés, de volumenekkel továbbnőni nem szeretnénk, mert azzal a fesztivál „egyetemista jellegét” kockáztatnánk.

EFOTT, a legrégebben indult hazai fesztivál Forrás: EFOTT

Hazánk legnagyobb magyaroknak szóló ifjúsági rendezvénye vagyunk, és szeretnénk továbbra is ebben a kategóriában maradni. Évről évre kutatást végzünk a fesztiválozók körében, felmérjük vágyaikat, igényeiket, majd a következő évben ezeket figyelembe véve szervezzük meg az új rendezvényt. Így a bővítések olyan formája várható a jövőben, amit a célközönség igényei hívnak életre - magyarázza az elképzeléseket a fesztiváligazgató.

Hogyan élte túl az EFOTT az elmúlt 15 év iszonyúan erős nyári fesztiválpiacát? A koncertre járók tömege, gazdasági, pénzügyi potenciálja nagyjából adott, viszont az egyre szaporodó rendezvények rendesen szeletelik ezt a tortát.

Viszont nem feltétlenül egy tortáról beszélünk... Nagyon sok rendezvényt nem a hazai célközönség finanszíroz. Az EFOTT a Kárpát-medencében élőknek szól, magyar nyelven és magyar pénztárcához mérten.

Az elmúlt 10 év csak megerősítette az EFOTT-ot, mind programkínálatban, mind látogatószámban.

A hazai piacot meglehet, a 2000-es években elözönlötték a különböző fesztiválok, és ebből több olyan helyszínt választott, ahol az EFOTT már bizonyított, de pár év múlva ezek egy része el is tűnt. A fesztivál 1990 és 2006 között szenvedett, aztán 2007-től elindult a felívelés. Ennél még nagyobb fesztivált akkor lehetne csinálni, ha nemzetközi irányba nyitnánk, de egyelőre egyáltalán nincsenek ilyen terveink - mondta Maszlavér Gábor fesztiváligazgató.