Megfogantunk, szenvedtek értünk, és megszülettünk a Meszecsinka koncertjén

2018.08.10. 11:28

Lenyomtak a világzene legsötétebb vermébe, aztán a csúcsra is segítettek felkapaszkodni. A keletiesen pszichedelikus utazást a friss Fonogram-díjas Meszecsinkától kaptuk, akiket az idei Sziget Fesztivál világzenei színpadán néztünk meg. Beszámoló.

A magyar világzenei életből jól ismert Meszecsinka csütörtök este játszott a Sziget világzenei színpadán. A nagyszínpad esti Bonobo-Gorillaz kombója jócskán elszipkázta az embereket a világzenei színpad elől, ami legfeljebb a Meszecsinkának fájhatott, de a közönség legtöbb tagja valószínűleg

csak örült a szellősségnek.

A színpadmesteri bejelentés után a zenekar tagjai szép lassan kivonultak. Először Vajdovich Árpád basszusgitáros és Krolikowski Dávid dobos jelentek meg, és belekezdtek egy ütősebb alapba, amit egész hosszan húztak. Majd jött a zenekarvezető, a régi Korai Örömből is ismert Biljarski Emil, utána pedig az énekesnő, Oláh Annamária. Valamennyien mezítláb. Az első dal jó volt bemelegítésnek, és intenzitásban jött még egy szint, mert a második már rendesen súrolta a rockot is.

Oláh Annamária és a háttérben a zenekarvezető, Biljarski EmilFotó: Rockstar Photographers

A Meszecsinka egyébként boldogan keveri a stílusokat, ami nagyon üdítő tud lenni egy koncerten. Egy korábbi, az Origónak adott interjúban Biljarski Emil azt mondta, a zenéjük mindenképpen pszichedelikus, és inkább keleti értelemben. Nos, a keletiesség természetesen érezhető volt a koncerten, többek között

Annamária ruházata is segített ebben,

de nyilván a zene jellege, és a közölt lelkiség is abba az irányba akarta vinni az embert. Már a második szám felénél bejött egy vendégzenész, a több hangszeren is aktív, örmény Karen Arutyunyan. Ő már cipőben játszott, bár ennél sokkal fontosabb, hogy mit és hogyan.

Karen Arutyunyan (éppen hagyományos gitárjátékkal), testvére Gaya Arutyunyan, Vajdovich Árpád és Oláh AnnamáriaFotó: Rockstar Photographers

Először egy fúvós hangszerrel szállt be, de a kikészített gitárokból, pedálokból lehetett sejteni, hogy itt több minden lesz. Arutyunyan a tilinkója után leginkább gitárokat használt, és nem csupán hagyományos módon csalt ki belőlük hangokat. Volt, hogy

fagyiskanállal bűvölte,

de sokszor került a kezébe a torzító pedálja is, amivel gerjesztette a gitárt. Jelenléte vizuálisan is jó volt, mert sokszor térdelve, a földön matatva dolgozott. Játéka izgalmas hátteret adott a számoknak, bár kicsit lehetett volna hangosabb az ő része. Testvére, Gaya Arutyunyan énekesnő egyetlen szám erejéig állt be.

Sziget Fesztivál, Meszecsinka, 2018. 08. 09.Fotó: Rockstar Photographers

A pszichedélia akkor indult be igazán, amikor Annamária elkezdte úgy használni a testét, ahogy a hangképzéshez ritkán szokták énekesnők. Beleadott mindent, így hallhattunk

érdekes hörgéseket és különböző tüdői kiszüremléseket.

Bőven a koncert második felében volt egy csúcspont, amit talán közelebb lehetett volna hozni a végéhez. Igaz, hogy a közönségnek is ki kellett pihennie az élményt, amit ott kapott, de akár egy vagy két levezető szám is elég lett volna utána. Abban a dalban mindenki elengedte magát, természetesen Annamária a leginkább. A koncerten addig egymással összekacsintó, egymást fejjel, arckifejezéssel buzdító zenészek itt már főleg magukkal voltak elfoglalva, miközben Annamária elöl, a mikrofonnál hörgött. Ő és a zenészek is mind

játékot űztek a hangszerükkel, méghozzá szexuálisat.

Biljarszki Emil két szám között beszél a közönséghezFotó: Rockstar Photographers

Zavarba ejtő, közben pedig nagyon vad szexuális együttlétre emlékeztetett az élmény, ami után csak nagyon óvatosan mertem körülnézni a placcon. A zenészek teljesen belefeledkeztek hangszerükbe, a hétköznapi, élvezeti szexualitás jegyében, de az, amivé az egész összeállt, már jóval több volt. Az már a fogantatástól a vajúdáson át a születésig  tartó jelenségek legmélyebb szintjét jelentette. És ennél be is ugrottak a színpadmester találó, a koncertet megelőző szavai: drámai és legsötétebb. 

A Meszecsinka teljesen szétkeni a határokat. A koncerten a számok összefolyásával, zenéjükben pedig a stílusok nagyon merész keverésével. A rockosabb részek amúgy abban sokat segítettek, hogy a pszichedelikus csúcsokra a közönség is fel-fel tudjon kapaszkodni. Legyen hozzá ereje. Csak a mélységeket megélve ez aligha sikerült volna. Utazás volt az egész koncert, miközben az egyes számok is különálló túrákat jelentettek magasságok és mélységek között.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK