Eldőlt: jövőre megnyílik a Sorsok háza emlékközpont

2018.09.07. 10:28

Jövőre, a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján megnyitja kapuit a Sorsok Háza - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten pénteken.

 A józsefvárosi pályaudvaron kialakított Sorsok Háza múzeum a holokauszt áldozatainak és azoknak állít emléket, akik tevékenyen részt vállaltak a zsidó emberek megmentésében. A 2019-es megnyitást Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a pénteken tartott budapesti sajtótájékoztatón, ahol azt is elmondta, hogy a megnyitásról szóló kormánydöntés tartalmazza azt is, hogy

a holokauszt emlékhely tulajdonosa a zsidó közösség lesz, ami Európában egyedülálló.

A Sorsok Házát a kormány a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel és a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve alakítja ki – mondta Gulyás Gergely.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sorsok Házáról tartott sajtótájékoztatón 2018. szeptember 7-énForrás: MTI/Mohai Balázs

A kormány ebből a célból 2 milliárd forintot juttat a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.-nek, továbbá hozzájárul az emlékhely üzemeltetéséhez. Gulyás Gergely azt mondta,

a 20. századi náci és kommunista diktatúrák borzalmai soha nem merülhetnek feledésbe.

Az a tény, hogy Magyarországon a zsidóság szervezett, tömeges haláltáborokba hurcolása az ország 1944. március 19-ei német megszállása után következett be, nem elkendőzése az azért viselt felelősségnek, annak a bűnnek, hogy az állam ezt követően nem védte meg polgárait. Kollektív bűnösség nincs, állami felelősség van – mondta a miniszter. Azt is elmondta, hogy az emlékhely feladata, hogy olyan személyes sorsokat mutasson be, amelyeken keresztül nemcsak tanulni lehet a korról, hanem át is lehet érezni a történteket, különösen a holokauszt gyermekáldozatainak szemszögéből.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a sajtótájékoztatónForrás: MTI/Mohai Balázs

A holokauszt-emlékhelynél tartott sajtótájékoztatón Köves Slomó – aki maga is holokauszt-túlélők leszármazottja, – többek között arról beszélt, hogy manapság sok szó esik holokausztról, zsidóságról, antiszemitizmusról, ám a szavak mennyisége nem csap át minőségbe: „érdektelenség, apátia jellemzi nemcsak a többségi társadalmat, de még a zsidó fiatalokat is, és már csupán 2-3000 holokauszt-túlélő lehet közöttünk." Szerinte

a holokausztról valahogy másképp kellene beszélni.

Azt mondta, a holokauszttal kapcsolatban nem elsősorban az információátadás, hanem a figyelemfelkeltés és személyes érintettség, érzelmi viszony kialakítása a fontos. A holokauszt nem belterjes zsidó ügy, hanem össztársadalmi kérdés, az emberi morál, lélek legmélyebb bugyrait érinti. Ezért szerinte beszélni kell a holokauszt célpontjáról, a zsidóságról is: kik ők, mit adott a kultúrájuk a világnak, Magyarországnak.

A Sorsok Háza a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján nyitja meg kapuitForrás: MTI/Mohai Balázs

Köves Slomó azt is mondta, hogy vannak, akik a könnyebb utat, a protestálást, a sértődöttséget választják, és vannak, akik együttműködnek.

Szerinte azt kell nézni, mi jön létre,

és nem azt, hogy kik által. Az a gesztus, hogy az állam épít egy holokauszt-múzeumot, amelyet a zsidó közösségre bíz, felhívás a közös munkára – mondta a rabbi. Köves Slomó azt is elmondta, hogy Schmidt Mária meghívására már évekkel ezelőtt megismerkedhetett a kiállítás koncepciójával amelyet megfelelőnek tartott, és

máig nem beszélt olyanokkal, akik látták a koncepciót és kifogásolták volna.

Egy olyan ötvenperces koncentrált program készült, amely elsősorban a gyermekáldozatok és -túlélők szemszögéből mutatja be 1938-tól 1948-ig a jogfosztás, deportálás és a visszatérés epizódjait. A rabbi szerint minden középiskolai diáknak el kell jutnia ebbe a múzeumba legalább egyszer.

Arra a kérdésre, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) is részt vesz-e az emlékhely kialakításában, Gulyás Gergely elismételte: a kormány a Schmidt Mária által vezetett közalapítvánnyal és az EMIH-hel együttműködve hozza létre a múzeumot. Köves Slomó erre azt mondta: „én ehhez csak csatlakozni tudok”.