Szombaton ismét átadják a Magyar Örökség Díjakat

2018.09.26. 12:28

Szombaton ismét átadják a Magyar Örökség Díjakat. Az elismerést azok a személyek és intézmények kapják negyedévente, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

Szombaton újabb Magyar Örökség Díjakat adnak át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében. Az elismeréssel ezúttal is hét kiemelkedő személyiség és intézmény tevékenységét díjazzák. Magyar Örökség Díjban részesül a Szélkiáltó Együttes verséneklő művészete, Tisza István nemzetszolgálata és mártíromsága, valamint Lőrinc Celesztin moldvai csángók magyarságtudatát erősítő szolgálata. A kuratórium kitüntetésben részesíti Kamuti Jenő sportemberi és orvosi életútját, Kolár Péter széles körű kultúraszervező és színházépítő munkásságát, Pogány Erzsébet közösségszolgáló emberi helytállását és a Magyarok Kenyere Mozgalom nemzetegyesítő szolgálatát.

A pécsi Szélkiáltó Együttes Magyarország egyik leghosszabb ideje működő, megzenésített verseket alkotó és előadó együttese – írta méltatásában Hoppál Péter egyházzenész, karnagy, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke. Azt is hozzátette, hogy az eddigi 400 feldolgozott vers és 3 ezer fellépésük mennyiségi értéke egyúttal „kérlelhetetlen minőségi igényességgel párosul”. Koncertjeik a legkisebb falvak iskoláitól a nagyobb települések kultúrházain, művelődési központjain át a legrangosabb koncerttermekig szólaltak meg az elmúlt négy és fél évtizedben. 

Szakály Sándor hadtörténész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója méltatásában azt írtaTisza Istvánról, hogy olyan férfi volt, aki azért élt és dolgozott, hogy népe, hazája boldogulhasson.

Pásztor Zoltán rádiós újságíró Lőrinc Celesztint, a Csángó Rádió kitalálóját méltatva azt írta, hogy jelenné, jövővé változtatta a múltat. Kitalált valamit, olyasmit, ami segíti megőrizni a csángó kultúrát.Rájött arra, hogy a rádió az egyik legtökéletesebb eszköz a kultúra terjesztésének terén.

Kamuti Jenőt 1977-ben az UNESCO fair play díjjal tüntette kiForrás: Fortepan/MAGYAR HÍREK FOLYÓIRAT

Kamuti Jenőt vívó pályafutása tette halhatatlanná, világszerte ismertté. Mesterének, Bay Bélának útmutatásával 20 éven keresztül volt a magyar tőrválogatott tagja – írta méltatásában Schmitt Pál olimpikon, a NOB magyar tagja, volt köztársasági elnök. Azt is hozzátette, hogy mint sportvezető is maradandót alkotott: 10 éven keresztül volt a Magyar Vívószövetség elnöke, 28 éve folyamatosan a MOB elnökségének tagja.

1977-ben az UNESCO fair play díjjal ismerte el példamutató pályafutását, a Nemzetközi Fair Play Bizottság pedig 2000 óta őt választja immár 4. alkalommal elnökévé.

Kolár Péterről, a kassai Thália Színház igazgatójáról méltatásában azt írta Havasi Péter újságíró, a Kassai Figyelő alapító főszerkesztője, hogy „tisztelte és szerette mindenki, akivel összehozta a sors. Szakmai és baráti kapcsolatait a közösség számára fordította mindig. [...] Halála után méltán állapították meg róla, hogy a kassai magyarok apostola volt.”

A politikus Pogány Erzsébetről pedig azt írta méltatója, Bauer Edit szociológus, hogy „nevéhez kötődik a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) megalakítása 2001-ben, mely a felvidéki magyar civil társaságokat szövi hálózatba, majd 2005-ben Szlovákiában az első magyar nyelvű hírportál, a Felvidék.ma elindítása. Mindkettőt a semmiből teremtette – s ezerszer küzdött meg azért, hogy megmaradjanak, mert az ellenszélből, az ellendrukkerekből és az értetlenségből sohasem szenvedtünk hiányt.” 

A Magyar Örökség Díj azoknak a magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

TOVÁBBI TARTALMAK A ROVATBÓL