A tragikus sorsú Jávor Pál, az első magyar filmsztár - Színészlegendák 1.

2018.12.04. 21:58

Jávor Pál volt a harmincas-negyvenes évek magyar filmjeinek elsőszámú sztárja. Ezeket a filmeket még ma is sokan szívesen nézik. Talán azt gondolják, hogy egy ilyen sikeres színésznek gondtalan élete lehetett. Pedig az az igazság, hogy Jávor életének első három évtizede szegénységben telt. Amerikában töltött tizenegy éve sem volt sikeres, utána gyakorlatilag már csak meghalni jött haza. Sztárságának másfél évtizedében sem élvezte nyugodtan kivételes szerencséjét, hanem folyton bizonyítani akarta, hogy nemcsak a szórakoztató filmek sármőrjét képes megformálni, hanem klasszikus drámákban is megállja a helyét színházi színészként.

Jávor Pál (1902–1959) Aradon nőtt fel, a család szűkös megélhetését egy kis bolt biztosította. Egyszerűen megszökött otthonról, hogy színész legyen. A Színiakadémiáról fegyelmezetlensége miatt kizárták, tanulmányait az Országos Színészegyesület Színésziskolájában fejezte be. Színinövendékként és ismeretlen, fiatal színészként is nyomorban élt. Amikor később vagyonos ember lett, rendszeresen segített a rossz helyzetben lévő fiatal kollégáinak. Fejlett igazságérzete és lobbanékony természete miatt gyakran került bajba. Nemcsak sztárként, hanem már jóval korábban is elmondta a véleményét mindenről, nem tett lakatot a szájára soha. Kezdettől jó képességű színésznek tartotta mindenki, 1922-ben a Renaissance Színház szerződtette, amely a Nagymező utcában, a mostani Thália Színház helyén működött, erős társulata és igényes műsora volt. Jávor Pál azonban nem tudta megbecsülni a szerencséjét és kivárni, hogy idővel nagyobb szerepeket kapjon. Állandóan elégedetlenkedett, miután egy veszekedés a tettlegességig fajult, kirúgták.

Jávor Pál a Maga lesz a férjem című filmbenForrás: Pinterest

Csak vidéken tudott munkát találni, Székesfehérváron lett belőle hamarosan a közönség kedvence. De nemcsak színpadi teljesítménye szolgáltatott beszédtémát a városban, hanem szerelmi hódításai és kicsapongó életmódja is. Jávor Pál egész életében hajlamos volt összekeverni a szerepeit a valóságbeli viselkedésével. Erős késztetés volt benne, hogy ne csak a filmekben legyen tesztoszteron fűtötte macsó, hanem az életben is. Közben kifejezetten intelligens ember volt és érzékeny, finom játékra is képes színész. Híres volt cigányzenére átmulatott éjszakáiról, de valójában a benne meglévő szorongások miatt menekült az alkoholhoz rendszeresen. Kilátástalan amerikai életében ez olyan súlyos problémává vált, hogy elvonókúrára is szüksége volt. A fékezhetetlen Jávor Pált fegyelmi eljárással távolították el Székesfehérvárról, egy darabig úgy nézett ki, hogy nem tud a színészi pályán maradni. Végül Szegeden kapott lehetőséget az 1927/28-as évadban. Itteni teljesítménye alapján kapott szerepajánlatot a budapesti Magyar Színházból. Fellépett a Belvárosi Színház és a Fővárosi Operettszínház egy-egy előadásában is.

Ebben az időben keresett valakit hősszerelmes szerepkörbe a Vígszínház, és Jávor Pált szerződtették 1930-ban. A Koldusopera némileg kilóg Bertolt Brecht életművéből, még fiatalon írta, és van benne társadalomkritika, de a későbbi Brecht színházi és politikai ideológiája nem jelenik meg benne. Kurt Weill slágereinek köszönhetően tulajdonképpen a musical műfajának egyik klasszikusa. Az 1928-as hatalmas berlini sikert követően Heltai Jenő fordításában és átdolgozásában a Vígszínház is műsorra tűzte. Jávor Pál úgy érezte, hogy Bicska Maxi szerepe nagy kiugrási lehetőség számára, és még énektudását is alkalma van megmutatni. De akármilyen jó is volt Jávor Pál mint az első magyar Bicska Maxi, a Koldusopera nem találkozott a Vígszínház közönségének ízlésével. Viszont nem kellett sokáig várni, mert hamarosan eljöttek azok a sikeres előadások is, amelynek főszerepeiért megbecsült színésszé vált Jávor Pál. Ha nem indul be nagy lendülettel a hangosfilmgyártás Magyarországon, és annak nem válik legfoglalkoztatottabb színészévé Jávor Pál, színházi munkája alapján akkor is sikeres színésszé vált volna. A Vígszínházban híres alakításai voltak Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznyé-jének és Bródy Sándor A tanítónő-jének főszerepei.

Jávor Pál a Fűszer és csemege című filmben - gyerekkorából ismerős lehetett neki a helyszínForrás: Fortepan

Magyarországon 1931 és 1944 között nagyjából háromszázötven hangosfilm készült, ezek közül több mint hetvennek Jávor Pál volt a főszereplője. Ebben az időszakban folyamatosan játszott színházban is, ehhez jöttek még az alkalmi fellépések vidéken, mert a rajongótábor ezt követelte. Jávor Pálnak elképesztő munkabírása volt, megállás nélkül dolgozott. Innentől inkább csak imázs maradt a mulatós Jávor Pál, annál is inkább, mert 1934-ben megnősült. Sokan meglepődtek rajta, hogy a két gyerekét egyedül nevelő, elvált asszony, Landeszmann Olga lett Jávor Pál párja. A tehetős családja ki is akarta tagadni Landeszmann Olgát, ha feleségül megy a szívtipró hírében álló színészhez. Egész életükben kitartottak egymás mellett, akár a feleség volt üldöztetésnek kitéve zsidó származása miatt, akár Jávor Pált lehetetlenítették el előbb a nyilasok, aztán a kommunisták. Jávor Pálnak szenvedélyes megnyilvánulásaival sikerült „kiérdemelnie”, hogy mindenfajta politikai szélsőség a veszélyes ellenségének tartsa.

Jávor Pál a Fekete gyémántok című filmbenForrás: A magyar színészet nagy képeskönyve

Már a magyar hangosfilmgyártás legelső filmjében, A kék bálvány-ban, majd a másodikban, a Hyppolit, a lakáj-ban is szerepelt. Előnyös külseje, férfias kisugárzása predesztinálta rá, hogy a harmincas-negyvenes évek sztárja legyen. Más országokban is megvoltak a hasonló típusú színészek, csak jobban megoszlott több személy között a közönség rajongása.

A magyar közönség mindig Jávor Pált akarta látni az összes földbirtokos, katonatiszt és mérnök szerepében. Elegánsnak, sármosnak, erősnek.

Jávor Pál megadta a közönségnek, amit az elvárt tőle, de igyekezett ezt megfelelő színészi színvonalon megvalósítani. De ő maga is tudta, hogy a rajongás nem a színészi teljesítményének szól, és hiányérzete is volt emiatt. A Jávor-filmek nagyjából két részre oszlanak. Az egyik rész kortárs környezetben játszódó vígjáték, nem túl bonyolult cselekménnyel és elmaradhatatlan betétdalokkal. Ezek előzménye sokszor volt az üzleti alapon működő színházakban már sikert arató színdarab, amit talán éppen Jávor Pál játszott a Vígszínház színpadán. Amikor elszerződött innen, tömören így foglalta össze: leveszem a szmokingot.

Jávor Pál a Dankó Pista című filmben - nem ő húzza, hanem neki húzzákForrás: Pinterest

A Jávor-filmek másik része igényes irodalmi alapanyagból készült, tehát az örökké elégedetlenkedő Jávor Pálnak nem teljesen volt igaza abban, hogy csak sármőrnek használja a filmgyártás. Gárdonyi Géza (A bor, Ida regénye), Mikszáth Kálmán (A Noszty fiú esete Tóth Marival, A beszélő köntös), Jókai Mór (Az új földesúr, Fekete gyémántok), Móricz Zsigmond (Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Kerek Ferkó) műveiből készült filmekben is játszott. Ezenkívül címszereplőként eljátszhatta Dankó Pistát, a híres cigányprímást és Uz Bencét, a furfangos székelyt is. Martonffy Emil mint forgatókönyvíró és rendező igen szerencsés kézzel nyúlt Shakespeare klasszikus művéhez, amikor megfelelő lehetőséget keresett a Karády Katalin–Jávor Pál sztárpárosnak. Kortárs környezetbe emelte át A makrancos hölgy-et, és éppen csak annyit változtatott az eredetin, hogy jobban átélhető legyen. Jávor Pál később aztán színpadon is eljátszotta A makrancos hölgy eredetijének férfi főszerepét, ahogy a Nem élhetek muzsikaszó nélkül-ét is, szintén egyaránt filmes és színpadi sikere lett A Noszty fiú esete Tóth Marival és A tanítónő is, utóbbit 1945-ben forgatta, amikor még az volt az illúziója, hogy úgy folytathatja a pályáját, ahogy a háború előtt dolgozott: filmsztárként és a Nemzeti Színház megbecsült tagjaként.

Jávor Pál és Szilassy László az Uz Bence című filmbenForrás: Facebook

Bár Karády Katalin és Jávor Pál nevét sokan együtt szokták emlegetni, csak hét közös filmjük készült, és kettejük között alapvető különbségek voltak. Karády Katalin 1939 és 1944 között huszonkét filmet forgatott, ezek között fontosnak számít az a hét, ahol az elsőszámú férfisztár volt a partnere. Így volt ez első filmjében, a Halálos tavasz-ban is, amivel Karády Katalin egyből az érdeklődés középpontjába került. Karády egy menedzsernek, Egyed Zoltánnak köszönhette gyorsan felívelő karrierjét, ami a világháború miatt lett rövid. Keveset játszott színházban, akkor is inkább a már sikeres filmsztár kirándulása volt ez. Sokkal inkább volt slágerénekes, és úgy általában médiajelenség, aki öltözködésével, frizurájával divatot teremtett.

Jávor Pál élvezte a sikert, de soha mással nem foglalkozott az érdekében, csak a színészettel. Jávor Pál filmekben énekelt dalait is kiadták lemezen. Ahogy volt Karády-frizura, úgy emlegették a Jávor-bajuszt is. (Bár Clark Gable-nek előbb volt hasonló bajusza.)

Viszont amíg Karády Katalin egy tudatosan megtervezett figurát képviselt a nyilvánosság előtt, addig Jávor Pál menekült a bulvársajtó és minden egyéb kíváncsiskodás elől.

Gyakran került összetűzésbe újságírókkal, emiatt rossz hírét keltették: ő maradt az agresszív, a balhés sztár, még akkor is, amikor már erősen megváltozott az életvitele. Nem sok mulatozás fért bele az életébe, mivel ő filmen és színházban is egyszerre akart a csúcson lenni, és ez időnként hatalmas terhelést jelentett neki. 

Az alapvetően intelligens és jó ízlésű Jávor Pál maga is gazdag ember lett (tényleg ő volt az elsőszámú magyar filmszínész, neki mindenki másnál magasabb gázsi járt), és most a jómódban felnőtt felesége révén bepótolhatta műveltségbeli hiányosságait, elsajátíthatta az elit életmódját. Landeszmann Olga családja is megenyhült, jelentős összegű apanázst folyósítottak a lányuknak. A sajtó még mindig azt a képet sulykolta a közönségbe Jávor Pálról, hogy olyan szilaj, mint a filmjeiben. Néha lehetett is látni egyik-másik kávéházban cigányzenére mulatni, vagy róla hazugságokat megjelentető újságírókat inzultálni. De közben Jávor Pál megfeszített munkát végzett, elég csak megnézni, hogy hány filmje készült és hány színházi bemutatója volt egy-egy évben. A nyomorból érkező Jávor Pál előkelő villába költözött a Pasaréti úton, ami finom érzékkel volt berendezve. Feleségével örömüket lelték abban, hogy értékes festményeket vásároltak és komoly könyvtárat gyűjtöttek össze.

Míg Karády Katalin filmjei egyharmadában, legnagyobb sikereiben volt Jávor Pál partnere, addig Jávor Pál filmjei egytizedében volt a női főszereplő Karády Katalin, és Jávor egészen kivételes listát tud felmutatni női partnerekből: Ágay Irén, Muráti Lili, Fenyvessy Éva, Perczel Zita, Szörényi Éva, Szeleczky Zita, Tolnay Klári, Dajka Margit.

A rajongás egy sajátos megnyilvánulásaForrás: Facebook

A Nemzeti Színházat Hevesi Sándor irányította egy évtizeden keresztül, amikor is 1932-ben elvesztette a politikai támogatást (erre az évre esik gróf Klebelsberg Kuno halála), de egy darabig nem találták a megfelelő utódot. Meglepetést keltett Németh Antal (1903–1968) igazgatói kinevezése, mert mindenki idősebb, tekintélyesebb szakemberre számított, akár a Nemzeti Színház tagjai közül, akár kívülről. Németh Antal elméletileg rendkívül felkészült volt, igen jól ismerte a különböző aktuális európai színházi törekvéseket, de gyakorlati tapasztalata kevés volt. A fenntartó részéről gyors és látványos eredményeket vártak a Nemzeti Színház stílusának modernizálásában, ugyanakkor Németh Antalnak úgy kellett dolgoznia, hogy számos ellendrukkere volt. A meglehetősen magas átlagéletkorú társulatot eléggé drasztikus módon újította meg: sokakat nyugdíjaztak, egyesek maguktól távoztak, másokat az új igazgató küldött el. Új tagokat pedig a szórakoztató színházaktól, elsősorban a Vígszínházból szerződtetett. A Vígszínház hamar kiheverte, hogy felbolygatták a társulatát, mert jó képességű színészekben sohasem volt hiány. Jávor Pál csak egy volt azok közül, akik a társalgási vígjátékok otthonából (ahol egyébként kuriózumként Csehovval, Brechttel is próbálkoztak) érkezve szövetségre léptek a modern színházi programot meghirdető fiatal igazgatóval. Viszont ha nem így hozza a sors, Jávor Pálról akkor is könnyen elképzelhető, hogy saját maga, egyedül jelentkezett volna a Nemzeti új igazgatójánál.

Jávor Pál és Bajor Gizi Zilahy Lajos Hazajáró lélek című darabjában (Nemzeti Színház, 1938)Forrás: Színháztörténeti képeskönyv

Németh Antal pedig tisztában volt Jávor Pál színészi és emberi kvalitásaival, ő sohasem a hisztis filmsztárt látta benne. Hosszabb munkatársi kapcsolatok esetében időnként a színháztörténészeken is eluralkodik a bulvárhajlam, és a konfliktusokat hangsúlyozzák olyan emberek között, akik igazi szövetségesei voltak egymásnak.

Akármennyi konfliktus is volt kettőjük között, az 1935 és 1944 között eltelt nem rövid időszakban Németh Antal vagy Jávor Pál sohasem kérdőjelezte meg, hogy van értelme együtt dolgozniuk a Nemzeti Színháznál.

Rengeteg pletyka van forgalomban arról, hogy neves művészek hogyan vesztek össze. A látványos gesztusokkal kísért kibékülésekről kevesebbet sztoriznak, nem is beszélve azokról az esetekről, amikor kiváló művészek fontos cél érdekében csendben félretették korábbi sérelmeiket. Németh Antal teljes joggal ragaszkodott hozzá, hogy a Nemzetinél állandó státuszban lévő színészek tőle kérjenek engedélyt, ha filmes szerepet akarnak vállalni. Jávor Pál erre nem volt hajlandó. Viszont ennek az volt az előzménye, hogy mivel Németh Antal sűrű színházi évadot ígért neki, Jávor visszamondott filmes felkéréseket, aztán mégsem kapott sok feladatot a Nemzetiben. Jávor Pál innentől azon az állásponton volt, hogy intenzíven filmezik, és ha a Nemzetiben is kap szerepeket, akkor majd ő megoldja a kettő összeegyeztetését. Jávor Pálnak, ha csak a közönségsiker és a pénz érdekelte volna, tulajdonképpen semmi szüksége nem lett volna a színházra. Legyen az a tagjaival szigorú Nemzeti vagy az egy produkciót minden este, szériában játszó valamelyik üzleti alapon működő, a sztárhoz jobban alkalmazkodó színház. Jávor Pálnak olyan népszerűséget hoztak a filmjei, hogy körbehaknizhatta volna az országot. Mindegy, hogy mi a műsor - ének, versmondás, pár szereplős jelenet -  özönlött volna a közönség, hogy élőben láthassa a filmsztárt. Jávor Pál mindenképpen komoly anyagi áldozatot hozott azzal, hogy a Nemzeti Színház tagja lett.

Jávor Pál Rank doktor szerepében Ibsen Nórájában (Nemzeti Színház, 1941)Forrás: A magyar színészet nagy képeskönyve

A korabeli kritikusok elismerik, hogy Jávor Pálnak helye van a Nemzeti Színházban. Ki objektíven, ki úgy dicsérve, hogy közben sértsen is: ki gondolta volna, hogy a mindig ugyanazt a figurát ismétlő filmszínész színpadon milyen sokféle tud lenni. A hangosfilm első korszakában gyors tempóban, nem túl elmélyült munkával készültek a magyar filmek, de még így is igazságtalanság lenne Jávor Pál filmes pályáját azzal elintézni, hogy csak habkönnyű vígjátékokban játszott. Már a filmekből is látszik, hogy Jávor Pál nem csak egy elegáns tartás, egy mély hang és egy bajusz.

Aztán a Nemzeti Színházban Shakespeare darabjaiban nyújtott emlékezetes alakításokat.

Orlando volt az Ahogy tetszik-ben, Bolond a Vízkereszt-ben és mindenki által dicsért Mercutio a Rómeó és Júliá-ban. Bajor Gizi (1893–1951) a Nemzeti Színház vezető színésznője volt. Csak pár filmben szerepelt, mert egyrészt energiáit a Nemzetiben játszott főszerepek kötötték le, másrészt nem igazán ment neki a kamera előtti játék, és ezt ő is tudta. Jávor Pál számára az hozott megnyugvást, hogy valóban elismert színházi színésszé érett, amikor Bajor Gizi egyenrangú partnereként sikerült helyt állnia Ibsen Nórá-jában vagy A kaméliás hölgy-ben. Németh Antal hamar szembesült vele, hogy a társulat jelentős részét lecserélheti, de a közönséget nem. Újító szándékait hozzá kellett szelídíteni a realitásokhoz. A Nemzeti Színházban szükség volt arra is, hogy a konzervatívabb ízlésű közönség is megszólítassék. Bölcs belátás jele volt ez Németh Antal és Jávor Pál részéről. Bár utóbbi nem különösebben örült neki, hogy korábbi filmes sikereit kell színpadon felmelegítenie (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Nem élhetek muzsikaszó nélkül) vagy a János vitéz címszerepében daljátékban játszania. Érthető, hogy berzenkedett, nem ezért szerződött a Nemzetihez, hanem hogy túllépjen a hősszerelmes skatulyáján (amiből kiöregedőben volt már amúgy is), és Shakespeare- vagy Ibsen-előadásokban formáljon meg izgalmasan figurákat.

Jávor Pál a Peer Gynt címszerepében (Nemzeti Színház, 1941)Forrás: A magyar színészet nagy képeskönyve

Jávor Pál elérte, amit akart, és ami teljesen távol állt más országok filmiparának amorózóitól, akik nem vágytak klasszikus színházi sikerekre, e nélkül is kereknek érezték az életüket. Németh Antal 1941-ben Jávor Pálra osztotta a Peer Gynt címszerepét, aki a filmezésről még ezért sem volt hajlandó lemondani, de óriási erőfeszítéssel igazán kitett magáért. Más kérdés, hogy a közönség nem mutatott akkora érdeklődést Ibsen költői látomása iránt, hogy hosszan műsoron maradhatott volna.

Egy hatalmas széria (tehát igazi közönségsiker) is megadatott Jávor Pálnak a Nemzeti Kamara Színházban. Ez a mostani Budapest Bábszínház helyén működött, az Andrássy úton, és azért hozta létre Németh Antal, hogy a kisebb számú közönséget megszólító, elsősorban kortárs darabok otthona legyen. Márai Sándor első drámája, a Kaland egy orvosi rendelőben játszódó szerelmiháromszög-történet, tele feszültséggel. Jávor Pál partnerei Tőkés Anna, Makay Margit és Rajnai Gábor voltak.

A budapesti közönség annyira „ráharapott”, hogy a ritka erős szereposztású Kaland-ot 1940 és 1943 között összesen 351-szer játszották. Tehát Jávor Pálnak, aki egyszerre akart sikeres filmszínész és színházi színész is lenni, három éven át még plusz terhelést jelentett a példátlan siker, estéi jelentős részét lefoglalta a Kaland.

Kattintás után arról olvashat, hogyan fordult tragikusra Jávor Pál sorsa...

Előző
  • 1
  • 2
Következő