Egy különleges felfedezőút

2018.12.08. 11:53

A világhírű szoprán üstökösszerű karrierje Gounod Rómeó és Júlia című operája címszerepének megformálásával indult, később elénekelte az operairodalom legszebb és legnagyobb szerepeit Júliától Susannán, Desdemonán és Violettán, Melindán, Gildán, Lucián és Juditon keresztül A grófnéig. Tenyerén hordozza a hazai és nemzetközi operaélet, Claudio Abbado, Riccardo Muti, Nikolaus Harnoncourt éppen úgy dirigálta, mint a magyar karmestergéniusz, Solti György. Színpadi partnerei között megtaláljuk Carrerast és Domingót is, mostanában azonban mintha tőlük néhány évtizeddel fiatalabb „játszótársakat” választana maga mellé. Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekessel, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjával nemrégiben megvalósult Carnegie Hall-beli koncertjéről és a bartóki nő mibenlétéről Oláh Zsolt beszélgetett.

Nemrég érkezett haza New Yorkból, ahol a Carnegie Hallban tartott nagyszabású esten énekelt. Hogyan érezte magát?

Nagyon élveztem New York kulturális pezsgését. A Metropolitanben megnéztem a Mefistofelét, és egy barátnőmmel a New York-i Filharmonikusok otthonában, az Avery Fisher Hallban egy koncertet, amelyen Fischer Iván vezényelt, Schubert: Der Hirt auf dem Felsen (Pásztor a sziklán) című darabját is előadták zenekari kísérettel. Szokatlan volt számomra, mert amikor korábban én énekeltem a művet, az énekszólamot zongora és klarinét egészítette ki. Itt a zongora helyett viszont egy egész szimfonikus zenekar szólalt meg. Bocsánat, hogy nem a szopránt dicsérem, ő is nagyon jó volt, de a klarinétos egészen fantasztikusan játszott.

Rost AndreaForrás: Magyar Művészeti Akadémia

Nagyon örülök, hogy az Operaház vendégjátékán a nagyszerű balettek és Bartók Kékszakállúja mellett Erkel Bánk bánja is elhangzott végre amerikai földön, magyar énekesekkel és táncosokkal, magyar rendezésben. Mindig is fontosnak tartottam, hogy a tehetségeinket megmutassuk a világnak. A tizenkét év alatt, amíg a nagy szerepeimet énekeltem ott, sok időt töltöttem a városban, de a Carnegie Hallban még nem léptem fel, ezért a tengerentúli utazás minden szempontból különleges élmény volt.

A koncert műsora már önmagában is érdekesnek számított...

Aldo Finzi olasz zeneszerző darabjai mellett a második részben színes és átfogó palettát mutattunk meg a magyar zeneirodalomból. Két operett áriát énekeltem, Szilvia belépőjét a Csárdáskirálynőből és a Vilja-dalt A víg özvegyből, amiket nagyon szeretek. Dohnányi és Bartók művei mellett pedig igazi kuriózumként Domingo vezényelte a Rákóczi-indulót.

Ha már Domingo szóba került, vele január 14-én Dániában is fellép, a New York-i koncert utáni fotók tanúsága szerint egészen új műfajban és stílusban. Régóta tervezik már „közös hárfaduettjüket” a Maestróval?

Jaj, az egy nagyon vicces helyzet volt a Carnegie Hallban, a közönség nagy része már elment, és éppen a színpadon készültek rólunk fotók, amikor Domingo megszólalt: „Ha már itt van két gyönyörű hangszer, nem játszunk valamit?...” Odaültünk, és butáskodtunk kicsit, úgy vélem, egy hárfadarabot már nem tudnék megtanulni olyan magas szinten, hogy két hónapon belül koncertképessé váljon, bár ki tudja?

Rost Andrea balján Placido DomingoForrás: Magyar Művészeti Akadémia

Ha hárfára írt mű nem is, de többek között Mozart-áriák elhangzanak a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban december 19-ei jótékonysági koncertjén, amelyet művészeti alapítványa szervez a Semmelweis Egyetem Pető András Kara, ismertebb nevén a Pető Intézetben gyógyuló gyerekek javára. Úgy tudom, hogy a hangverseny egy bővebb koncepció részét képezi.

A Rost Andrea Művészeti Alapítvány első rendezvényével az alapítvány okiratában megfogalmazott céljainkat valósítjuk meg: munkatársaimmal olyan művészi tevékenységeket támogatunk, amelyek révén gazdagodhat a magyar művészeti és kulturális élet, és amelyek elősegíthetik a gyermekek testi, szellemi és zenei fejlődését. Célunk, hogy létrejöjjön a Pető Intézet zeneszobája, és bízunk benne, hogy a koncert bevétele hozzájárul majd ehhez. Az eseményre a Tehetség Évének záróeseményeként kerül sor.

Milyen szempontok alapján választotta meg fellépő partnereit?

A koncerten Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész, Sándor Csaba bariton, Simic Aleksander, a Virtuózok döntős csellistája és a Magyar Rádió Gyermekkórusa is hallható lesz, csakúgy, mint a Kovács János Kossuth-díjas karmester vezénylete alatt játszó Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Rost AndreaForrás: Magyar Művészeti Akadémia

Mindannyiukat nagyon jó zenészeknek tartom és megtisztelő, hogy mellém álltak.
Sándor Csaba baritonnal énekelni mindig különleges élmény számomra, a koncert előtt még négy alkalommal Papagenóm is lesz Mozart A varázsfuvolájában az Erkel Színházban.

Ha már Mozart operájának lírai szerepét említette: számos emblematikus alakítás kötődik a nevéhez. Lírai szopránként hogyan jutott el Bartók Kékszakállújának Juditjához, amelyet leginkább mezzoszopránok vagy drámai szopránok énekelnek? Ebben a témában tartotta nemrég akadémiai székfoglalóját is.

Sőt, ha egyszer úgy gondolnám, hogy letenném a doktori tudományos fokozatot, biztos, hogy annak is ez lenne a témája. Egy érzékeny művész számára a legnagyobb és egyben a legszebb életfeladat megtalálni önmagát és helyét a világban. Úgy érzem, én a férfi-nő viszonyrendszer színpadi keretek között történő mély elemzésén keresztül jutok el az előbbi célig. Ahogyan a családi kapcsolatok, úgy a férfi és a nő köteléke is a legszorosabb és a legkisebb egység, amelyet életünk legnagyobb titkaként próbálunk megfejteni, művészként pedig mindezen túl kifejezni is. Látszólagos ellentmondás ez, hiszen a kifelé tárulkozásom alapjául az elmélyült csöndből történő építkezés szolgál, valószínűleg ezért is tett rám ilyen nagy hatást Bartók filozofikus operája.

Rost AndreaForrás: Magyar Művészeti Akadémia

Nekem Bartók és az én saját Juditom magyarázta meg a titkok és az ajtók feltépésének okait és következményeit. Miután nem vagyok drámai szoprán, sem mezzoszoprán, másfajta énekesnőként váltam Judittá. A saját hangommal akartam megszólaltatni azt a Juditot, aki én vagyok. Az én Juditom kislányosabb, éppen ezért sokszor hisztisen és éretlenül reagál, tapasztalatlan és türelmetlen. Ha okos nő lenne, akkor elfogadná Kékszakállút úgy, ahogy van, az összes becsukott ajtajával együtt, és nem akarná megtudni, hogy mi rejlik mögöttük. Mivel nagyon fiatal, mindenáron „mögé akar nézni”, elhúzza a függönyt és bekukucskál. Saját olvasatomban ez egy fiatal kislány felfedezőútja.

Számos alkalommal nyitott új műfajok és új stílusok felé, elég, ha csak Pannon dalok című, Magyarország és a közép-európai régió zenei hagyományait bemutató lemezére gondolunk. Az ön további művészi felfedezőútján véleménye szerint melyik lesz a következő állomás?

Január 6-án ünneplem operaszínpadi debütálásom harmincadik évfordulóját, akkor énekeltem először az Erkel Színházban Gounod Rómeó és Júliáját. S bár nem törekszem arra, hogy túlságosan tarka legyen a kép, az évforduló kapcsán szép események várnak rám. Az azt következő évben készülök egy nagy dobásra, de erről még nem beszélhetek. Maradjon egyelőre „bartóki titok”.