Erkölcstelenség történik a művészet nevében

Budapest, 2015. június 29. Fekete Péter, a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a Fővárosi Nagycirkuszban, ahol interjút adott az MTI újságírójának 2015. június 29-én. MTI Fotó: Kallos Bea

A Tiszta TAO Társaságok rendszerét meghirdető öt előadóművészeti szervezet a nyilvánosság erejére számít, és várják a további csatlalkozókat kezdeményezésükhöz, amely szerint nem fizetnek jutalékot a TAO-támogatás megszerzéséért.

A 0% jutalék – Tiszta TAO Társaságok rendszerét a Fővárosi Nagycirkusz, a Nemzeti Színház, az Opera, a veszprémi Petőfi Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház hirdette meg – hangzott el a társaság csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az összefogást Fekete Péter kezdeményezte Forrás: MTI/Kallos Bea

Az öt előadóművészeti szervezet vállalta, hogy nem fizet jutalékot a társaságiadó-befizetések után. Céljuk, hogy a vállalati adótámogatások kizárólag a művészeti produkciók megvalósításához járuljanak hozzá. Ezt jelezve a 0% jutalék körébe belépők egy zöld logót használnak kiadványaikon, honlapjukon.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az alapítók a TAO-rendszert összefogásukkal, nyilvánosság előtti fellépésükkel átláthatóbbá szeretnék tenni, a visszaéléseket szeretnék megszüntetni, minimálisra csökkenteni.

Az összefogást kezdeményező Fekete Péter, a Magyar Cirkusz- és Varieté Nonprofit Kft. (MACIVA) főigazgatója kiemelte: a TAO-rendszerről korábban sok vita volt, de

a törvényalkotók szándéka arra biztosan nem irányulhatott, hogy közpénzek magánzsebekben landoljanak.

A cégek, hogy a közpénzt eljuttassák színházakhoz, eleinte 3-4 százalékos, az utóbbi időben akár már 40 százalékos jutalékot is kértek – mondta.

Mi a probléma a TAO-val?

A TAO-rendszer kiskapui miatt Azerbajdzsánban és Makaón tartott fantomelőadások után milliárdokat kaptak sosem látott társulatok – hangzott el 2013-ban, egy, a POSZT-on rendezett beszélgetésen. A Magyar Színházi Társaság (MSZT) képviselője akkor elmondta: a visszaélések és hátrányok ellenére is jó lehetőségről van szó, ami növeli és jelzi is a színházak presztízsét – minél nevesebb a színház, annál szívesebben adnak a cégek, és viszont. Vidnyánszky Attila (Magyar Teátrumi Társaság) ugyanakkor kijelentette: ő már a tao bevezetése előtt is tudta és hangoztatta, mennyi visszaélésre ad majd lehetőséget a törvény.

Mivel a tao jegybevétel után jár, „nézőhajhászásra" ösztönözheti a színházakat, akik így vagy nem mernek nagyszínpadon kortárs magyar drámát bemutatni, vagy művészi kompromisszumokra ösztönzik a kísérletezőbb hajlamú rendezőket; a kisebb stúdiószínházak dolga pedig eleve nehezebb így - sorolták akkor a problémákat. Ráadásul mivel a színházakat a tao révén támogató cégek különféle adókedvezményeket kapnak, a valós (tehát nem az adóból, hanem a céges profitból utalt) szponzoráció gyakorlatilag megszűnt a magyar színházi életben.

Ennek a gyakorlatnak szerettek volna gátat szabni, ezért kimondták: színházuk egyetlen forint közvetítői jutalékot sem fizet társasági adó megszerzése után. Ezzel kockáztatják, hogy nem tudják feltölteni a keretüket, de bíznak abban, hogy azok a cégvezetők, akik a jutalékokból nem kapnak vissza egy fillért sem, olyan színházaknak fogják adni a társasági adójukat, akiknél megjelenik a zöld 0% logó – tette hozzá.

Ókovács Szilveszter, Magyar Állami Operaház főigazgatója Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arról beszélt, az előadóművészeti szervezetek működésének a TAO-rendszer elengedhetetlen eleme. Az általa vezetett intézményről szólva úgy fogalmazott: ha nincsen TAO, akkor a produkciós kiadásaik nullán vannak.

Mint mondta, az a javaslata, ha az állam számol azzal, hogy ezt a TAO-mennyiséget a kultúrára költi, akkor ezt tehetné úgy is, hogy ugyanezen mutatók alapján a teljesítmény alapján rója ki az adott színháznak járó összeget.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója felidézte: 2008-2009-ben a Magyar Teátrumi Társaság már jelezte, hogy baj lesz a TAO-val, nem kellene abban a formában elfogadni az előadóművészeti törvényt, működtetni a rendszert.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója Fotó: Mudra László - Origo

Akkor hiábavaló volt az ellenkezésük, ám minden a legrosszabb forgatókönyv szerint valósult meg – mondta. Emlékeztetett arra, hogy ő maga a leginkább TAO-ellenes, felhívta a figyelmet arra, hogy mennyivel kevesebb lett a magyar nagyszínpadi ősbemutatók száma a TAO hatására, azonban kiemelte:

ha most a TAO megszűnne, belerokkannának a színházak,

tehát komplex megoldásra volna szükség.

A feltételek legutóbb úgy módosultak, hogy a támogatott szervezet az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban realizált éves jegybevétel 80 százalékáig, maximum 1,5 milliárd forintot vehet igénybe.

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója elmondta: a TAO már nem többletként jelentkezik a színházak támogatásában, hanem a fenntartó beépítette költségvetésükbe, alapvető szükségletükké vált.

Jordán Tamás szerint erkölcstelenség történik a művészeti életben Forrás: Stekovics Gáspár

Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója azt mondta: mindenkinek csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez. „Nem lehet, hogy a magyar művészeti élet eltűrje azt, hogy erkölcstelenség történjen a nevében” – fogalmazott, hozzátéve: elemi elvárás, hogy egy művész ne legyen korrumpálható.

Több színház – köztük a József Attila Színház, a Budaörsi Latinovits Színház, a Békéscsabai Jókai Színház és az Átrium Film-Színház – már a kezdeményezés mellé állt.