Meghalt a Nemzeti Színház örökös tagja

Az MTV Művészeti Magazin felvétele a Budapesti Történeti múzeum déli nagycsarnokában. Balra Eck T. Imre rendező, jobbra Kohut Magda színművésznő.

Életének 87. évében meghalt Kohut Magda kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja - közölte hozzátartozója csütörtökön az MTI-vel.

Kohut Magda hétfőn, egy kecskeméti kórházban halt meg.

Az MTV Művészeti Magazin felvétele a Budapesti Történeti múzeum déli nagycsarnokában. Balra Eck T. Imre rendező, jobbra Kohut Magda színművésznő Forrás: RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ ÚJSÁG / KOMÁROMI GÁBOR

A színésznő 1950-ben kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

A vizsgaelőadásban nyújtott Antigoné-alakításáról még évek múlva is beszéltek,

a szerepet pedig később tévéfilmen is eljátszotta, Zsurzs Éva rendezésében. Pályája a Honvéd Színházban kezdődött, majd 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházához (a mai Vígszínházhoz) szerződött. A Nemzeti Színháznak 1954-ben lett tagja, 1989-től pedig örökös tagja volt az intézménynek.

A pályakezdő Kohut Magdát a nagy tragika, Tőkés Anna utódjának tekintették:

plasztikusan, szépen képezte a hangokat, úgy tudott beszélni, hogy az utolsó sorokban is hallották.

Mellékszereplőként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez, szép szövegmondása elsősorban klasszikus művekben érvényesült. Eljátszotta Izidórát a Bánk bánban, Iót Aiszkhülosz A leláncolt Prométheuszában, Lady Annát a III. Richárdban, Mirjamot Madách Imre Mózesében, valamint Elektrát és Médeát.

Amikor főszerepet játszott H. Barta Lajos Kiáltás című drámájában, amelynek csúcspontja egy negyvenöt perces monológ,

színháztörténeti szempontból ritka pillanatnak lehettek tanúi a színészek és a nézők:

a háromnegyed óra alatt pisszenés sem hallatszott a nézőtéren, a közönség szinte lélegzetét visszafojtva figyelte a nagy drámai erővel és szuggesztivitással előadott szöveget.

Kohut Magdának a mellőzöttség éveit is meg kellett tapasztalnia a Nemzeti Színházban. Nem kedvelték egymást sem Major Tamással, sem az őt váltó igazgatóval, Both Bélával. De a színésznő művészi munkáját 1958-ban és 1968-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1974-ben érdemes, 1988-ban pedig kiváló művész lett.