Ezek a kutyák a színház új sztárjai

pesti színház audiencia kutya Pesti Színházban két kutya is játszik az Audiencia című előadásban
Pesti Színházban két kutya is játszik az Audiencia című előadásban
Vágólapra másolva!
Úgy tartják, hogy gyerek és kutya a színpadon fél siker. Nos, a Pesti Színház Audiencia című előadásában mindkét tényező adott. A darab középpontjában II. Erzsébet királynő áll, aki mellől az életben, és így az előadásban sem maradhatnak el imádott kutyái. Az Audienciában így a királynőt játszó Halász Judit, és a fiatal Erzsébetet alakító gyerekszereplők mellett az előadás sztárjai Josephine, Coco és Goldie, a pembroke welsh corgik, akik kifejezetten élvezik a színházat.
Vágólapra másolva!
Három kutya tanulta be a darabot: Coco, Josephine és Goldie. A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: Hirling Bálint - Origo

Peter Morgan Audiencia című darabját 2013-ban mutatták be Londonban Helen Mirren főszereplésével, aki II. Erzsébetként 2007-ben már Oscar-díjat nyert A királynő című filmmel. Ennek forgatókönyvírója egyébként az Audienciát is jegyző Peter Morgan volt, aki ezúttal egyetlen, a királynőséghez tartozó dologra koncentrált: a rendszeres, kedd este megtartott magánaudienciákra, amelyen a királynő aktuális miniszterelnökét fogadja. Ezen keresztül viszont rengeteget megtudunk II. Erzsébetről, az alkotmányos monarchia működéséről és a brit történelemről.

Az idén áprilisban 90. születésnapját ünneplő II. Erzsébettel szemben már 14 különböző ember ült az audienciákon – igaz, a darab keletkezésekor ez a szám még 13 volt. David Cameronnak viszont nem hozott szerencsét, hogy ő volt II. Erzsébet 13. miniszterelnöke: az európai uniós népszavazás eredménye miatt kénytelen volt idő előtt távozni a miniszterelnöki székből. Ez egyébként plusz aktualitást ad a darabnak, hiszen a Brexitbe belebukó Cameron az audiencián többek között arról beszélget II. Erzsébettel, hogy miért nem éreznek a britek igazi közösséget Európával. Na meg arról is, hogy biztosan ki fogja tölteni hivatali idejét...

Az európai uniós népszavazással tehát bizonytalan lett az ország jövője, egy valami azonban egyelőre nem változott. A királynő, aki talán már nem annyira friss és aktív, de még mindig rendületlenül fogadja éppen aktuális miniszterelnökét. Ahogy el is hangzik a darabban, ő képviseli az állandóságot a folyton változó politikai és történelmi helyzetben. Ennek megfelelően Halász Judit végig a színpadon van: éppen csak annyira időre vonul le, hogy átöltöztessék, és ezzel ugorjunk egyet a történelemben és a miniszterelnökök között.

Olyan fontos események idéződnek meg, mint a szuezi vagy az iraki válság, de a királyi ház privát történetébe is bepillantást nyerhetünk: szó van a koronázásról, a Diana-botrányról, illetve II. Erzsébet gyerekkora is megidéződik. Az audienciák között a királynő kislányként jelenik meg a színpadon, amikor eddig sem szokványos élete gyökeresen megváltozott, mert családjával kénytelen volt beköltözni a Buckingham Palotába, majd apja trónra kerülésével örökösnővé lépett elő.

A II. Erzsébetet alakító Halász Judit, illetve a Harold Wilson volt miniszterelnököt játszó Hegedűs D. Géza Josephine-nel és Goldie-val Forrás: Almási J. Csaba - Vígszinház

Ha II. Erzsébet, akkor corgi

A fiatal Erzsébetet Várkonyi Véda és Fűköh-Nagy Zsófi játssza váltott szereposztásban, a felnőttet pedig a huszonévestől egészen a nyolcvanévesig Halász Judit. Ez a darab tehát egyértelműen a királynőről szól, viszont

II. Erzsébethez annyira hozzá tartoznak a kutyái, mint a korona.

Sőt. Hiszen amíg a koronát csak ceremoniális alkalmakkor vagy fotózások kedvéért viseli, addig a kutyái mindenhová elkísérik. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a korona a királynőhöz tartozik, a kutyák viszont magához Erzsébethez. Hosszú uralkodása alatt harmincnál is több corgija volt a Buckingham Palotában, kézenfekvő volt tehát, hogy imádott kutyái szerepet kapjanak az előadásban.

Goldie és Josephine a tenyésztővel, Trefán-Török Alexandrával Fotó: Hirling Bálint - Origo

Amikor pedig a két corgi befut a színpadra, arra az időre egyértelműen ellopják a show-t. Összesen négyszer jelennek meg a két felvonás alatt, és igazából csak rajtuk múlik, hogy mennyire akarják kiélvezni a színpadi jelenlétet. Néha csak átrohannak egyik kulisszából a másikba, máskor viszont kicsit elidőznek a szereplőknél, és csak utána szaladnak ki. Ez már a művészi szabadságon, és persze a jutalomfalatokon múlik.

A kutyák betanítását a gazdáik, Trefán-Török Alexandra és Trefán Sándor végezték, akik a kevés magyarországi corgitenyésztők egyikei, a Born To Be kennel tulajdonosai. Legalább egyikük az összes előadáson ott van a kutyákkal és a kulisszából instruálja a színpadi mozgásukat is. A színház részéről legfőbb segítőjük Puzsa Patrícia, aki II. Erzsébet komornáját alakítja az előadásban.

Minden előadásban két kutya van színpadon,

de összesen hárman tanulták be a szerepet, mivel az eredetileg kiválasztott kettőből Coco, mint Coco Chanel, egy idő után elkedvetlenedett. Őt helyettesítette a kétéves Goldie, akinek viszont kölykei vannak, így ottjártunkkor, november 29-én lépett utoljára a színpadra. Decembertől a hároméves Coco tér vissza a szerepbe, a hatéves Josephine pedig továbbra is a színpadon marad.

A tenyésztők elmondták, hogy a kutyák kiválasztásánál nem volt semmilyen különös szempont. Szerintük akármelyik két corgijuk képes lenne megállni a helyét a színpadon, viszont kisebb testméretük miatt inkább szukákat hoztak magukkal, mivel a kis Erzsébettel is van közös jelenetük a kutyáknak.

A színészek pihenőjében várják a kutyák, hogy színpadra léphessenek Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az egész színház bolondul értük

A kulisszák mögött egyértelművé válik, hogy a kutyák nemcsak a közönség, hanem a színház munkatársainak kedvencei is. „Mindenki ajnározza őket" – mondta Várnai Ildikó rendezőasszisztens.

Amíg nincsenek a színpadon, a corgik általában színészek társalgójában pihennek. Habár a darabnak otthont adó Pesti Színház backstage része kifejezetten szűkös, úgy tűnt, hogy senkit sem zavar, hogy a földön fekvő kutyákat kell kerülgetniük a színészeknek. Sőt, mindenki kifejezetten élvezi a társaságukat, főleg, hogy az utolsó két novemberi előadásra egy kölyköt is magukkal hoztak a tenyésztők.

A kutyák egyébként már annyira ismerik a színházi rendet, hogy amikor az ügyelő beszólt a hívóba, hogy öt perc múlva kezdődik az előadás, egyből felugrottak, és már indultak is volna a színpad felé. Trefán-Török Alexandra elmondta, hogy mikor meghallják a hívót, a legmélyebb alvásból is felpattantak és úgy kell őket visszafogni, ha még nem a kutyáknak szóló hívás hangzik el, mert már rohannának is a színpad felé.

– mondta. Ebben persze a jutalomfalatok is jócskán közrejátszanak, amelyek a színpadon várják őket.

Trefánék egy 9 hetes kölyköt is magukkal hoztak a november végi előadásokra, a színészek nagy örömére. Lovejoy viszont csak a fozótás kedvéért léphetett a színpadra Puzsa Patríciával Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ezekről a corgikról még a királynő is hallott

Corgik egyébként a West Enden is szerepeltek a darabban. Trefánékat szeptemberben hívták fel a magyar előadás miatt, de Alexandra az első beszélgetés után nem gondolta volna, hogy egy ilyen remek lehetőség tényleg összejöhet, és a színpadon láthatja majd a kutyáit. Aztán pár héttel később újra hívták, hogy vinni kellene a corgikat próbálni. „Akkor már kezdett izgalmas lenni a dolog" – mondta.

A szerep betanulásával nem volt gond, hiszen a pembroke welsh corgi

kifejezetten intelligens kutyafajta.

A corgikat eredetileg terelésre tenyésztették ki, de barátságosságuk miatt széles körben népszerűek lettek. A királynő 1933-ban kapta az első corgit, azóta pedig nem is vált meg a fajtától. Vitathatatlanul ő a leghíresebb corgitulajdonos, és ilyen minőségükben Trefánék meg is hívták a brit uralkodót az esküvőjükre, számos más külföldi tenyésztővel együtt.

II. Erzsébet persze nem jött el a lagzira, viszont

kaptak egy nagyon udvarias levelet a Buckingham Palotából,

amelyben az áll, hogy a királynő érdekesnek találta Trefánék tenyésztői munkáját. Ezen felbuzdulva tervezik, hogy a kutyák mostani színházi sikereiről is beszámolnak a királynőnek.

A Buckingham-palotából kapott becses levél Fotó: Hirling Bálint - Origo

Színpadra termettek

Trefán-Török Alexandra azt mondta, hogy a corgik pár próba után már tudták, hogy mit várnak tőlük, pedig nem volt színpadi tapasztalatuk. Igaz, rendszeresen járnak kiállításokra, így ebből a szempontból hozzá vannak szokva a szerepléshez.

A tenyésztő szerint inkább azért kellett a több mint húsz próba, amelyen részt vettek, hogy az előadás összes munkatársa hozzászokhasson a kutyák jelenlétéhez. Azt is elmondta, hogy csak egy dolog miatt aggódott a corgikkal kapcsolatban: hogy mennyire hallgatnak majd idegenekre. Azt tudta, hogy férjével bármit kérhetnek tőlük, abban viszont nem volt biztos, hogy másokkal is ilyen jól együtt tudnak működni majd. De végül ezzel sem volt baj.

- mondta.

Ha pedig még sem hallgatnának a szép szóra, ott a csodafegyver: a különleges, extra alkalmakra tartogatott halas jutalomfalat, amellyel egyből fel lehet kelteni az érdeklődésüket.

Az előadások során általában Puzsa Patrícia indítja a kutyákat az egyik kulisszából, és Trefán-Török Alexandra várja őket a másik oldalon. Általában nincs is gond az átszaladással, a színésznő egyetlen olyan alkalmat említett, mikor kisebb felfordulást okoztak a corgik. Még a próbákon és az első előadásokon néha nehezen akarták elhagyni a színpadot. Egyszer az egyikük annyira ottfelejtette magát, hogy Puzsa Patríciának vissza kellett mennie érte, hogy ölben hozza le. Ezzel nem is lett volna baj, de a közönség nagy örömére a másik kutya is visszaszaladt. A színésznő azt mondta, hogy akkor kicsit úgy érezte magát, mint egy börleszben, de általában minden gond nélkül lezajlanak a kutyás jelenetek.

Az ominózus tabló, ahol sajnos már nem szerepelnek a kutyák Forrás: Almási J. Csaba - Vígszinház

Várnai Ildikó rendezőasszisztens arról beszélt, hogy még jól is jön egy kis rendetlenkedés. Minél természetesebben viselkednek a kutyák a színpadon, annál jobb, hiszen a palotában is szabadon kóborolnak. Szerinte egyébként

a corgik nagyon szófogadóak, és könnyű velük dolgozni.

Egyetlen dologra nem lehetett rávenni őket. Az előadás végén van egy tabló, amelyen az összes szereplő megjelenik, és a rendező azt szerette volna, hogy a kutyák is ott legyenek. A hangos tapsolás és a függöny viszont zavarta őket, ezért erről kénytelenek voltak lemondani az alkotók. Pedig nézőként tényleg hiányoltuk az előadás végéről a királynő kedvenceit, ha másért nem, hát azért, hogy még egyszer láthassuk őket, mielőtt kilépünk a színházból a sivár, corgitlan valóságba.