Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem könnyű a választás: a magyar kultúra napján megnézhetjük Szendrey Júlia vállkendőjét, meghallgathatjuk Orbán Viktort, amint megnyit egy új kulturális intézetet, sőt Szőcs Géza új verseskötetével is elkezdhetünk barátkozni. De mi ez az ünnep?
A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az akkor már Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő
a Magyar nép zivataros századaiból”
alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel adták ki.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt
1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor,
hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – voltaképpen közmegegyezéses alapon – a Himnusz lett a magyarok „nemzeti imádsága”.
A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába, és a 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I. cikke is kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”.
Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. A Hymnus két lapon található, tintamarás miatt megsérült, eredeti kézirata a magyar kultúra napján
idén is megtekinthető a könyvtár aulájában.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”.
A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról,
a rendezvényekre először 1989 januárjában került sor.
Az ünnep alkalmából azóta kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak ezen a napon, és harmadik alkalommal rendezik meg az Együtt szaval a nemzet programot, amelynek központja idén Szarvas.
E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, többek között a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, a közművelődés minőségfejlesztéséért járó Minősített Közművelődési Intézmény címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak a Minősített Könyvtár címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat. Szatmárcsekén vasárnap koszorúzták meg Kölcsey Ferenc sírját, és adták át a Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított Kölcsey Ferenc-emlékplakettet Ágh István Kossuth-díjas költőnek, műfordítónak.
A budapesti Stefánia Palotában Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára mond védnöki köszöntőt a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület 20. alkalommal tartott gáláján. Az eseményen átadják az Egyetemes és Magyar Kultúra Lovagja címeket, továbbá a magyar kulturális örökség ápolásáért odaítélt Örökség serlegeket.
Szarvason Jordán Tamás színművész, rendező irányításával több mint négyszáz gyermek mondta el a Himnusz első versszakait és Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét. Az Együtt szaval a nemzet programhoz a magyar mellett szerb, szlovák, román és horvát iskolák is csatlakoztak.
Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének eredeti kéziratát mutatják be Lentiben, a Városi Művelődési Központban. A városi ünnepségen a polgármesteri köszöntőt követően Fáy Péter, a Kölcsey család leszármazottja tart előadást, majd Földesi Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) különgyűjteményi igazgatója beszél a Himnusz kéziratáról.
A debreceni Csokonai Színházban Szentpéteri Csilla ad koncertet, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban az Alba Regia Táncegyüttes Mozdulatlan legendák című táncjátéka várja a közönséget.
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) ezen a napon kiállítja Szendrey Júlia vállkendőjét, emellett kamaratárlat nyílik az intézmény Petőfihez és Szendrey Júliához köthető relikviáiból, valamint a 19. század közepének női viselet-kiegészítéseiből.
Az OSZK épületét, a könyvtári gyűjteményeket és az olvasói termeket ingyenes körsétán tekinthetik meg az érdeklődők, Kölcsey titka – a Himnusz kultusza címmel Kulin Ferenc irodalomtörténész tart előadást a Magyarság Házában, míg Petőfi Sándor verseiből Mi lárma ez megént? címmel ad koncertet a Bob és Bobék Orchestra a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
Ljubljanában Orbán Viktor miniszterelnök és Miro Cerar szlovén kormányfő nyitja meg az új magyar kulturális intézetet, emellett mintegy 25 országban rendeznek magyar és külföldi előadók közreműködésével koncerteket, kiállításokat, filmvetítéseket és irodalmi programokat a Balassi Intézet szervezésében.
Az isztambuli intézetben Mácsai Pál és Bereményi Géza Azt meséld el, Pista! című művének török nyelvű kiadásával és közönségtalálkozóval ünnepelnek, Párizsban a magyarul tanuló diákoknak szépkiejtési versenyt rendeznek, Pekingben Petőfi Sándor és Weöres Sándor megzenésített versei hallhatók, Prágában a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mutatkozik be.
A bécsi Collegium Hungaricum (CH) rendezvényén Cseh Tamás dalai Novák János és Márta István tolmácsolásában szólalnak meg és bemutatják Szőcs Géza legújabb verseskötetét.
