Kocsis Zoltán halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar kultúrát

2016.11.06. 22:12

„A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen” – jelentette be a gyászhírt vasárnap a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Kocsis Zoltán, a magyar zenei élet egyik legjelentősebb és legsokoldalúbb egyénisége, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett érdemes művész, a nemzetközi élvonalhoz tartozó karmester, zongoraművész és zeneszerző 64 évet élt.

Az örökérvényűségre kell törekedni, nem a véglegességre. Arra, hogy az adott pillanatban a lehető legőszintébben és leghitelesebben átadhassuk a közönség számára azt az élményt, amely a művel való első találkozáskor és a darabbal foglalkozás során folyamatosan ér bennünket. Nem tudok elképzelni ennél magasabb célt” – olvasható Kocsis Zoltán művészi hitvallása a Nemzeti Filharmonikusok honlapján. A karmester 1997 óta vezette Magyarország egyik vezető szimfonikus zenekarát.

Kocsis Zoltán

Forrás: Nemzeti Filharmonikusok

Kocsis Zoltán 1952. május 30-án született. Hároméves korában kezdett el zongorázni. 1957 és 1963 között a Fővárosi Zeneiskola Szervezetben, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán tanult Kadosa Pál, Rados Ferenc és Kurtág György tanítványaként. Karrierje tizennyolc éves korában, a Magyar Rádió Beethoven-zongoraversenyén aratott győzelmével indult el. Ezt követően nemzetközi szinten is ismertté vált, egyre több meghívást kapott Európa, Észak- és Dél-Amerika, valamint a Távol-Kelet zenei központjaiba, fesztiváljaira.

Mindössze huszonegy évesen már megkapta a legrangosabb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat, huszonöt évesen pedig a magyar állam által adható legmagasabb kitüntetést, a Kossuth-díjat is. Ugyanekkor, szintén csupán huszonöt éves korában kérte fel őt Szvjatoszlav Richter, hogy szerepeljen szólóesten és közös, négykezes koncerteken a franciaországi fesztiválján, valamint az akkor még csak második alkalommal megrendezett ausztriai Schubertiadén. Ezt követően zongoraszólistaként a pályafutása során a világ számos vezető zenekarával lépett fel, mint például a Berlini Filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, a Bécsi Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikus Zenekar, a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekar vagy a New York-i Filharmonikusok.

Rendszeres sztárvendége volt több fontos fesztiválnak, olyan helyszíneken, mint Edinburgh, Párizs, Tours, Luzern, Salzburg, Prága vagy Menton, és olyan híres karmesterekkel dolgozott együtt, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras, Lovro von Matačić, Charles Dutoit, Herbert Blomstedt, Michael Tilson, Thomas, Colin Davis, Lorin Maazel vagy Ferencsik János.

 

Bartók Béla életművének világviszonylatban is egyik legkiemelkedőbb ápolójaként és tolmácsolójaként tartották számon, de Claude Debussy és Rachmaninov alkotásai is fontos részét képezték a repertoárjának. A francia szerző zongoraműveiből készített lemeze számtalan díjat nyert, és nagy sikert aratott Rachmaninov mind a négy zongoraversenyéből készült felvétele a San Franciscó-i Filharmonikusokkal, Edo de Waart vezényletével. De Kurtág György zenéjének is a legavatottabb előadói közé tartozott: a világhírű magyar zeneszerző több művét dedikálta neki.

Kocsis Zoltán 1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Bartók Béla zongorára és zenekarra írt műveinek Fischer Ivánnal és a fesztiválzenekarral készült felvételeiért Edison-díjat is kapott.

1984-ben megkapta az Érdemes Művész címet, 1990-ben pedig a Kiváló Művész címet is. 1987 óta karmesteri pályája mellett komponált is. Tagja volt az Új Zenei Stúdiónak, különböző zenei stílusokban való jártasságát a leglátványosabban talán a 2010-ben, zeneszerzői stílusgyakorlatként is értelmezhető Kiskarácsony, nagykarácsony című műve szemlélteti: ebben az ismert karácsonyi dalt 47 variációban, a zenetörténet különböző stíluskorszakait szemléltetve dolgozta fel. A kompozíció és a darab ihlette koncertfilm 2011 karácsonyán DVD-n is megjelent.

Mintegy 140 zenekari hangszerelés, illetve zongorára készült átdolgozás fűződik Kocsis Zoltán nevéhez Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvořák, Debussy, Ravel, Rachmaninov, Wagner, Enescu, Bartók és Kodály műveiből.

A Denon, a Hungaroton, a Nippon Columbia, a Phonogram és a Quintana lemezcégek részére készített több felvétele után Kocsis hosszú éveken át a Philips Classics exkluzív művésze volt. Helyet kapott az egyik legnagyobb nemzetközi lemezkiadóként számon tartott Philips Records 1999-ben megjelentetett, A 20. század nagy zongoristái című sorozatában is.

1997 őszétől új, meghatározó fejezet kezdődött Kocsis Zoltán pályáján: akkor vette át a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, akkori nevén az Állami Hangversenyzenekar vezetését. A Nemzeti Filharmonikusokkal Európa számos országában, valamint Japánban és az Egyesült Államokban is fellépett, és a közönség mindenütt világsztárokat megillető lelkesedéssel ünnepelte. Két évtized alatt az együttes megújult, határozott profilt alakított ki, ellátva a vezető nemzeti zenekar feladatait is: a klasszikus művek mellett a megszokott repertoárról hiányzó fontos alkotásokat is megszólaltatja.

A zenekar Kocsis Zoltán irányításával hiánypótló vállalkozások keretében mutatta be Richard Strauss ritkán játszott operáit és balettjeit, a Daphné-t, a Capricció-t, A hallgatag asszony-t, a József-legendá-t és A béke napjá-t. Magyarországi premierként hangzott el Arnold Schönberg kantátája, a Gurre-dalok, valamint Schönberg torzóban maradt operája, a Mózes és Áron, amely nemzetközi szenzációként a Kocsis Zoltán által stílushűen megkomponált harmadik felvonással együtt szólalt meg 2010. január 16-án a Művészetek Palotájában.

Szintén Kocsis Zoltán és a zenekar nevéhez fűződik Debussy Pelléas és Mélisande című operájának és A tékozló fiú című kantátájának előadása. De a zongoraművész–karmester a kortárs magyar zene ügyének ápolásával is fontos küldetést látott el: olyan meghatározó egyéniségek alkotásait tűzte műsorra, mint Kurtág György, Jeney Zoltán, Szokolay Sándor, Bozay Attila és Durkó Zsolt.

Kocsis Zoltán a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral karmesterként neves szólistákkal dolgozott együtt, úgymint, a teljesség igénye nélkül, Baráti Kristóf, Boris Berezovsky, Kirill Gerstein, Farkas Gábor, Kelemen Barnabás, Denis Matsuev, Olli Mustonen, Emanuel Pahud, Perényi Miklós, Ránki Dezső, Alexander Toradze, Arcadi Volodos vagy Yuja Wang.

Kamarazenészként pedig fellépett többek között Perényi Miklóssal, Kelemen Barnabással, Rados Ferenccel, Rost Andreával, Berkes Kálmánnal, Joshua Bell-lel, Ránki Dezsővel, Pasztircsák Polinával, a Keller vonósnégyessel vagy a Takács Quartettel.

2005-ben Kocsis Zoltán másodszor is megkapta a Kossuth-díjat. A Hungaroton gondozásában pedig 2006 decemberében indult útjára a Bartók Új Sorozat, amelynek ő volt a művészeti vezetője. A sorozatban megjelenő CD-k közül többet rangos nemzetközi díjakkal tüntettek ki, mint például a MIDEM Classical Award, a Diapason d'or, a Pizzicato Supersonic- vagy a Gramophone-díj. A sorozat lemezei a Hungarotonnál arany-, majd platinalemezek is lettek. A sorozatban Bartók Bélának, a huszadik század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének művei hallhatók harmincegy lemezen, a zeneszerzői szándékokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vevő, hiteles előadásban. A sorozat részét képezik Kocsis Zoltán felvételei Bartók összes szólózongorára írt művéből, valamint ő vezényelte a zenekari művek mértékadó új felvételeit is. 2016 májusában jelent meg a kórusművek első lemeze a Nemzeti Énekkar és a Szlovák Filharmónia Énekkarának közreműködésével, zongorán pedig Kocsis Zoltán fia, Krisztián játszott.

Kocsis Zoltán rendszeresen tartott mesterkurzusokat. Pedagógiai tevékenysége fontos részének tartotta a tehetséges pályakezdők felfedezését és felkarolását. Gyakran hívták nemzetközi versenyek zsűrijébe is.

Születésnapján több mint huszonöt éven át, minden év május 30-án jótékonysági koncertet tartott, amelynek bevételét élete végéig minden alkalommal a Gyermekmentő Szolgálatnak ajánlotta fel.

2012. szeptember 21-én Kocsis Zoltán életmentő szívműtéten esett át. 2013 októberében a TV2 Tények Este című műsorában betegségéről, felépüléséről – ahogy akkoriban fogalmazott, újjászületéséről – is beszélt Andor Évának, ahogy arról is, hogy műtétje előtt mindenre fel volt készülve.


A Nemzeti Filharmonikus Zenekar 2016 októberének közepén jelentette be, hogy Kocsis Zoltán lemondta külföldi hangversenykörútjait és hazai fellépéseinek nagy részét egészségi problémák miatt, mert orvosai néhány hónapos pihenést írtak elő számára. „Kocsis Zoltán szerencsésen felépült súlyos szív- és aortaműtétjéből, a tőle megszokott intenzitással vetette be magát munkája minden területén, mielőtt szervezete teljesen regenerálódott volna” – írták akkor.

A kétszeres Kossuth-díjas, Prima Primissima díjjal, a Francia Köztársaság l'Ordre des Arts et des Lettres kitüntetésével, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Életműdíjával előadóművészek közül elsőként elismert muzsikus, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Bartók–Pásztory-díjas művész, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa 2016. november 6-án délután, életének hatvanötödik évében halt meg.

Életének hatvanötödik évében meghalt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett zongoraművész, karmester, zeneszerző. A felvétel Kocsis Zoltánról, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatójáról Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettjének próbáján készült a Művészetek Palotájában 2016. október 5-én

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

 

Kocsis Zoltánt a kormány saját halottjának tekinti. „Mélyről jövő hitelesség, zeneművek tolmácsolásához csak a legnagyobbakra jellemző tudás és alázat tette őt a magyar kultúra kivételes alakjává. A Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatójaként, zeneszerzőként és zongoraművészként a klasszikus és kortárs magyar zeneirodalmat egyaránt gazdagította. Már életében óriás volt. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar kultúrát, a kortárs zenetörténetet” – olvasható az Emmi méltatásában.

Kocsis Zoltán halálhírével kapcsolatban Tarlós István főpolgármester a főváros és a saját nevében is őszinte részvétét fejezte ki a családnak. A művészt, aki 2014-ben megkapta a Budapest díszpolgára címet, a fővárosi önkormányzat is saját halottjának tekinti.

Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója pedig a következőket írta: 

„Mély megdöbbenéssel és szomorúsággal hallottam a gyászhírt, Kocsis Zoltán elhunytát. Zenei óriás volt, a ritka zsenik egyike. Hatása egész generációjára felmérhetetlen. A Budapesti Fesztiválzenekar nevében és a saját nevemben is megrendüléssel búcsúzom a pályatárstól, alapító társtól, a sok-sok közös zenei produkció partnerétől, felejthetetlen muzsikus példaképünktől. Nyugodjék békében.”